A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1909, január-március (46. évfolyam, 1-73. szám)

1909-01-02 / 1. szám

A .BUDAPESTI ÁRÚ-és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJAI # 1. „Tiszavidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buza“ alatt oly buza értendfi, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a blal, pomázl és váci járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. #) I- ..Tiszavidéki árpa" alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által kBrfllvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ## Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántul tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád. Arad. Torontál, Temes és Kra&só-Szörénv megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya" alatt értetik a Királyhágóntuli megyékben termelt burgonya. # 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Welzen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weiten zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietnn geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. #) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste" ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrad gefechsten G. iste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ## Kartofleln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szil, gy, Ugocsa und Máramaros geernieten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés Csongrád, Arad, lorontál, Temes und Krassó-Szőrény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter «rfebenbürger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLVI. évfolyam. Budapest, 1909 január 2, (szombat.) 1. szám. ™?£árás i borult—trüb Witterung | Vízállás reggel 7 órakor 1 , .. Wasserstand 7 Uhr Früh f cm> Hőmérő reggel 7 órakor 1 ftű p Thermometer 7 Uhr Früh j ~ 0 Vj' Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 7g6 Barometer um 7 Uhr Früh ( om Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalá­tól elvitetve ... K 28.— Házhoz hordva ..- ... . „ 82 — Postán küldve Magyaror szágon és Ausztriában „ 36.— Külföldre .......................... 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAÄREN- UND EFFEGTEN-BŐRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ... ....................K 2#.— Ins Haus gestellt ....... „ 82.— Per Post für Ungarn nnd Österreich ................. „ 86 — Für das Ausland ....... „ 48.— Einzelne Exemplare 80 H. /V? (Jd &/ 2> 5 4) Árűtőzsde. — Waarenbörse. ki árjegyzés felöleli mindazokat-a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirtmg umfasst alle Schlüsse, wélfíW" WflHKM ÍIW Tíorsenzeü thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben, T^A A ’ *|7í ' I. Gabonanemfiek. — Getreide. Árak készpénzben IOO kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. ' J s! i 0 ^ Készáru __ Fffective Waare PreÍ8e n6tto Casse per 100 Kilo9ramm von K — bis K A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weisen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 f Tiszavidéki .................. Theiss ... ......................... iFejérmegyei . ... ... ... Com. Fejér ... ... ... ... ... ^Pestvidéki .......... ... ... Pester Boden ... ... ... ... ... /Bánsági... ... ... ... ... ... Banater... ... ... ... ... ... ... '•Bácskai.- ... ... ... ........ Bácskaer ... ..................... Szerb __________________ Serbischer............................. Román .. ... ... ... ... ... ... Rumänischer ....................... Bolgár __________ ... ... ... Bulgarischer .......................-----­-----­-----­-----­-----­-----­25 10 I 25 50 24 90 25 20 25 — . 25 30 25 05 1 25 35 25 10 , 25 50 | 25 30 25 10 25 20 25 25 25 80 25 70 25 45 25 60 25 fO 25 70 25 55 25 25 25 35 25 40 25 45 25 90 25 55 25 65 25 75 25 90 25 60 25 40 25 50 25 55 25 60 26 05 25 80 25 90 25 95 26 05 25 75 25 55 25 65 25 7C 25 75 26 15 25 90 26 — 26 05 26 15 26 - 25 95 26 30 26 25----­-----­Közs — Koggen ... ... .................. Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis Kab — Hafer ... ... ... ... K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ... ... ... ... ... ... Prima ... ... ... ........ ... ... Középminőségü ... ... ... ... Mittel ... ............. ... ... .. 19 90 19 80 20 10 19 90 Elsőrendű ....................... ... Prima .................................­Középminőségü ... ........ _ Mittel ............................ — 17 25 16 95 17 50 17 25 Árpa — Gerste ............... ........ /Takarmány, elsőrendű ... Futter, Prim« 1 „ másodrendű .... , Sekui Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theif 1 . felsőmagyar.... „ Ober ' „ dunántúli ........ , Trant .................. .. ida ____ ... .. s........ 16 30 15 80 16 50 16 IC Tengeri — Mais Magyar, új ............................ Román v. bolgár, ó ............. Szerb Ungar., Rumän Serbisc Cinqua Weisse neu ....................... o. bulgar., alt ........ h .................. 13 70 13 90 ingar ................ idanub .............. Cinquantin... ................. ... Fehér ............. ... ............. titín ........ .................. r................................. Köles — Hirse ... ... .. ... ... ... b) Háti iridöre. Repce — Reps........ ... ... ____ ... — Terminwaare. Káposztarepce ....................... Kohlreps ............................. Réparepce ... ....... ... ____ Rübsen .................................-----­-----­Határidő — Termin ’ Délutáni IVs óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis l1/» Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam IVs órakor Kurs ll/t Uhr pénz — Geld |árú — Waa*e Magyar buza — Ung. We izén ... .... ... ...-----­-----­Buza — Weizen ................ 1909 áprili 1909 máiu s ............. ... Api Mai ril ........................... 25 24 25 14 25 28 25 22 ___________ ... ... ............................ 25 24 21 66 25 26 21 68 1909 október ........... .. Oktober 21 72 31 6C 21 68 ... ......... ................. ... ..................................... Közs — Roggen ... ... ... ... ... ... ............. 1909 április .................. Apr 1909 októher Okt il . 20 40 20 20 20 30 20 24 _______ ____________________ ... ... . 2C 26 18 16 20 28 18 18 iher 18 04 18 1Í ____ ___ 99 99 ........—.............................. .. Tengeri — Mais ........ ................................... 1909 május ... ... ........ Mai .. ....................... . 14 46 14 48 14 38 14 50 14 44 .......................... ...................................................................................................................... 14 46 14 48 Zab — Hafer ................. ........ .................. 1909 április ................. April ............................ 17 10 17 16 ......................................................................................................................................................................................... 17 18 17 20 — ........—............... Káposztarepce — Kohlreps ___ . ... 1909 ausrusztus _ ... ... Ausrast 28 ­28 ao fí) Határidőre. Felmondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In gekündigter Waare vorgefallene Schlüsse. Magyar buza — Ung. Weizen Rozs — Rogg en ............................................ Zab — H afer... .................. Buza — Weizen ............. .................. ........ Tengeri — M fi) Les. ais ... ........... ... ... ... ... ... L Káposztarepce — Kohlreps rámoló árfolyamok. — iquidatienskurse. Magyar buza — Ungarischer Weizen ...........................................-----­Rozs — Roggen ................................................................................----­Zab — H»fer ........................................................................................-----­Buza — Weizen ............................ ....................................... Tengeri — Mi ** II. Burc ris ....... . ................................................. >e Waare. Káposztarepce — Kohlreps amm. Árak készpénzben IOO kilogrammonként. |onya, készárú. — Kartoffeln, effektii Preise netto Casse per IOO Kilogr Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ....................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ...................................... Erdélyi — Siebenbürger ................................. Bánsági — Banater ... ... ... ......... ... ... ... Pesti — Pester ............................ ............. Fehér — Weis» \ Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ... .................. Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ...................................... Erdélyi — Siebenbürger... ............................. Bánsági — Banater ................................. ... Pesti — Pester ... ... ........ ... .................. ucte. Fehér — Wnss | Rózsa — liosa | Sirsra — Gelh K tói — von K -ig — bis K tói — von K-ie — bw III. Különféle terményei — — — Készáru — Effectíve Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld érit — Waare pérsz — Geld árú — Waare Disznózsi Schweine r .................. Buda] Vidék sesti ... ....................................... Buda peste fett r....... . ........ ... ... ............ 136 — 137 ­-----­-----­............. l’ett ............. i ............................................. Land 100 kg.-ként Szalonna ... ... ... .. Speck ............. ............. Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet... ........ Városi légenszáritott 4 drbos ............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig ... » n 3 „ ... ... — „ „ 3 „ ................................. 104 - 109 — 105 - 110 —-- —-- -­............. 100 kg.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- 8úly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt, tiszta súlyban. In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto, franco Emballage. Szilva ...................... ... \ Árfolyam — Kurs K-tól — von | K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische 75 darabos 85 . 100 , 120 . 130 darabszámér ....................................... 75s1 ückige n H » Garantie 33 — 21 50 19 50 17 50 34 — 22 — 2C — 18 25 82 75 16 25 13 26 10 — 33 75 16 75 13 75 10 50 ....................................... 85 ....................................... 100 Pflaumen ... .................................. 120 ...................................... 130 t való felelősség nélkül ... ohne der Stückzahl ............. _____ ____ _ ___ _ ___ __ Boszniai — Bosnisches Szerbiai — Szerbisches Hordóval együtt, tiszta súlyban , Inclusive Fass, netto Gewicht Sí P tilvaiz ... ... ............ 28 25 29 25 24 — 25 ­flaumenmus ............. ______ _____ ____ _ _ _ _ ____ ___ _ _______ _ ___ 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig Heremag .................. Kleesaaten . A Lucerna, magyar 1908. évi... ... ... Luzerner ungarische 1908.. ____ ... Lóhere, aprószemü 1908. évi ............. Rothklee kleinkörnig 1908......... ... , középszemü 1908. évi ............. , mittelkömig 1908.. ... ... ... . nagyszemü 1908. évi ............. „ grobkörnig 1908................. IV. Hajózási fuvardíj Budapestre. — Schiffi uvardij 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verste Győrbe a fuvardijtétel — fillérrel magasabb. — Nach Győr ist de ifracht nach B hen sich per 100 Kilogram r Frachtsatz um — Heller K-tói — vor. 100 — 98 — 112 — 124 — tudapesi nt inclusive Ai höher. K-ig — bis 128 - 106 — 118 — 136 ­£ isecuranz ............................ Frachtsätz e von Heller­-bis Heller Pancsováról Újvidékről Bezdánról Kaloosáról Dunaföldvárról Szentesről Szegedről Zentárói Titelrfíl Mitroviczáról Temesvárról Nagybecskerekről Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.

Next

/
Thumbnails
Contents