A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1907, április-június (44. évfolyam, 74-144. szám)
1907-04-24 / 92. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA 1. „Tiszavidéki busa“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-NagykunSzolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánság:! bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1. ,,Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt tészében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőunagryaa’orttzág'i árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében ‘.érméit hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „l>nnántuli árjta“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyék*«*» termált bwrgoaya. 1. Unter „Tlieissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate *ejef gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis* Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ^ A m 4. Unter „Banater Weizen“>ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ■jt) 1. Unter „TUeissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. _ _ , , .jx . , . _ 4 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. )L Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die inden Comitaiea Szatmár Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind diéPin den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Slebenbürger Kartoffeln“ sind die in deo Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehep XLXV. évfolyam. Budapest, 1907. április 24. (szerda). 92. szám. } borult-trüb Vízállás reggel 7 órakor 1 , . (í> * Wasserstand 7 Uhr Früh / + m Hőmérő reggel 7 órakor \ , 10 r Thermometer 7 ühr Früh / Légsfilymérő reggel 7 órakor \ Barometer um 7 ühr Früh J ** Előfizetési árak évenklnti tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva _______________. > 3S.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában ________________» 32.— Külföldre--------------------------------» 44.— Ssyes példány 20 f. AMTLICHES KÜRSBUTT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. IAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich i Loco Sscretariat der Börse _____K 24.— Ins Haus gestellt— ___________» 28.— Per Post für Ungarn und Österreich -------------------------» 32.— F&r das Ausland.. ... _____... > 44.— Einzelne Exemplare ae H. r A) Árutőzsde. — WaarenbÖrse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlicli zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. Oahonaneműek. — Getreide. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. s „. , , m Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Készárú. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 78 77 78 79 80 81 82 ,■ Tiszavidéki .................. Ti Fejérmegyei ............. Co Pestvidéki................... Pe Bánsági ........................ Ba ' Bácskai. ...................... Bá Szerb ... — — ............... Se eiss- ............................. m. Fejér........................ ster Boden ............. — rbischer ........................ imänischer.. — ............. Igarisober--------------------------!! — — 16 65 16 70 16 85 17 — 16 50 16 70 16 90 16 95 Sí 16 75 16 95 17 15 17 20 17 05 16 60 16 80 17 — 17 05 tefj? 17 35 17 - 17 10 17 30 17 35 tít? 17 25 16 70 16 85 17 20 17 25 tfti 17 45 17 05 17 20 17 40 17 45 rfti 17 30 16 95 17 20 JCfiS 17 55 17 30 17 50 äst 17 50 17 15 17 35 nw 18 — 17 50 17 80 17 85 18 15----------Bolgár. .................— — Be fiüaxs — Rsffffen---------------Sr! ár in a zás, nem és tainöság Provenienz, Gattung und Qualität Arfalyaia — Kurs — Maier..__________ _____ Származás, nem és mlnüség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-íól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű............................. Prima....................... . — ... Középminőségü ., ............ Mittel — — _-----— — — 13 90 13 75 14 20 13 85 üüafe Elsőrendű .................. ... Prima................................. Középminőségü ................. Mittel................................ 15 80 15 50 16 — 15 75 gertHai® .......................... Magyar, új ....................... Ungar., neu.....................Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt... .. Cinquantin ... ............ Cinqnantin ................ Fehér... .................. Weisser.......................... 11 30 11 55 Árj?.a — «»erate ............................ ★) Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima.....................— ,, másodrendű... „ Sekunda .................. Sörfőzésre tiszavidéki. ....... Brauer, Theiss....................— „ felsőmagyar. ... , Oberungar......... . — dunántuli ... .... „ Transdanub----------13 65 13 35 14 — 13 60 Ten — Mirse . _-- —' 10 — ö) Hatá 10 50 ridőre. Repcze — Rep*.......... ................. — Terminwaare. Káposztarepcze .................. Kohlreps............. ............. Réparepcza ____________Rübsen_______________... — —-----, Hatápiaüő — Termin Délutáni 1 Ariig a legmagasabb is legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeess Árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 TJhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischen terrae Zárlat 1 órakor Schluss «i» 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb ós legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkfll Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetagen am den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Arfclyam — Kurt pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú —Waare Magyar busa — Ung. Welzen ............. — ...........—.............-......... .......................- —----------_ m-m *•«.- — « — ■» -•>— —— —---------Raum — Weisen ....... — ........... ... 1907 április ............. ... April.................. ........ 1907 május ................ Mai ... .............— — 1907 október. ............. Október ........ __ ..._ 17 80 17 92 17 86 ....................... ........ 17 44 17 46 17 14 ................. ._ ... 17 66 17 62 17 94 17 74 17 84 17 64 . 17 68 17 08 17 64 17 70 17 10 17 66 17 70 17 17 32 17 17 50 17 88 ......................17 80 17 36 17 74 17 82 17 38 17 76 30 17 46 ............. ... ------------78 17 64 17 82 ... ---------------Staas? — Hwgges» ................- ... — .... — 1907 április........ ... ... April... .................. ... 1907 május ............ ... Mai ............ ............. 1907 október _ ... ... Oktober................ ... 13 80 13 74 14 04 14 00 ........ ... ._ _ ... 15 Ói ”14*84 14 88 14 64 T. Z 7~ I “ T. 14 62 14 64 13 76 ........................................----------------13 76 14 72 13 78 14 74 14 46 14 72 ........................... Tengeri — Mali» ............................ ........... 1907 május .................. Mai .................. — — 1907 julius ..................Juli .. ___ ................ 1907 augusztus ......... August ........................ 11 34 11 44 lt 28 1 11 50 11 54 11 40 1 1 30 ........... ........ 1 44 ,r .......................... 11 28 11 40 11 30 11 42 11 24 11 22 11 42 11 11 40 11 56 11 44 ... 32 11 38 _______-11 34 11 46 11 36 U 48 «S - ................. “ M 9? — —- ....... %xb — Hafer........— — -............-........ 1907 április .... ... ___ April............................. 1907 május ... ______ Mai ............................ 1907 október ...... ... Oktober........................ 15 60 15 64 15 50 15 52 ............................ 15 46 15 54 15 42 15 50 ............................ 13 66 13 60 13 70 13 56 ........................... 15 48 15 38 13 50 15 50 15 40 13 52 15 50 15 48 15 56 ... — ____ 15 44 15 48... ............................................... 13 54 13 60 .................................................... 15 54 15 48 18 58 15 56 15 50 13 60 Káposstarepcse — üohireps---------1907 augusztus - ... August ................... 6) Határidőre. Felmondott árakban előfordult kötések. — Terminwaare. In 28 — gekündigter 28 20 Waare vorg efallene Schlüsse. Magyair »hm — Ung. Welse».. —-----— ........—............- — — -— Reggem ..... ............ _ ... _ ..................— — — —.........Sei. — MaS«r-----------------... ----------_ — — ---------— —-------— JSsisa — Wels©» _ ... — ... — — —-----—-------~~ «— 'S’«®gerS — Mais ................................ d) Leszámoló árfolyamok. — — 3£á$*sxtarep«s« — Ksfclreps---------TÄquidationsUurse. Mn» — U»garf*efeer Weise« --------— — - —-----Sfc®*« — ........ ... ........................................................... 13 64 Safe — Mrttm................ ..... 15 50 ästsa —■ Weisen ... .... ....................... — ...------—.............Árak készpénzben 100 kilogrammonként. 