A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1907, október-december (44. évfolyam, 221-296. szám)
1907-10-03 / 223. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA-. * •*•** °*T *’0"* m*i3r j«H«g tekintetében megfelel • Békés vármegyében éa Csongrád, valamint Jásss-NsgykunöMuok varmegyék Tisia balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. ******* ***** °ty bux* értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett r*€7 ezekkel szomszédos területeken termett. s j u.t b,1*m“ *1*tt ölj *>uza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „BAna&gl búza“ alatt oly búza értendí, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely *1 neyezett vagy ezekkel szomszédos területeiken termett. » u* ”®áeskal buz5“ alatt oly buz-ft értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezeti vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *> Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt reazeben termelt hasonnemü árpák átlagána s s mely a nevetett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. ...... ?* »*®'elB^1“aSyaro*,8zÄg:I árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében x hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. Árpa« alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett reazeben termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. vo?* ..Dunántúli burgonya“ aUtt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg pG/^e k Pn er^ burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt érte tik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. ~Y \^rS°ny^,^^ értctik * Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Hevos és Jász-Nfiigykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a ’ <jao°8T*d- Ar*d- Torontál, Temes é* I U^sstó-Sévííny megyékben termelt burgonya. „Erdélyi barjianya“ alatt értetik » Klrályhágóntúii 5nr«««(it tssegeapná t 1. Unter „Thelaawelsan“ ist solcher Weizen zu verstehen, -welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im ComiUte békés, sowie In den en links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weisen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte de» im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter ,;Pester Boden-Welsen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vác* ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Combén Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietcn geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — dk Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietea geerntet wurde. ★) i- Unter „Theisgg-erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Obernngarlvehe Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietcn geerntet wurde. 3. Unter „Transclannbiscbe Cterste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ★ Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sina die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencscn, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Ábauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaie i Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester KartoiTeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés. Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln au verstehen. Unter „Slebenüttraer KarteiT^n“ sind cii* in óm jeaseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln su vegstebea XL1V. évfolyam. Budapest, 1907. október 3. (csütörtök). 223. szám. Witterung } bornlt-trüb Tízállás reggel 7 órakor \ , 1nc , Wasserstand 7 ühr Früh\ j "•* • Hőmért reggel 7 órakor 1 . 1f. r Thermometer 7 Uhr Früh / + 10 u Lógsfilymérö reggel 7 órakor \ 7fi7 Barometer um 7 Uhr Früh J Előfizetési árak évenklnt i tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva_________________» 38.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _________...___> 32.— Külföldre .........................................» 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER ' Megjelen ünnep- óe vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich i Loco Secretariat der BBrse .......... K *4.— Ins Haus gestellt ________— » 28.