A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1909, január-március (46. évfolyam, 1-73. szám)
1909-02-03 / 26. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPIÁ. # 1. „Tiszavidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint J&sz-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejéruiegyel buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 3. ,,Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váci járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának i mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. #) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos tnrületeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ## Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántul tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya*1 alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör és Kis*Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyirségi burgonya" alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya" alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya" alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád. Arad. Torontál, Temes és Krassó-Szörénv megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya" alatt értetik a KirályháaóntuM megyékben termelt burgonya. # 1. Unter „Tlieissweizon“ ist solcher Weizens zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szo!nok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Poináz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietnn geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher weizen zu-verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefqchsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargcbieten geerntet wurde. #) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten G.rste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche G.rste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes. Sáros, Ábauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár. Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szil. gv, Ugocsa und Maramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen Untét „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitatcn Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unier „Ba nater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Rodrog, Békés Csongrád, Arad, íorontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „«íehenbUrger Kartoffeln" sind die in den Comitaieo jenseits dea Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. _____ • XLVI. évfolyam. Budapest, 1909 február 3. (szerda,) 26. szám. Időjárás j borult_triib Witterung | Vízállás reggel 7 órakor 1 , Wasserstand 7 Uhr Früh f ! <m' Hőmérő reggel 7 órakor 1 70 „ Thermometer 7 Uhr Früh } ''' Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 770 Barometer um 7 Uhr Früh f Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve ... ........ K 28.— Házhoz hordva .. ............ „ 82 — Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 36.— Külföldre....... .......... ... „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KÜRSBLATT DER BUDAPESTER Megjeleli ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÓRSB. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse..........................K 28,— Ins Haus gestellt ______ _ „ 82.— Per Post fiir Ungarn und Österreich.................. „ 36.— Für das Ausland ... __ „ 48.— Einzelne Exemplare 30 H. A) Árutőzsde» — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirwng umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausna,hm.sweism Charakter- haben I. Gabonanemfiek. — Getreide. Árak készpénzben lOO kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. i .. „r Preut netto Ganse per 100 Kilogramm von K. — bis K. oy neszariii —- iíjj ecttve n aare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewichl per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weisen ; 73 74 75 76 77 78 70 80 81 82 1 Tiszavidéki .................. Theiss ................................ tFejérmegyei .................. Com. Fejér ............. ........ ^ Pestvidéki ... ._ ............. Pester Boden....................... /Bánsági... ... ... ... ... ... Banater. ............................. 'Bácskai.. ........................ Bácskaer ... ....................... Szerb ... ... ....... ................ Serbischer............................ Román .. ... ... ... ............. Rumänischer ....................... Bolgár ................................. Bulgarischer ... .................. —---------------25 30 25 15 25 20 25 25 25 30 25 70 25 45 25 50 25 55 26 70 25 50 25 35 25 40 25 45 25 50 25 90 25 70 25 70 25 80 25 90 25 70 j 25 50 [ 25 55 ! 25 60 25 65 26 10 25 80 25 85 25 95 26 10 25 75 95 60 25 65 25 70 U5 75 26 20 26 — 26 05 26 10 26 20 25 90 25 75 25 80 25 85 25 90 26 30 26 10 26 15 26 20 26 30 26 15 26 10 26 45 26 40----------Közs — Koggen ... .... .......... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolvaa? — Kurs K-tól — von K-ig — bis Zab — Hafer ... ... ........... K-trtl — v.,« K-ig — hin Elsőrendű ... ... ... ... ........ Prima ......... ............ ... Középminőségü ... ... ____ Mittel ............................ ... 19 70 19 60 19 90 19 70 Elsőrendű ............ ... ... ... Prima .... ............................. Középminőségű ........... Mitte! .................................. 17 5i 17 25 18 — 17 55 Árpa — Oerste ... ................__ ... /Takarmány, elsőrendű ... Futter, Primi I ,, másodrendű __ „ Sekur sf;< Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Tbeíe 1 , felsöm&gysr.... , Oberí ' , dunántúli ........ „ Tran» ... ................. da ........ ......... 8....... 17 — 16 50 17 20 16 80 Tengeri — Maisi Magyar, új............................. Román v. bolgár, ó ............. Síerts Ungar., Rumän Serbisc Cinqna WiMSRfi neu ....................... 0. bulgar., alt ........ h ............. 14 — 14 20 mg&r ............ .. »dsnub .............. Cinquantin... ........ ............. FfthÄ« ....... ....................... itin ............................ r .. .............................• Köles — Hirse ... ....................... b) Hats iridöre. Repce — Kops ................................. — Terminwaare. Káposztarepce ....................... Kohlreps ............................. Réparepne ....................... ... Rübsen.................................----------Határidő — Termin Délutáni IVs óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis j?1/* Uhr Nachmittags xu den höchsten und niedrigsten Kursen norgefallenen Schlüsse ohne Zwisch^nkurse Árfolyam 1 Va órakor Kurs IVs Uhr pénz — Geld [árú — Waa> Magyar huza — Ung. Weizen ... ... ... .... ...................................... r.......................— — -............................................................................-......................................................----------Buza — Weizen ........................................... » tt .......-................................. 