17 48 Tengeri — MeIs ...................................... ....................................... ** II. Burgonya, készárú. — Kartoffeln, effekt ive Waare Máposstarepese — Kakireps ... Preist per 100 Kilogt •amtn. netto Casse , *3mSeri 4á,plálís®sásira ««•lgAlé tarsrwiffiy» Für menschl che Nahrung dienende Kartoffeln Fehér — Weias | Rózsa — Rosa | Sárga — Q-eib SKesögax&asägi és ipari caéleSirs ssoigáló »WKenys! Für landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln ‘k. — Diverse Proo Fehé* — Weise \ Rózsa — Rma \ Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — big K-tól — von K-ig — bis Dunántúli — Transdanu Felsőmagyarországi — C Nyirségi — Nyirer .... ... Erdélyi — Siebenbürger Bánsági — Banater ....... Pesti — Posier ____ jischa ...................... )berangarische ........ 3 60-4 20 3 60-4 20 3 80-4 40 3 60-4 20 3 80-4 40 3 60-4 20 III. 4 00-4 40 4 00-4 40 4 20 -4 60 4 00-4 40 4 20-4 60 4 00-4 40 Különféle 4 60- 5 00 4 60-5 00 4 80 - 5 20 4 60-5 00 4 80-5 20 4 60-5 00 terménye Dunántúli — Transdanub Felsőmagyarországi — 0 Nyírségi — Nyirer ........ Erdélyi — Siebenbürger Bánsági — Banater — ... Pesti — Peste* ... _ _ lucte. ische ................. berungarische ........ 3 00-3 40 3 00-3 40 3 20-3 60 3 00-3 40 3 20-3 60 3 00—3 40 3 20-3 60 3 20-3 60 3 40-3 80 3 20-3 60 3 40-3 80 3 20-3 60 3 20 - 3 60 3 20-3 60 3 40 - 3 80 3 20-3 60 3 40-3 80 3 20-3 60 ................-.............. —------------Készáru — Effective Waare Ärfsiya» — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs S í í r ® a j á í, ne« és sssiasSség Provcnlnnz, Qsttunó und Quafltál Előfordult kötések Vorgefallene Schlüese KSiéssk — ScMünse Arfeiyanok — Kurte pénz — OM árú —Waare pénz — Geld \ árú — Waare ingyen hordó 10Q . . , . franco Fass, netto Tara 1UÜ K6nt Disznózsír ............. Schweinefett ........ Budapesti. — — — .................. ... Budapester Vidéki. _ .. ..._______ .... .... Landfett_ ................- .................. ...........— — — 152 153 — ..................—----------_... — __ 1.00 kg.-ként Ssalowjia... ............. Speek ................. ... Magyar légenszáritott vidéki. ............ Lamdspeek, ung. luftgetrocknet........ Városi légenszáritott 4 dibos ............ Stadtwaare, luft getrocknet 4 stückig. q 9 » a 3 > “• — rt » <■* » Füstölt ........................................... geräuchert .....................................-- .................— 124 — 131 125 - 132 ... _ __ — — ...-----------.................. Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg'-ént Boszniai, 1906. szók' » 100 d 85 rányminf rbos.— ség. ... bosnische, 1906. Usance- ............. „ , 100 Stü «fl Qualität ........ ck .. ........ — ................— 27 — 28 25 31 50 26 60 28 50 30 00 28 — 29 25 32 50 27 50 29 50 32 — _r _ _ — —-----— — — — Mi $■? asra»«* -----Szerbiai. 1906. szokványminőség- ... serbische, 1906. Usance-Qu»lit9i ........ * » 100 díbos... _______ , „100 Siüak _ _ — » . 85 „ ... — — s B 85 „ — ..~ — — — ingyen hordó . ... franco Fass, netto Tara *>’" gisilxals ................ Pflaumenmus-----Szlavóniai 1906 _______ ..._____ slavonisches 1906 _..._____-___ Szerbiai .. 1906 ................. ............. serbisohes— 1906 ............................ — .................. — 46 — 26 — 46 50 26 50----------------------------_ ... _ ... ICO kg.-kéut * Díjtételek fillértől—fillérig: Heremag ............. Mle®S!»at«S8 ............. IV. Hajózás A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1906. évi— ____ Luzemer ungarisohe 1906................ Lóhere aprószemű 1906. évi........... Eothklee kleinkörnig 1906. ............. „ középszemü 1906. évi... ___ ,, mittelkörnig 1906................ „ aagyszeiaü 1906. évi ______ „ grobkömis; 1906................ ii fMvmráü Budapestre “ “ Sct Ktmonként a szállítási adóval és s biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel 22 fillérrel magasabb. — Nach Qyör ist ... — _ —........ K-tól — von K-ig — bis April Fräehtaä tze von Hellet 96 — 98 — 116 - 128 — ich Bud )gramns inclus eller höher. 128 — 108 — 120 — 130 apest m ive Transport Gran Steuer .............— — — bi ............ hiffsfracht na rstehen sich per 100 Kik der Frachtsatz um 22 H d der vom 16. bür 80. orgefallenen Schlaue. und Assecuranz, j Heller. Pancsováról Újvidékről Besdánróí 62-66 54-58 42 -46 Kalocsáról 36-38 Dunaföldvárról 32 - 34 Szentesről 72-78 Szegedről Zentárói 64- 66 62 -64 Titelröl 58 -60 Hitroviczáról 80-82 Temesvárról Nagybecskerekről 88 - 90 64 - 66 l'elszölainlasok e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé térj esztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
