A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1907, július-szeptember (44. évfolyam, 145-220. szám)

1907-07-16 / 158. szám

A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA it 1. „TfK2»vid«kl b»*au alatt ölj buxm értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés Tármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Saolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bwa“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bűz»“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. Bánsági búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai busa“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. ^■) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa« alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Bnrg-onya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Ssolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a 3Acs-Bodrog;, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes ew Krerov-Ü«vréay megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli-te 1. Unter „Theisaweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ., 2. Unter „Welzen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, weicher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate iejei gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Puis­Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. . ■ ... 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des m den Comitaten iorontal und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ■*•) 1. Unter „Tliefissserste“ solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ., . ... 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubisclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. + Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nylrar Kartoffeln“ sind die inden Comitate : Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banatör Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffel«“ sind die in deo Gaxnitaton jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu vecatehe» XL1V. évfolyam. Budapest, 1907. julius 16. (kedd). 158. szám. wftt araiig } szép“schi5n Vízállás reggel 7 órakor \ „ Wasserst&nd 7 Uhr Früh / *<' dbU Hőmérő reggel 7 órakor 1 , 91 Tfesmoraeter 7 Uhr Früh / + iógsúiymeró reggel 7 órakor 1 77n m Barometer nm 7 Uhr Früh J £lófizetósi árak ávenkinti iózsde titkári hivatalától elvitotve K 24.— (ázhoz hordva—. _____ ... » ;iS.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _________... ... » 32.— ii ülßldro­____________________» 44.— Kítyes példány 80 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Mdgjelen ünnep- 08 vasárnap kivételével mindennap, IAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich i Loco Secretariat der BSrse K 24.— Ins Haus gestellt.. _____________» 28.— Per Post für Ungarn und Öster­reich ­______________... » S2.— Für das Ausland.. ________,__» 44.— Einzelne Exemplare 20 H. 1r A) Arúfőzsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Freisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. Cäahonanemüek. — Getreide. „ . „ Arak készpénzben 100 kilogrammonként. , ^ Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Készáru. — Bffeclive Waare, A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — QwüittSts&meiekt per Hektoliter in Kilogramme» Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 30 81 82 i Tiszavidéki .................. Theiss..........................- — j Fejérmegyei ............. Com. Fejér........................ Pestvidéki... ............. Pester Boden ................... ! Bánsági— ................... Banater ... ...........— .--­' Bácskai ........................ Bácskaer............................. Szerb ....... ................. Serbischer ................ — Komán _____ ___ Rumänischer----- ------— Bolgár ...................... ... Bulgarischer.... — ... •_-----­-----­-----­-----­21 10 21 20 21 60 21 70 21 40 21 50 21 60 21 7 > 21 90 22 — 21 65 21 60 21 60 21 60 21 80 2i 05 21 85 21 90 22 10 22 20 22 10 21 85 21 85 21 80 22 — 22 50 22 15 22 15 22 30 22 40 22 50 22 05 22 10 22 75 22 35 22 40 23 — 22 15 22 25 23 20 22 65 22 70 23 10 23 35-----­-----­Kiess — Ktéggea... — — — •— --­Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyaas — Kurs I — Hafer.. —-------- .. .... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Quallt&t Árfolyam — Kur« K-tói — von K-ijj — bis K-tói — von K-ig — bis Elsőrendű........................ .. Príma............... — — KözépminőségK . — ..^ ... Mittel — — —— — ­16 95 36 70 17 05 16 85 Elsőrendű .................. ... Prima............................... Középminöségü.... ______ Mittel ...___ _ ...___ 16 05 15 65 16 20 16 ­ÁrfB ~~ «erste™ _ ......, ............ Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima........................ „ másodrendű... „ Sekunda .................. Sörfőzésre tiszavidéki... _ Brauer, Theiss...................... „ felsőmagyar. .... „ Oberungar ......... — # dnnántali ... ..... , Traasdanub-----•_ ~ 13 80 13 55 14 40 13 75 Tengeri — Mái*.. ... .... ....... Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt_— Szerb ............ ... ............ Serbisch... ....................... Cinquantixx ....... ... ... .... Cinquantin ...................... Fehér... _ „ .... __ _ .... Weisssr ........—- — 12 20 12 30 ese — üteg*» _. .... _ .... •minwaare. Káposztarepcze ........ ... _ Kohlr Répareposse .... ~. _ ____ Rftbse 33 90 34 70 K#l.ea — SRfme. _ ... ... _ 10 — b) Hatá 10 50 ridöre. Kpy — Tel n ____— _____ Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Soihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittag* zu den hSchoten and niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne ZwischenJeursv Zárlat 1 órakor Schluss um 1. Uhr Az elűző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalaosonyabb ár­folyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Roihenfolge der am Nachmittage des leisten Börsetages zu den höchsten niedrigsten Kursen vorgqfaUwten Sohlüaee chm Zwitohenhurae ArfsJysffl ~ Kur» pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld ár i—Waare Matnrar knix — Ung. Weizen ... ... .... 1907 október ____ ____ Oktober....................... ........ .............i..---........................................-----­— — — — — ............i_... — — — —------­— _-----­Bimm — Weisen ...................................... »» m —-------------— — — 1907 október .................. Október_____ — — 22 54 22 52 22 60 22 40 22 56 22 26 22 30 22 28 22 30 22 52 22 72 22 62 ....................................... 22 62 22 64 Hess — a*.#««® _ .............—.— — 1907 október... ............. Oktober___________ 17 54 17 60 17 50 ........... ........................... 17 44 17 46 17 62 17 68 ................................................. — 17 66 17 68 Teaveri — Mm&s .... ...------ —............. «« W —------- — — — — — M !•< — — —— — --- — — 1907 julius ... ........... Juli .. _ . — 1907 augusztus ... ... ..... August ....... ........ — 1907 szeptember ............ September ... ........ — 1908 május _ _ _ ._ Mai_____... .. — 11 82 11 90 ... ... ...................................... 12 06 12 00 ............ ... ........................... ... 12 32 12 34 12 24 12 28 12 16... .7. ... 12 ­\ 12 18 12 02 12 20 12 30 12 36.... ........ ... _ ._ ... _________ 12 32 12 34 — Mater ................-............................ n »» — — — — — — — — M 99 — — — — ™ — — — 1907 október ............. Oktober ................. ... 16 04 16 08 15 84 .„ ............. 15 82 15 84 16 00 16 12.................................................. .. 16 06 16 08 K&pesstarepese — Siolilrei»» _ _ 1907 augusztus ............. August___________ o) Határidőre. Felmondott árakban előfordult kötések. — Terminwaare. In 34 80 gekündigter 35 - Waare wrg efallent Schlüsse. Magyar »ns« — Sing. Weise*.. .... —-------------------------------— Kesa — Mwsrar««.- —. — ..... —. ... .... .... ... .... ------— sfefe ~ ss*f«r- — ~ — - ..... —-------------------- — —-----­Hasa — Wel»*» — .... — — — — .... ... ..............>“ — ........................ Tengeri — BSais ....... ..... _______ d) Leszámoló árfolyamok. — Liquidationskurse. Kápeanbuh»9«se — KehSar«»« ......... ... —- ““ — ffingyar — IJngarisefcer Welse* . ------------- ... — Sesss — Megíg;'®® ........ ...________________________ _____-----­Kafc — Mater... ............ ...................................- ~. ................-----­'&mmh ~~ Welse» .......- — — ...... — .... — — -..................... Árak készpénzben 100 kilogrammonként. Temireri — Mais . ................................................... ........ ** II. Burgonya, készárú. —■ Kartoffeln, eff el Í2 - tive Waare — K®Mre^s — ... ..............— ...----------­Preise netto Casse per ÍOO KilOfft •amm. F.nlberi táplál]fc«sá*ra «Belgáié 8msrg®»y» Für menaoht che Hahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische. ..............- — Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ............. ....... ............ Erdélyi — Siebenbürger ........ .... — ........ Bánsági — Banater ........ ............. ..... ... ... Pesti — Psetes .... — — .... — ... ............ Fehér — Weise | Rózsa — Rosa | Sárga — Oelb Mesőg&sAaáftJü'l és ipari ■íízé.Iw&sr« »aelgAlé fcaürg®*8y» Für landwirthschaffliehe und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln ?k. — Diverse Proa Dunántúli — Transdanubische... .... ............. Felsőmagyarországi — Obernngarische ....... Nyírségi — Nyirer . ... .... ......... ............. Erdélyi — Siebenbürger _— ......... ...... ... Bánsági — Banater ___ _ ... ........ _™ ... Pesti — Pester------ ..... .... .... __ — — ~». lucte. Feh&.— Ífítiss | MÓ55S* — So»« \ Sárga — Gelb K-tól — txm K-ig — lm 2-tál — von K-ig — bis ni. Különféle terménye — — — Készáru — Effective Waare Arfttyaa — Xwrt Határktiira előfordult — A»f Termin vorgefalUnt Leszámtiló árfolyam Liqmdátiom­Kurs S 2 i ris s 2 i «, !i « i és Pnomtleaz, Ssltmé und QimM&t F.I«fordu!t kötések VorgefaUene SeKUtsse KetéMk — SeÄWteas Arfaiyaessk — Kurse pénz — Geld ári—Waare pésss — Geld \ iré—Waare ingyen hordó 100 . . . . franco Fass, netto Tara l U Kg 61 KtiaznózfSiir.. ............ Sebwelmefett... .... Budapesti-------------_ ...________ Budapests; ... ... .... ... .................. Vidéki. ..„ .... ............................... Laadfett..... ..... __ .....................­...........— — -­145 ­146 — , _, ____-----­— — — — — — 2C0 kg.-ként Ssalenna. . ........ ... !®5P«SÄ-. ... ........ _.. Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeok, ung. luftgetrocknet........ Városi légenszáritott 4 drboe.....- ... Stadtwasre, luftgetrocknet 4 stückig. » * 3 .... .... „ . it yt Füstölt. ... ... _...__....__ ... _ gertoehert —. ..._______—__ — ................- -­128 — 140 — 129 - 141 ­— — — ........ —----­ákkft! együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qnalittt pr. 500 Graaaia, 100 kg.-fet Ssllva... ......... .... PBanate* --------- ; Boszniai, 1906. szók vány minő ség. ... bosnische, 1906. Usance-Qualität ........ • „ 100 drbos .................. „. * 100 Stück ..._... » n 85 „ — —. — — « n 85 „ — — — Szerbiai, 1906. szokványaiinöség ___ görblsoíifj, 190G. Usance-Qnslität........ o , 100 drbos..., ______ , „ 100 ____— tt ti 86 / ... ... ... ... jc * 8£‘ — — —— ................- — —-----­-----­............................ — —-----­..... -­franco^ass, ^netto Tara 100 SíiiTsia................... PSiiiuneiimii« ........ Szlavóniai 1906 __________ _ _ alavonisches 1906 ... .................— Szerbiai... 1906 ................................. serbisches.— 1906 .............................------•.................. 55 - 35 — 56 - 36 —------------------—-----­— — _ .... 1P0 kg.-kéwi Díjtételek fillértől—fillérig: Heremias: ........ ... Kleesaatea... _. ... IY. Hajéacás A fuvardíj 100 kilogra Luczema magyar 1906. évi ............. Luzemer ungarische 1906................ Lóhere aprószemű 1906. évi— ........ Rothklee kleinkörnig 1906. ... ........ „ kösépszemü 1906. évi— ___ = mittelkörnig 1906................ „ aagyszeinű 1906. évi _— ._ » grobkörnig 1906................. ii faiwardij Budapestre aí 8.íápSin3'áie — Sei mmonként « szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist hiffsfracht na rstehen sich per 100 Kik der Frachtsatz um 24 H K-tól — von K-ig — bis auf Grand der vom 8. bis vorgefallesen Schlösse. Steuer und Assecuranz. S. Juli Früchtsä, Ize von Hellet — bis Heller. ch Bad gramm inclus eller höher. apest ive Tramyort Fancsováról Újvidékről Beadásiról 56-60 50-54 40 -44 Kalocsáról 34—36 Duna földvárról 30 -32 Szentesről 60-66 Szegedről Zentárói 56—60 54 - 58 Tűiéiről 52—56 Mitroviczáról Temesvárról Nagybecskerekről — 56—60 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé térj esztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents