A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1907, július-szeptember (44. évfolyam, 145-220. szám)
1907-07-03 / 147. szám
Á BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LÁPJA ÍZ 1. „Tbxavldéki lm»»“ alatt oly busta értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés Tármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fej ér megyei biiasa“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvldéki buza*' alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely 8 nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. jf) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt tészében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Tfcif Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dun'- 1 tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén,-nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli tanáéi* bargoaya. á K 1. Unter „Theisswelzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den en links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Oom. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejé/ gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-PilisSolt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. . 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontal und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bacs-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ir) 1. Unter „Tbeissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten ^J^®tll^^a®|jgcjle berste“ Ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubisciie ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, v/elche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ifk. Kartoffeln. Unter „Transdanubisohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartofteln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln sind die inden Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog. Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die In dee C&mitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehe» XLIV. évfolyam. Budapest, 199?. Julius 3. (szerda). 147. szám. időjárás \ szín_schön ftTilternng / szep sc on Vízállás reggel 7 órakor 1 , „aa , Wasser stand 7 Uhr Früh / + oái> Hőmérő reggel 7 órakor \ , 18 0 fksrmometer 7 Uhr Früh / "*■ Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 7fiI w Barometer um 7 Uhr Früh J Blőfizstési árak óvanklnt ■ íőzsde titkári hivatalától elvitetve K 84.— A e.zhoz hordva ________________» 88.— i’ostíín küldve Magyarországon és Ausztriában ______________... » _____ Külföldre ....._..................................» 44.— példány 30 t. AMTLICHES KURSBUTT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich i Loco Secretarlat der Börse K 84,— ins Haus gestellt.. __________> 38.— Per Post für Ungarn und Österreich ________...______» SS.— Für das Ausland.. ________... » 44.— Blnzeln« Exemplare 39 H. r __ A) Árutőzsde. —- Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek.; Die Freisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. Csabonaneműek. — Getreide. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. „, , , ,, __ Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Késxáru* — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgemcht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki.. ... ........ Theiss................................. I Fejérmegyei ... ........ Com. Fejér........................ Pestvidéki ................... Pester Boden ................... I Bánsági... ..................... Banater ........— —------.^Bácskai ...................... Bácskaer............................ Szerb ____ _______— Serbischer .......................... Román _—______ Rumänischer.. —............Bolgár... ... _... —__ Bulgarischer... ... ... —--------------------19 55 19 65 19 95 20 10 19 85 19 90 20 — 20 15 20 25 20 45 20 05 19 95 19 95 20 05 20 10 20 35 20 15 20 25 20 35 20 55 20 35 20 25 20 15 20 25 20 35 20 65 20 45 20 45 20 55 20 75 20 65 20 40 20 45 20 90 20 70 20 75 20 95 20 50 20 60 21 15 20 80 20 95 21 05 21 30 — —-----»ti» — K*>grar«»~ — — ....-----Származás, nem és in i n ő s é a Provenienz, Gattung und Qualität Árfelyam — Kurs II — ... _. _ _ ............ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tál — von K-ig — bis 1 K-tói - von K-ig - bis Elsőrendű........................— Prima .............. — ... ..... — Középminöségö ...............— Mittel......- — — ........... 15 90 15 65 16 - 15 80 Zaft II Elsőrendű ................ ... Prima............................ .... Középminőségü ................. Mittel— — ............. 15 75 15 35 16 - 15 70 «reri -- Mai» ........... .... ....... Magyar, új ....................... Ungar., neu ...................... Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt... — Cinquantin ...................... Cinquantin ....................... Fehér_„. ... .... .... . ... Weisser------.................... 11 50 11 70 Árpa — «erste — ____— ~ *> Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima..................— „ másodrendű... „ Sekunda ............. — Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss...................... , felsőmagyar. ... , Oberungar. ............ dusántuli ....... * Transdanub— _ — 13 70 13 45 14 30 13 65 Te» Mőlen — Mirse ------------- ... — — 10 — b) Hatá 10 50 ridőr-e. Äep«K» — .........— ............. — Terminwaare. Káposztarepcze ........... Kohlreps............................. Réparepcze ... _________ Rfibsea _...._____ _ •••• »~ Határidő — Tertnin Délutáni 1 úréig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niédrigtten Kurten cor gefallenen Schlücsa ohm Zwt&chmkuruc Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkUI Roihenfolg* der am Nachmittage des letzten Börsetages au der, h$ch*U<* nád niédrtpsUn Kursen vorc/efallenon SchlMex# ohne 5w>\lsehenhuroe ÄrfaSyaa — Kura pénz — Qdd árú — Waare péüsz ~ Geld áré — Waart RXagyar *>«*» — Uns. Wetsr.eE ............. 1907 október ............. ... Oktober................. ...------—......................................— «. — - —-----— — ..... — — — — — — — ......— — —-----Bua — Weisen .......................—------H f! ---------— — — ~" 2104 20 98 21 36 21 20 21 36 ................. 21 32 21 36 20 80 20 82 20 78 20 98 20 92 20 96 20 92 20 94 a«*« — üwarere® ...........- ... _ — ~ 1907 október ............. Oktober....................... 16 84 17 04 .. ................................................. 17 17 02 16 78 16 80 ........ ......................... ... 16 78 16 80 Temarcrf — Mal« — ... ....................... w *e — — .....— — "• — ”• 1907 julius ... ............. Juli ______ _ — ... 1907 augusztus __ ... .... August.. ................— 1907 szeptember ........... September _ ... — — 1908 május ... ............. Mai_____ .. — 11 50 11 46 11 52 11 42 11 58 11 44 — 11 78 ... ....................... ............................ 11 94 11 98 11 88 11 96 T. - ... 7. 11 44 11 92 11 46 11 94 11 50 11 52 11 48 ................. 11 82 11 90... ....... —____... ________ 11 50 11 88 11 52 11 90 Xafe — nafer. ........—............................... 1907 október ............. Oktober ................. 15 14 15 10 15 18 15 10 ........ 15 12 15 14 15 06 15 10... ._ ........ ................................. 15 08 15 10 M&peHHtarep«ze — Kohlrepi---------1907 augusztus ............. August . . o) Határidőre. Felmondott árakban előfordult kötések. — Termímvaare. In 33 60 gekündigter 33 80 Waare mrg efallene Schlüsse. Magyar — Un®. Weiaea.. ... ... _. — -.............. . - - -................' Mmm — Mtwtrg'ea ...... ~ .... ... — ..........—............— — — ’S!»Ä — .............................._. ... .... ... — — ... ~ — Kaaa — Wels®« ----------- — .................. Teffi^erí — Mai* ____.... .... .............. (2) Leszámoló árfolyamok. — IAquidation&leurse. — X»Mr«98 ~ ...----------------- . —■ — — Magyar D» — S7*tff*trt!*efe©5r W©is<» ... ----------... ... _ Mess — .......................................................................-----sä» ~ sä... .........- ... -.....................— .. .............—-----— W®S»» —...................— — .......... .................. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. Teiagerl — Mais _ _ ................. .... ................... ;... ............. ** II. Buirgonya;, készárú. — Kartoffeln, efek 11 44 tive Waare — K*Mrei»fi! _ ... ... ... ... ...