A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1909, január-március (46. évfolyam, 1-73. szám)

1909-03-05 / 52. szám

A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ERTEKTOZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA # 1. „Tiszavidéki buia“ alatt oly buza értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamlat Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fqjérmegyel bum»“ alatt oly buza értendS, mely Jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 3. „Festvldéki bum“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — • Mai, pomázi és váci Járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 4. „Bánsági buza" alatt oly buza értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának i ndy a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 5. „Bácskai buza" alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. #) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi Árpa" alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt basonnemfi árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos tnrületeken termett. 3. „Dunántúli árpa" alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett Burgonya. „Dunántúli burgonya" alatt értetik a Dunán túl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgeiqpa" alatt értetik a Nőgrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, döraör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékbe» termelt burgonya. „Patti burgonya" alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád. Arad. Torontál, Tenw* és Kraasó-SzOcénv megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a KkályhácóatnM megyékben tennelt burgonya. % 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und ]ász-Nagykun-Szo!nok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ............... _ 2. Unter „Webteu Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, weicher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizen» entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in desoen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weiaten“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte «Je« in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietrtn geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bäcs-Bodrog -- die Theile entlang der Donau ausgenommen — geiechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieicn geerntet wurde Jfc) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstellen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau die Drau und die I-andesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde ' Kartoffeln. Unter „Transdanubisotie Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes Sáros Abauj-Toma, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter '„Pester Kartoffeln“ sind die in den Comita-t n Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln" sind die in den Comitaten Bács-Bodrog Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen Unter „SüobenMrger Kartoffeln“ sind die in den Comital-u fcnseü* de* Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLVI. évfolyam. Budapest, 1909 március 5. (péntek). 52. szám. Időjárás \ „zin _schön * Witterung szep 8Cüön V.izállás reggel 7 órakor i . lß Wasserstand 7 Uhr Früh ( r Hőmérő reggel 7 órakor 1 irr Thermometer 7 Uhr Früh ) ' Iiégsúlymérő reggel 7 órakor 1 7ß, Barometer um 7 Uhr Früh ; Előfizetési árak évenkini: A tőzsde titkári hivatalá- tól elvitetve ... ... ... K 28.— Házlioz hordva ............. „ 32 — Postán küldve Magyaror­szágon és Ausztriában „ 36.— Külföldre... __________ „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjeleli tinnep- és vasárnap kivétsiévei mindennap, WAAREN- UND EFFECTEN-BÖBSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertasre täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Seeretariat der Börse ...................K 28.— Ins Hans gestellt .. „ 82 — Per Post fiir Ungarn nnd erreich .............. „ 36.— las Ausland ... ... „ 48.— einzelne Exemplar» 30 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt | i || §® «n 4 Ä ____ 'WfinVPM "■> Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit that­tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános * ' IlIZSliC* Jllf VflUiff . sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten ldvételes jellegűek. j <01íi íRí «38 fi! CsC __ (x^treidG welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Árak készpénzben 1ÖO kilogrammonként, K.-tól—K.-ig. . ^ _ Preise netto Casse per tOO Kilogramm von K. — bis K. * • - i - 0/ I&€5§52K58!í,,lLBi* A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 ^Tiszavidéki ........ ... ... Theiss ... ... ..................... iFejérmegyei ..........._ ... Com. Fejér ^Pestvidétó ... ............. Pester Boden ... ... ... ... ... /Bánsági... ... ... ... ... ... Banater... ... ... ........ ... . . Szerb ... ........... ... Serbischer........ .................. Román............ . ... ... ... ... Rumänischer ........ ............. Bolgár ................................. Bulgarischer ........................-----­!-- -­'------; __ .......... .. 