— Per Post für Ungarn und Österreich ________... ...___— » 33.— Für das Ausland.. ________— » 44.— Binzein« Exemplare 20 H. r A) Árutőzsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegfiek. Die Freisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. üabonanemuek. — Getreide. Arak készpénzben 100 kilogrammonként. _ „ „ Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Készáru. — Bffective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weisen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 | Tiszavidéki ....... Fejérmegyei _ ★< Pestvidéki ........ Bánsági ............. Bácskai........... Szerb ................... Román _____ Bolgár... _____ ........ Theiss_____ ........ Com. Fejér ... ........ Bácskaer....... ... _ Serbischer .. _____ Rumänischer. _ Bulgarischer.. .......-----— — 21 15 21 75 21 45 21 45 22 10 21 21 22 95 95 35 21 85 21 75 21 85 22 20 22 10 22 25 22 15 22 25 22 50 22 60 22 05 21 85 22 15 22 25 22 20 22 55 22 25 22 55 22 60 22 70 22 30 22 10 22 20 22 30 22 80 22 60 22 80 22 90 22 53 22 30 22 40 22 90 22 70 22 90 22 70 23 10 — —-----Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurt Provenienz. GMvné und Qualität K.tAI U 1. ÍJ. Provenienz, Gattung und Qualität K-tól — von K-ifl — bis Reze — Reggen _______- — -Elsőrendű, uj ............. Középminőségü, uj ... Príma, neu.. Mittel, neu ... :: 19 05 18 90 19 40 19 — Za!» — Hafer. — — — Elsőrendű, uj _ Középminőségü, uj----_ Prima, neu Mittel, „ — — 16 10 15 70 16 20 16 Árpa — «»erste.------------------★> Takarmány, elsőrendí „ másodrendű Sörfőzésre tiszavidéki.. , felsőmagyar . uj , uj Futter, Prima, neu ... „ Sekunda, neu... Brauer, Theiss ............ , Oberungar. _-----15 60 15 40 15 80 15 60 Teaseri- Hais. . — ... — —Magyar, új .................. Román v. bolgár, ó ... Cinquantin ............. ... Fehér. _ Ungar., neu ............. .. Rumän. o. bulgar., ált.. ._ Serbisch ..................... — Cinquantin _ ... ___ Weitmar ___ ...13 40 13 60 dunántúli _ » Transaanub— ___ — _ — un 36 Köles — Hirse. —--------Repcze — Reps.. — — — Réparepcze _- — _ Rübsen _ — — b) Határidőre.- Terminwaare. 1 Határidő Termin Délutáni 1 éráig a legmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittage sw den höchsten und Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az elizí tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den Arfelyan — Kurs niedrigsten Kursen vorgefallsnen Schlüsse ohne ZwischenTcurse pénz - Geld árú — Waare Z*oÍ8ótefihnrne pénz -Geld ára — Waare magyar írnia — Ung. Welzen— 1907 október — . _ — — . —----_ — — ... — — — — — . — —----------_ _ ___ ____ _ ___ _ _-----Bus — Weisen ............ H n —----ti » —-----1907 október 1908 április _----Október. April ..--------— — 22 60 23 80 22 54 22 74 22 23 82 23 76 24 66 ........ 00 23 96 _ — — 22 68 23 94 22 70 23 96 22 50 22 52 23 72 23 74 22 44 22 52 23 66 23 76 ... ....... — 22 50 23 70 22 52 23 72 Rezs — Remi _ ....... 1907 október Oktohsr 19 30 19 42 ............ 19 40 19 42 TU 5>fi ii) 98 1<4 18 r. 19 5>n 19 22 W M — — --------1908 április—-----April- -- —-. — 20 62 20 66 20 60 20 72 ... ........ ... . ... 20 78 20 80 20 64 20 66 20 58 _ . — — — _ 20 58 20 60 Tengeri — Male — .......----------1908 május ... — .. — Mai-----—---18 60 13 62 13 58 13 70 ...... 13 68 13 70 13 54 13 56 13 52 13 62 _ ... ....... 13 60 13 62 W tí Sah — Haler _ 1907 októbor Oktober 15 58 15 62 15 54 15 70 ._ 15 68 15 70 15 54 15 56 15 48 15 48 15 50 1908 áDrilis Anril 16 78 16 86 ____ Ifi «4 16 86 16 72 16 70 16 74 16 72 16 74 ““ Mápesstarei»«se — Kehlreps — 1907 október-----— október ... _ — ........ .............-- •-— —-----...--------.. —--------o) Határidőre ■ Felmondott árukban előfordnlt kötések. — Terminwaare. Fn gekündigter Waare wrgefallene Schlüsse Magyar Ina — VJng. Weizen. 3t«ss Hessen...- MaSsae »Ma — Weiser ____...------........----Tengeri — Mais — .. — ... ... .. ... — Ká9esstar<s$«se ™ Kehlreps ... ... — d) Leszámoló árfolyamok. IdquidationsJmrse. BKagyar ftaua — Vnirariseher Weisen -----— 22 68 Mess Seggen ......... — — — .. . _ .. 19 40- MaS®35*_ — — _____ ____ _____ » — . .. ._ . 15 68 US*«® — Weiset* ... . - ..------— — — ... 22 18 Tengeri — Hala-. —----------....•• 13 50 Kápesitarepeie — Kehlreps ■- _ ..- -----Árak készpénzben 100 kilogrammonként. **II. Burgonya, készárú.- Kartoffeln, effektive Waare. Preise netto Casse per 100 Kilogramm. Fehér — Weise Rózsa — Rom Sárga — Gelb Fehéí Weise Rózsa — Sósa [ Sárga — Gelb Emfreri táplálkozásra K-tól von K-ig — 6*8 É-tól - von K-ig bis szelgálé burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische .............. Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyirségi — Nyirer .......... .............. Erdélyi — Siebenbürger ... .............. Bánsági — Banater ............. .. ... ... Pesti — Pester __' ___________- — 3 804 00- 4 00- 4 00- 4 00- 4 00-4 00 -4 20 -4 20 -4 20 -4 20 -4 20 4 20 4 20 4 20 4 20- 4 20 4 20-4 40 -4 40 -4 40 -4 40 -4 40 -4 40 4 80-5 00 4 80-5 00 4 80-5 00 4 80—5 00 4 80-5 00 4 80 -5 00 imrsreraya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische .......... ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ____ Nyirségi — Nyirer ...................................... Erdélyi — Siebenbürger ............................ Bánsági — Banater __ ................................. Pesti — Peste* ____ — .... __________--— III. Különféle termények. — Diverse Producte. Készáru — Effective Waare Arfslvsi- Kur» Határidőre előfordult - Auf Termin vorpefallene Leszámoló Származás, s e « 6 a m 1 a « s & a Előfordult kötések Kötitek — Schlüsse Árfolyamok — Kwrse LiquidationsPr-ovenlanx, ß*ttung und Qu&lltit Yorgefallene Schlüsse pénz — Geld árá — Waare pénz — Geld írá — Waare Kun ingyen hordó lnn, . , . ■‘ranco Fass, netto Tara kg.-ként Disznózsír... Schweinefett----Budapesti Vidéki. _- —------------Budapester Landfett _ ................- —....... — — — 154 155 —----------_ — I — 100 kg.-ként Szalonna.......... äpeeifc-----...----Magyar légenszáritott vidéki.. Városi légenszáritott 4 drbos. » » 3 * Füstölt- ._ ... _ ... _ ... _ ”-----Landspeck, ung. luftgetrocknet ........ Stadtwsare, luftgetroeknet 4 stückig. B B ^ » geräuchert ..................................... —----— — 129 — 131 ~ 130 132 — ___— .-■ — — _ —_ '-----Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Szilva... Boszniai, 1906. szokványminőség. _ • „ 100 drbos................ . „ 85 , ... . bosnische, 1906. Usance-Qualität * „100 Stück ... . * 85 „ serbische, 1906. Usanoe-Qualität . „ 100 Stück _ ■ » 86 „ — —----_ ... _--------— _ ...__ _ _ — _ — . _ .. . Inclusive Sack, brutto für netto. QnaSität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Mannt» _ Szerbiai, 1906. szokványminősóg.. _ » * 100 árbos.„ _______ » » 85 * — — ... —• — —--------—-----------— — — —-------ingyen hordó ... franco Fass, netto Tara Szilvalz ......... Pflaumenmus Szlavóniai 1906... Szerbiai... 1906... — — -----slavonisehes 1906 ... . serbisohes— 1906 ... .-— —-- —....... ... — —----— —-----------— — — __- — K-tól — von K-Ifl — bis 100 feg.-kéKt Heremag: Luczerna magyar Lóhere aprószemü 1907. évi 1907. éviLuzemer ungarische 1907. ... Rothklee kleinkörnig 1907 ___-— ... ... 96 — 108 — 116 - 116 -... _ . ... — —közéoszemü 1907. évi.. mittelkömig 1907 ..... grobkömiff 1907 _ 120 — 130 128 - 140 a nagyszemü 1907. évi-----fi... ... — —------... . — _ —--------IV. Hajózási fuvardij Budapestre az 1907. évi szept. hó 2S-ától 28-áig előfordult kötések alapján. Schiffsfracht nach Budapest MfGr”Ä:rnsJttJ8,SeptDíjtételek fillértől—fillérig A fuvardij 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási dijjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen sich per 100 Kilogramm inclusive Transportsteuer und Asseeuranz. Győrbe a fuvardijtétel 20 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist der Frachtsatz um 20 Heller höher. Frachtsätze von Helle* . lis HeUer Panosováról 50-54 Újvidékről 46—48 Besdánrói 32-36 Kalocsáról 30 -32 Dnnaföldvárról 28-30 Szentesről Szegedről 52-54 Zentárói 48 — 50 Titelről 46 -48 Mitroviczáról 72-74 Temesvárról N agybecskerekről 50-52 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé térjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.