A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1908, július-szeptember (45. évfolyam, 147-222. szám)
1908-07-03 / 149. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. C , , «'«« Oly htira értendí, mely Jelleg tekintetében megfelel * Békés rármegyében és Csongrád, valamint Jász-NagykunSwolnok vármegyek Tisza balparu res-zeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Kejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. , ?■ bn*a" alatt oly buza értendfi, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi Járások kivételevei — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 1. „BAnságl bnza“ alatt oly buza értendő, mely jeUeg tekintetében megfelel a Torontói és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely 0 aevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bficsbai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — «emelt búzák átlagának s mely * nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett *) 1. „Tiszaridélti ftrpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt »tízében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „FolsőmaifjarorszáKl ftrpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. . .. 3. „BnnAntnll topa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva cs az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ** B"r»fonya. „Dunántúli btiroonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Feliomacyarortzágl burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Z61yom- yPtól ^rva> Tur*c. Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg k.30 eri|?C í!.,*<l?0ní?i" ***** értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. ft-Pül-SoU-Kiskun. Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánaágl burgonya“ alatt értetik a ’ ont41' r"**8 *• Kraasó Szörény megyékben termőit burgonya. „Erdélyi burgonya" alatt értetik a Királyhágóntüli T, Vi lst s°!cher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie In den desse^Nachbargebleteu^eernteV^vurd? on® u Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in «"/ter ”W*,.“e" r,*^r“ is* solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. „ *• Unter „Pester Bocleu-Wvize»“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Gomltate Pest-PilisNachbargeb1 eten pecrntet"wurjeu ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen . _ 4- Unt®r ••«»"“«e*- Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und lemes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde _. 5. Unter „Wenkaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte desto Comitate Bács-Bodrog — die theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten V\ eizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder In dessen Nachbargebieten geerntet wurde *) Hnt<rr ••Thelssarerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss. die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. T, . *• Unter „Oberungarische Geräte“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der lheiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannter' Gebiete oder in dessen Nachbargebietcn geerntet wurde. 3. Unter .,Trana<l»nui>isclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. * Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes Sáros Abauj-1 orna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehee. Unter „Myirer Kartoffeln“ sind die in den Comita ea bzatmár Szabolcs Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Kest-Pibs-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den C-mitaten Bács-Bodrog Békés. Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln au verstehen. Unter „8lebenbUroer Kartcrfctn“ sind die 1» den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln tu verstehen. * “ XLV. évfolyam. Budapest, 1908 julius 3. (péntek). 149. szám. 1 ;>M - wtViz állás reggel 7 órakor 1 i , q7 Wasserstand 7 Uhr Früh ) ' Hőmérő reggel 7 órakor 1 , 1öl, r, Thermometer 7 Uhr Früh f + 18 u Légsúlymérő reggel 7 órakor ( 77. Barometer um 7 Uhr Früh j Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától el vitetve ..............1? 24.— Házhoz hordva ............. „ 28.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 32.— Külföldre.. — „ 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjeleli ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ..................... K 24.— Ins Haus gestellt ... „ 28.— Per Post für Ungarn und Österreich ............. ... „ 32.— Für das Ausland ... ... „ 44.— Einzelne Exemplare 20 H. A) Árutőzsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsiveisen Charakter haben. I. Gabonanemüek. — Getreide. Arak készpénzben 14)0 kilogrammonként. , Készáru __ Effective Waare Preise netto Casse per 100 Kilogramm. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki... ........ ........ Theiss ... ... ... ... ... ... ... iFejérmegyei ... ... ... ... Com. Fejér .............................. <Pestvidéki ... ... ... ... ... Pester Boden ... ... ... ... ... /Bánsági.- ... ... ... ... ... Banater... .............. ... ... ... 'Bácskai... ... ... ... ... ... Bácskaer ... ... ... ... ... ... Szerb ... .............................. Serbischer ... ......................... Román .. ....... ............ ... Rumänischer ... .^. .............. Bolgár ... ... ... ... ... ... Bulgarischer .........................----------23 10 22 80 22 90 23 - 23 20 23 50 23 20 2? 30 23 40 23 60 23 40 23 10 23 20 23 30 23 30 23 80 23 50 23 60 23 70 23 80 23 60 23 30 23 40 23 50 23 60 24 — 23 70 23 80 23 90 24 — 23 80 23 50 23 60 23 70 23 80 24 30 24 — 24 10 24 20 24 30 24 10 23 80 23 90 24 50 24 20 24 30 24 30 24 — 24 10 24 70 24 40 24 50------------------------------Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ... ... ... ... ... ........ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Rozs — JRoggen ... ... ... .............. Provenienz, Gattung und Qualität K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű, új ......................... Prima, neu .................. ........ Kőzépminőségü, új ........ ... Mittel, neu ............................. 18 80 18 60 19 — 18 80 Elsőrendű ... ... ... ... ... ... Prima ... ... ... ... ... ... ... Kőzépminőségü ... ... ... ... Mittel ... ... ... .............. ... 16 80 16 20 17 — 16 60 Árpa — Gerste ........................ ... /Takarmány, elsőrendű ... Futter, Prima t „ másodrendű.. „ Sekur ^(Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theií # „ felsőmagyar.... „ Ober ' „ dunántúli... ... „ Tran ida ... ... ... .. iS ................... 14 30 13 90 14 60 14 30 Tengeri — Mais Román v. bolgár, ó ... ... ... Rumän. o. bulgar., alt _ ... Szerb ... ... ... ................. Serbisch.. ... ........................ Cinquantin... ... ... ... ... ... Cinquantín.............. ... ... ... Fehér ............. ................ ... Weisser.. ... ......................... 14 20 14 40 angar ................ sdanub. ............. Köles — Hirse.. ... .................. ... 11 — b) Háti 12 — iridöre. Repce—Reps. ... ................... ... — Terminwaare. Káposztarepce... ................... Kohlreps ....................... ... Réparepce ... ... ... .............. Rübsen ... .............. ... ... ...----------Határidő — Termin Délutáni ÍV- óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis l1!» Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam iVa órakor Cours um iVs Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyar buza — Ung. Weizen _________ 1908 október .................. Oktober ..............----------Buza — Weizen ... ... ................. ............. » »* — — ....................................... 1908 október.. .............. Oktober ... ... ... ........ 22 08 21 96 22 24 21 78 21 96 21 72 21 80 ____ ________ 21 78 21 80 99 99 ............................................... Rozs — Roggen ... ... ... ... ... . . 99 99 ............................................... 1908 október ............. Oktober 18 22 18 42 18 04 . 18 20 17 84 17 90 17 90 17 92 \ 99 99 ............................................... Tengeri — Mais ... . . 1908 julius ................... Juli 1908 augusztus ........ ... Augr 14 02 14 08 13 14 32 14 34 14 14 20 14 24 13 94 .................. ............ 13 92 13 88 13 94 13 SO » ii ............................................... üst ........ ... ... .. 12 ........ ............................... ii ii ............................................... 1909 május ................... Mai................................... 86 14 02 13 86 13 90 ... Zab — Hafer ... ... ... ... ii ii .............-.......-......................... 1908 október.. ... ... ... Oktober 16 90 16 50 16 74 16 52 16 64 16 56 16 54 16 56 Káposztarepce — Kohlreps... 1908 augusztus ........ ... August 33 50 33 10... ........ ... ____ ... __________ 33 60 33 80 c) Határidőre. Felmondott árukban előfordult kötések. — Tet'm.inwaare. In gekündigter Waare vorgefaUme Schlüsse. Magyar buza — Ung. Weizen Rozs — Roggen ... ............................. ... ... Zab — Hafer... ................ ...____________ Buza — Weizen ........ Tengeri — M d) Les. ais ... ... ... ... ... ... ............ L Káposztarepce — Kohlreps zámoló árfolyamok. — iquida tionsktirse. Magyar buza — Ungarischer Weizen..-----Rozs — Roggen ... ... ... ... ............................................ ........-----Zab — Hafer....................................... ................-----Buza — Weizen 1 Tengeri — Mi ** II. Burc 13 92 e Waare. Káposztarepce — Kohlreps ....................... Preise netto Casse per 100 Kilogi 'amm. Arak készpénzben 100 kilogrammonként. |onya, készárú. — Kartoffeln, effektiv Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya jFür menschliche Naht'ung dienende, Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ... . Felsőmagyarországi — Oberungarische ... ... Nyirségi — Nyirer ... . Erdélyi — Siebenbürger... Bánsági — Banater ... . Pesti — Pester ....................... Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zivecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ........................ Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ... .............. ... ... ... ... Erdélyi — Siebenbürger.. .......................... . . Bánsági — Banater ... ... ... ............. ... ... Pesti — Pester ... ... ... ... ....................... ucte. Fehér — Weiss I Rózsa — Rosa 1 Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis c~ III. Különféle terményei — — — Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordul! — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallcne Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld áru—Waare pénz — Geld áru — Waare Ingyen hordó . , . Franco Fass, netto Tara kg.-ként Disznózsír ... ... ... ... Schweinefett ............ Budaj Vidék >esti ... ... ............ .......... ... Búd; ipeste fett r.. ........... ................... ... ... 129 — 130 —----------. --i ................................................... Lánc ..............- -..................... .............................. 100 kg.-ként Szalonna Speck... Magyar légenszáritott vidéki ... ... ... Landspeck, ung. luftgetrocknet... ... ... Városi légenszáritott 4 drbos ... ... ... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig ... » » 3 „ ---------- „ „ 3 „ Füstölt ... ... ............................. ... ... Geräuchert... ... ... ... ... ... ... ... ... 109 — 117 — 110 - 118 —-- ------.............................. Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ként Boszniai, 1907. szokványminőség ... ... Bosnische, 1907. Usanee-Qnalität ... ... 49 — 50 —----------1907. 100 darabos ........ ... „ 1907. 100 Stü 1907. 85 „ ........ ... , 1907. 85 „ Szerbiai, 1907. szokványminőség ... ... Serbische, 1907. Usance-( ck... ... ... ... Sí P silva... ................. .. fi au ni en Qualität ........ ;k.............. ... 1907. 100 darabc 1907. 85 »S.- ... ... ... 1907. 100 Stü( 1907. 85 „ Ingyen hordó . „n, ... Franco Fass, netto Tara kg.-kent Sí P silvaiz ... Szlavóniai 1907 Szerbiai 1907 .. ... ... ........ ... ... ... Slav snisches 1 isches 19 907 ____ ____ 31 — 31 50----------il aumenni us ... ... ... . ... ... ... ... ... ... ... Serb 17 ... ____ ____ ____ lOo kg.-ként Heremag ........ ........ K-tól — von K-ig — bis 1908 Fracht» ätze von He Lucerna, magyar 1907. évi ............ Luzerner ungarische IS Lóhere, aprószemü 1907. évi ... ... ... Rothklee kleinkörnig 1! „ középszemü 1907. évi ... _ _ „ mittelkömig lí nagyszemű 1907. évi ... ... ... „ grobkörnig 1£ '07 ..................----------Kleesaatc n ............ 07 ................. >07 ............ ... 07 _________ ler—bis Heller IV. Hajózási fuvardíj Budapestre “éZ4lltMS^1íS.jtaAi‘ — Schiffsfracht nach A fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen s eh per 100 Kilogr j Díjtételek fillértől fillérig Győrbe a fuvardijtétel 22 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist der Frachtsatz um 22 He Budapest auf Hl amm inclusive Assecuranz. ler höher. und der vom 22. bis 20. Juni vorgefallenen Schlüsse. Pancsováról Újvidékről Bezdánról 57—62 52—56 45—48 Kalocsáról 37—40 Dunaföldvárról Szentesről 37—40 73—76 Szegedről Zentárói Titelröl 59—62 57—60 55-58 Mitroviczáról 73—76 Temesvárról 87—90 Nagybecskerekről 59—62 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendök. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