1909 április ... ... ... ... April... ...................... 1909 május .................. Mai ............................ 1909 október ................ Oktober ....................... 25 26 25 80 25 24 25 -34 25 24 ................ ................................................................................................................................... 21 64 il 52 21 58 21 54 ............. “ !“ .’...... ™ I ™ “! I“ * "................... ” ............. ~ ’ ........ ~ 25 26 21 54 25 28 21 56 Közs — Koggen ............. ................ >1 » — ...............-.......-............. w » .......-.................................. 1909 április .................. April........................... 1909 október ............. Oktober ....................... 20 06 20 12 20 02 ....................................... ....................................... 18 10 18 12 ................. ...................................................................................................................................................................... 20 - 18 08 20 02 18 10 Tengeri —■ Mais ............................................ f9 99 ................................................................................íi «» —-------- -----------— 1909 máius .................. Mai................................. 1909 julius .................. Juli................................. 14 54 14 56 14 50 ............. ............................................................................................................................ 14 52 14 54 Zäh — Hafer ................................ 1909 iprilia ................. April ............................. 17 20 17 22 17 18 ................................................................................_*.......................................................................................... 17 18 17 20 Káposztarepce — Kohlre] E»s ...................... 19C9 augusztus. ............ August c) Határidőre. Feli 97 90 28 10 nondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In gekündigter Waare vorqefaJlenie Schlüsse. Magyar huza — Ung. Weizen i ItílZH — RojTK en ... ... ... ... ... .................. .................. -........................... Kxb — f! afer ................................. Buza — Weizen ............ .................. ............................ ....... Tengeri — Mais ........................................... d) Leszámoló árfolyamok. — Liquidationskurm. ; Káposztarepce — Kohtrep» ....................... Magyar busa — Ungarischer Weif en... ... ........ ..... .-----Rozs — Rogjf en ................................................................................----Xab — H «tVn* ............... ... ............-----Buasa — Weise» ...................................... Tengeri — Ml ** II. Bur« »if« ............................ K ÁiiOK9',tíM,í*T>c<e — Strthlirtvn« amm. Arsk készpénzben 1ÖO kilogrammonként. jonya, készárú. — Kartoffeln, effektn ie Waare. Preise, netto Casse per lOO Kilogv Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdannbische .................. .... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ....... Erdélyi — Siebenbürger... .................. Bánsági — Banater ...................... Pesti — Pester .................. .. FVbór — WVtm> | RíSzs* — fínea | SAr?» — G>'lb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Proä Dunántúli — Transdanubische ............. ... _ Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ....................................... Erdélyi — Siebenbürger... ................. ... ... Bánsági — Banater ............ ... ............ .... Pesti — Pester ....... ... ... ...................... ucte. Pebér —- Wmu> \ Rozsa — Rosa | Sáres — G*lh K tói — mn K isi — int K tói — non K is — bis (U. Különféle terménye! — — — Késxérú — Effective Waare ÁrfaivKsi — Kun Határidőre eläfertäuH — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, Rém és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötéssk — Schlüsse árfolyamok — Rurs« pénz — Qeld áru — Waare. pénz — Geld áró —Waare Ingyen hordó , , , Franco Fass, netto Tara kg. ként Disznózsír .................. Schweinefett ............. Budapesti ............................................ Budapester ........................................... Vidéki ... ... ......................................... Landfett .......................................... 137 138 —----------............ 100 kg.-ként Szalonna ... ... ... ... Speck ............................ Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet............. Városi légenszáritott 4 drbos ............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig ... 3 3 Füstölt....... . .... ....... ... ... ............. Geräuchert....................... ... ........ ... ::: ::: ::: .: 104 - 110 ------105 — 111 ----------100 kg.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt, tiszta súlyban. In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto, franco Emballage. Szilva... ... ... ... ... ... Pflaumen.. ... ... ... ... Árfolyam — Kurs K-tól — von | K-ig — bis K-tól — von j K-ig — bis Boszniai — Bosnisché Szerbiai — Serbische 75 darabos 85 100 120 130 darabszámér .................................. 75s1 tückige n ff » ff Garantie 33 — 21 50 19 50 17 50 34 — 22 — 2C — 18 25 32 75 16 25 13 26 10 33 75 16 75 13 75 10 50 ____ _______________ 85 ........ ........ .................. 100 ....................................... 120 ....................................... 130 t való felelősség nélkül _ ohne der Stückzahl ............. Boszniai — Bosnisches Szerbiai — Szerbisches Hordóval együtt, tiszta súlyban 1 ^, Inclusive Fass, netto Gewicht Szilvaiz ...................... Pflaumenmus ............. .......................................................................................................................... 28 25 29 25 | 24 — 25 — kg.-kéní Díjtételek fillértől—fillérig Htremag .................. Kleesaaten... ... ... ... A Lucerna, magyar 1908. évi........... . Luzerner ungarische 1908................. Lóhere, aprószemű 1908. évi ... ... ... Hothklee kleinkörnig 1908................ . „ középszerűi! 1908. évi ............. , mittelkörnig 1908.. ............. » nagy szemű 1908. évi ............. » grobkörnig 1908...... ... ... IV. Hajózási fuvardíj Budapestre. — Schifft uvardij 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verste OySrbe a fuvardijtéteí — fillérrel magasabb. — Nach Győr ist de >ifr acht nach li hen sich per 100 Kilogrant r Frachtsatz um, — Heller K-tsS ■- eo* 94 — 92 — 108 — 116 udapest frt inclusive As höher. «-(a — bis 120 - 98 -- 112 — 124 — aecurome. — ........ -........... 0 Frachtsätz “* \ e von Heller-bis Heller PanoRováról Újvidékről Bezdánról Kalocsáról Dunaföldvárról Szentesről Szegedről Zentáiól Titelről Mitroviczáról Temesvárról N sgybecskerekrö) Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztemlők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