---------Preise netto Casse per 100 Kilogt •amm. Sístsifejri táplálKoiásra ^BOPKenty* Für menschl che Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ....... ... ... ... Felsőmagyarországi —- Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer............................. .. — Erdélyi — Siebenbürger ............................. Bánsági — Banater ........ ..... ........ ............. Peaii — Pösicsr ...... .. — ........ -................ Fehér — Weine | Rózsa — Rosa | Sárga •— Selb M<e»íf(ra*«asági és Ipari ezélolura ssolfyálé Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln sk. — Diverse Proo Dunántúli — Transdanubische ...................— Felsőmagyarországi — Oberungarische .... ... Nyírségi — Nyirer................................ ....... Erdélyi — Siebenbürger .................. .... .... Bánsági — Banater .................- ..... — .... ... Pesti Peate — .... — — .— — .......... ... lucte. Fe&év — W«im | Rózsa — JEtm | Sárga - Cfelb K-tól — von K-ig — bin K-tól — um K-ig — bin III. Különféle termény« — — — Készáru — Effective Waare Afíülym — Ktvn Határidőre elSfordalt —- Auf Termin, wrptfalkm Leszámoló árfolyaaa " Kun: S 2 i ne u á i, ees é * m i ® s « í $ Provenienz, Mtuaé ami Qusfltit . Előfordult kííté#5Sk VcrgefáiUne SMü&se KWésefe -- ScJMtsi Arfelyamok — Kurse péfsx &thl áré —Waare pésí — ffehi | étü — Waare franco Fáss, ^netto Tara 100 kg ‘ként Disznózsír ............. Seíiweineíett — .... Budapesti------------------------- ... Budapestéi- ................................ Vidéki. _ ... „ _ ............ Lasdístt.............. ........ ............. — ...........- — — * 143 144 ~ _______________-----— — .... .... ... „.. 100 kg.-késat Szalon«»_______ ............— .... Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgatrocknet........ Városi légenszáritott 4 drbos... ____ Stadtwaare, lnftgetrocknei 4 stückig. » ft 3 p .— -- „ sí ^ M Füstölt ........—--------- ..._____ geräuchert, ....................................... —- ..................— 124 — 137 125 - 138 ... — — — — — ------... — .... Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. QuaHtiM pr. 500 Orasam. 100 Iíg.-énS Szilen,... .. ........... PlaWHe» — ........ Boszniai, 1906. szokványminőség. _ bosnische, 1906. Usance-Qualität........ . „ 100 drbos...' ............. „ „ 100 Stück ............. n n 85 n —■ — — — „ y, 85 „ — — —- Szerbiai, 1906. szokványminőség_ serbische. 1906. Uaanea-Qnalität........ » b 100 drbocL.. _______ , , 100 StUek ..... ____ » * » — —- .— — rí f 86 f, — —. .......................—-----— —---------—------— — _ — ™ ... — — frsnco¥asü,hnetto Tara 100 kS-'ként SiÜTaix ................. Manmemniui. ....... Szlavóniai 1906 ______________ elavonisches 1906 — ____________ Szerbiai... 1906 ................................. serbisches-- 1906 ............................ .......................... 54 50 34 50 55 50 35 50----- -----------— —-• — — .. 300 kg.-ücént Díjtételek fillértől—fillérig: Heremas ... ........ Mleesnatem ............ IV. Hajózás A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1906. évi ............. Luzerner ungarische 1906................ Lóhere aprószemü 1906. évi ............. Rothklee kleinkörnig 1906. ... ... „ középszemü 1906. évi... _ _ „ mittelkörnig 1906................ * aapyszemü 1906, évi ____ ... , grobkörnig' 1906................ ű fuvardij Budapestre ~ Sci romonként a szállítási adóval és s biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist hiffsfracht na rstehen sich per 100 Kik der Frachtsatz um 24. H K-tól -- von K-ig — bis auf Grand der vom 24. bis 2 vorgefallenen Sohlfisse. sUuer und /issecurane. 8. Jnnl Frärhtsä tze von Heller — bis Heller. >ch Bud gramn\ inclm eller höher. apest he Transport Fancsaliról Újvidékről Be*d4nról 56-60 50 -54 40 44 Kalocsáról-34—36 Dunaföldvárról 30 - 32 Szentesről 60—66 Szegedről Zentárói 56—60 54 — 58 Titelröl 52—56 Mitroviczáról Temesvárról Nagybecskcrekről — 56-60 felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé térj esztendők. Reklamationen sind binnen 48 Standen vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