26 95 26 80 26 85 , 26 90 26.95 ; 27 35 27 10 : 27 15 1 27 20 j 27 35 1-----­1 27 15 57 — 27 05 27 10 27 15 27 55 27 3r> 27 40 27 45 27 55 27 35 27 15 27 20 27 25 27 30 27 85 27 55 27 60 27 8C 27 85 27 50 27 25 27 30 27 35 a7 40 28 — 27 70 2 7 75 28 — 28 — 27 65 27 50 2rr 55 27 60 27 65 28 IO 27 95 28 — 28 10 28 10 27 90 27 85 28 30 28 80-----­% Koks — Koggen ..................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Származás, Rem és minőség ProwmieM, Gattung ««á Qualität Árfolyam — Kurs K-től — von K-ig — bis Zab — Hafer ... ____ — K-íéi — von K-ig — bis Elsőrendű ... .......... ... ... Prima .................................. Középminőségü .................. Mittel ... ........ .......^.... ... 20 65 20 50 20 80 20 60 Elsőrendű. ... ....... ... ... Prima .................. — -....... EözópRiíiiöségfi .................. Mittel ....... ...... — ... — 17 8C 17 40 18 15 17 70 Árpa — CS-erste ... ........ ............ /Takarmány, elsőrendű ... Futter, Prima ... .................. 1 „ másodrendű _ , Sekunda .................. 5fc< Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theiss. ...................... I » felaőmagyar.— , Oberungar ................. • * dunántúli. ....... „ Transdanub. ............. 17 60 17 10 17 85 17 40 Tengeri — Mais — ... Magyar, új ....................... ... Ungar., neu .................. — Román v. bolgár, ó ........ ... Rumän. o. balgái., «tt -----­Szatb .............. .... ... Serbisch- ........................ Clnquantin.... ... .... .............. Cinqnantin... — ... — — — Fehér ................................. . Weisser .. .... ... ........ -...... 14 7C 15 ­Kölas — Hirse .... ........................ — —* b) Hat; iridöre. ­Kepce — Reps.................................. — Terminwaare. Káposztarepce ....................... Kohlreps ............................. Réparopce . ..................... .... Rübsen...................................-----­-----­Határidí — Termin Délutáni IVa óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis l1/9 Uhr Nachmittags s« den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallene',t Schlüsse ohne Zwischenkttrse Árfolyam I1/* órakor Kur8 i1/» Wir pénz — Geld árú — Waare Magryar buza — Ung. Weizen ... . .................................................................................................................................................................................. .......................-----­-----­Buza — Weizen ............................................ 1909 április _ ... ... ... April............................ 1909 május ................. Mai ............................. 1909 október ................ Oktober ... ... ............ 27 00 -26 98 27 04 26 92 27 26 27 12 27 18 ... ..... ......................_ .... ............................................................... ........ 20 42 26 76 2G CS .................. ............................. ...................................................................................-..................................... 22 54 22 40 22 62 ____ ... ....... ....................... ............................... ................ ............. ... ... ... ........ .................. — 27 16 26 68 22 58 27 18 26 70 22 60 Közs — Koggen ............................ 1909 április ... ............. April........................... 1909 október ............. Oktober ............. ... 20 80 20 8 18 76 19 0f 3 20 78 20 90 20 76 20 82 .............................................................................................................. -..................... 20 82 19 04 20 84 19 06 ............. ... .... ........................ ................................ ... .......................................................................... Tengeri — Mais ........................... 1909 május .................. Mai................................. 1909 julius ................... Juli.............................. 14 82 14 80 15 04 14 96 .................................................................................................................................................................... 14 ee 14 98 Zab — Huf«; ....................................... 1909 április .................. Apr J. 909 október ............. 1 ti ................ ........ 17 28 17 26 17 60 .................................................. ............. .................. 17 44 17 46 »» ;« .................................................. .................................:...................-........................— Káposztarepce — Kohlreps ............. 1909 augusztus ............. August ........................ o) Határidőre. Felmondott árukba] ........................................................................................................................................................ ..........................................................1 28 so 1 előfordult kötések. — Terminwaare. In gekündigter Waare vorgefallene Schlüsse. 29 -­Magyar buza — Ung. Weizen ................ Koz» — Kogg 'en ............. .... Zab — Hafer ............................—............... Busna — Weizen ... ________________ Tengeri — M d) Les ais I Káposztarepce — Kohlreps rámoló árfolyamok:» — Áquidatisnskurse. Magffstr íhjt,í4 — Ungarischer Weizen ............................................ — — Boss — Koggen ...............................................................................----­Sab — Hafer....... ... ...... . ........................'.............-........................-----­Buza — Weizen ........ ..............-­— — — Tengeri —• M ais Káposztarepce — Kohlreps • II. Buzakorpa. — Weizenkleie. Finom korpa — Feine Kleie K-tól—von K-ig—6*s Durva korpa — Grobe Kleie K-tól—von K-ig—bis Azonnali szállításra ... ... Prompte Lieferung 12 35 12 45 12 35 12 45 • Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse Január—május ............ ... íanuar—M Mai—Juni. September­ilogramu li .................. 11 — Kartoffel 11 20 Inf effektiv 12 - 11 10 JOO Kilogr 12 20 11 30 amm­Május—junius .................. Szeptember—deczember... Árak készpénzben IOO k-Dezember... nőnként. 11 00 ............. .................................. ..................................................... Burgonya, készáru. — e Waare Pr^iae netto Casse per Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische........... ............ Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ............. .................. ... Erdélyi — Siebenbürger... ... .................. ... Bánsági — Banater .................. .................. Pesti — Pester ........ ....... ................. ... Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Fiir landwivthxchaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln im — Diverse Prot Dunántúli — Transdanubische............ . ... ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ...... Nyírségi — Nyirer ............. .......... .....­Erdélyi — Siebenbürger ....................... ........ Bánsági — Banater ....................................... Pesti — Pester ............................................ iucte, Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga, — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — big ÍV, \ Különféle fterménpl — — — Ké»*iá!*ú — Effective Waare Á?Í3lyj;Bi — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin v ^gefallene leszámoió árfolyam Liquidatumií­Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kSiéssk — Schlüsse árfolyamok —- Kurse pénz — Geld | áru—Waare pénz — Geld Árú —Waare Ingyen hordó 100fc ., Franco Fass, netto Tara é t Disznózsír ............. _. Schweinefett ............. Budapesti ............................................ Budapester... ....................................... Vidéki ................................................ Landfeit .......................................... 149 — 150 — — — — — ............. 100 kg.-ként Szalonna .................. Speck— ........................ Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetroclmet............. Városi légenszáritott 4 drbos ............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig ... 3 B Füstölt ........................................... Geräuchert............................................... 125 - 130 — 126 — 131 —-----­-----­........ — 100 kg.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt, tiszta súlyban. In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto, franco Emballage. Szilva ........................... Pflaumen ...................... i Árfolyam — Kurs K-tól — von | K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische 75 darabos ....................................... 75stückige ....................................... 85 ,, ...................................... . 85 „ ....................................... 100 „ ....................................... 100 „ ....................................... 120 » ....................................... 120 „ ....................................... 130 „ ............................ ........ 130 „ ...................................... darabszámért való felelősség nélkül _ ohne Garantie der Stückzahl ............. 32 — 21 — 19 — 17 50 33 — 22 — 20 — 18 — 32 — 17 — 13 50 IC 50 33 — 17 50 14 50 11 50 Boszniai — Bosnisches Szerbiai — Szerbisches Hordóval együtt, tiszta súlyban Inclusive Fass, netto Gewicht ®‘ Szilvaiz .................. Pflaumenmus ............. .............................................................................................................................. 30 — 31 — 24 50 25 50 10*J kg.-kéci 1 » Díjtételek fillértől—fillérig Heremag Kleesaayten ................ A Lucerna, magyar 1908. évi ............. Luzerner ungarische 1908................. Lóhere, aprószemfi 1908. évi... ........ Rothklee kleinkörnig 1908................. , középszemfi 1908. évi ............. , mittelkömig 1908................. , nagyszensfi 1908. évi ............. , grobkörnig .1908.. .... ........ V. Hajózási fuvardíj Budapestre. — Schiffs fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verst Győrbe a fuvardíj tétel — fillérrel magasabb. — Nach Győr isi de fracht nach Bi ;hen sich per 100 Kilogram r Frachtsatz um — Heller MÓS — von K-ig — bis Frachtsätz e von Heller­-bis Beller 96 — 90 — 104 — 116 — udapeM. m inclusive A höher. 13C - 96 — 112 — 126 ­wecuranz. Panosováról Újvidékről Bogdánról Kalocsáról Dunaföldvárrói Szentesről / Szegedről Zentáró! TíteJrSI Mitroviozáról Temesvárról Nsgybecskerfekről Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendök. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom, Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Bömenrathe zu unterbreiten.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents