A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1907, április-június (44. évfolyam, 74-144. szám)
1907-05-22 / 114. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. 1. „Vi»as»vidéfct b«*»“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmeg'yel búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „£»estvi<lél£l bnaa“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely 1 nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „BáesKtti bma(( alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében —• a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5f) 1. „Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „FelsőmaK.vaj'orszíig'i árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében •termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, CsongTád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burflonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli m9gyékkm termeit toturgoaT*. 4c 1. Unter „Theissweiaieii“ ist solcher Weizen zu verstehen, weicher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Welzen €om. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejei gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten lorontai und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Báesütaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ■^f) 1. Unter „Täieissiarerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dein Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ^ . 2. Unter „Oberungarische Oerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Tranadanubisclie «erste“ ist solche Gerste zu verstehen, v/elche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. itäf. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „tfyirer Kartoffeln“ sind die in den Comita ei Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Qanater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siöbenbürfler Kartoffeln“ sind die in de« C&.tai lutea jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehe» XLIV. évfolyam. Budapest, 1907. május 22. (szerda). 114. szám. időjárás \ szén_achön Witterang / szep scüon 'i?Szállás reggel 7 órakor 1 , .„n Wasssrstand 7 Uhr Früh j r aí} 'v Wömero reggel 7 órakor \ r TJwmssseter 7 Ub.r Früh / + Légsűlymérö reggel 7 órakor \ 771 m Baromstar nm 7 Uhr Früh f Előfizetési arab évenkint: tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— /lázhoz hordva ______ _________> — Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _____________ > iSVÜ.— Külföldre .. .........................................> 44.— IdgyQs példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich i Loco Secretariat der Börse ______K 34.— Ina Haus gestellt— ... ______. > 88.— Per Post für Ungarn und Österreich ____________________83.— Für das Ausland— ______________» 44.Elnxelna Exemplars 3ö H. A) Jtr&riözscie» — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. iSaiionaneműgk. — Getreide. Arak készpénzben 100 kilogrammos).ként. , Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Készáru. — Bffective Waare, A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — QuatítaU-jf-iHckt per Hektoliter in Kilogrammen Buxa — Weizen 73 74 75 76 77 73 79 80 81 82 Tiszavidéki— ........— Theiss— ... ............ ........ [ Fejérmegyei ........ ... Com. Fejér................- — * 'Pestvidéki ............... Pester Boden ..... ----! Bánsági ........ ........ — Banater ............................. ' Bácskai ....... ............. Bácskaer—........................Szerb ............. ............. Serbischer ........ ............. Román ............. ........ Rumänischer.. — ~...... — Bolgár... ... _ .... ___ Bulgarischer— ... — — —--------------------19 40 19 ÖO 19 70 19 80 19 70 19 75 19 85 20 - 20 10 20 20 19 90 19 70 19 8) 19 90 19 95 20 30 19 90 20 10 20 20 20 31 20 3:) 20 - 20 — 20 10 20 20 20 50 20 20 20 30 20 40 ' 20 50 20 45 20 10 20 25 20 70 20 40 20 55 20 65 20 30 20 45 21 — 20 60 20 80 20 80 21 10----------Rom — **.•#«•»...-------- - - — Származás, nem és minősé« Provenienz, Gattung und Quellt*t Árfolyam ■— Kűri — Wafer... — .... ...... Származás, nem és ksía8ség írnvonienz, Gattung und Quaiitit Árfolyam — Kurs K-téi — non K-ig — bin K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ... ............. ......- Prima ....................- — .... Középminöségfi ......., — Mittel — ... ... ............ 15 70 15 55 16 - 15 65 Elsőrendű ... ... _ _ ... Príma....................... .... _ Középminőségö... ... ... Mitte! ........ ... .................. 16 05 15 95 16 60 16 30 gerl*—• Mafie ...... .. .............. Magyar, új ....................... Ungar., neu .... ............ ... Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt....... Szerb... ............................. Serbisch ... .... ............. ... Cinquantin ....... .... ... _ . Cinquantin .:............................................. — Fehér.. ...... ._ ........ ....... Weisser.......... ............. 12 05 12 25 Árpás — «Berarte _______.... — ★) Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima .... — — ... ... „ másodrendű... „ Sekunda .................. Sörfőzésre tiszavidéki ____ Brauer, Theiss.. ............. ..... felsőmagyar. « Oberungai. ........ — , ....... , Traaada»Kb..... ... ... 14 40 14 15 14 70 14 35 Tests — Mir«*-----------------— — — 10 — b) Haiá 10 50 ridő^e. Repexc — Rop« ............... .... — Terminwaare. Káposztarepcze ................. Kohlrsps............. ........ ... Réparem»» ... .... .... .. Sfifesen .... .- ... _ ... — .. Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a Segmagasabb és logaiacttonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbesaő árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nach mittag a zu den höchsten ttml niedrigsten Kurtest vorgefrll^n&n Seh-Wos? ohne Zu>i»ch4nkurw Zárlat I érpisnr Schluss m«í 1 Uhr Az alőzfi tőzsdei nap délutánján a legmagasabb é> legalaosonyabb ír- folyamokon előfordult kötásek torrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge dir ntn Nachmittage tles letzten Börsetages za tUn TtVchzUn urv,3 MAäriffBtm Kursen vcrgofaUexA* ftchWnx* ohm Zv/isohankvrié Arfofya» — üTtw« pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú—Wmn Magyar bussa — Ung. Weizen .. ....... 1907 október ............. ... Oktober... ......... .... — — — ..... ....... . ................- - —« ..... __----.. — — ............................. — ... — —-----— —-----Xkiua — Weí*»» ...................................... S» w — — — —• - — 1907 május ........ _ Mai ....... ... ..... _ 1907 október... ............. Október .. ... .... ....... 21 20 21 18 21 42 20 96 21 00— ... - ... 21 •• 21 02 20 66 20 64 20 82 20 70 20 86 ............................ 20 84 20 86 • — ........ 1907 május ............. ... Mai_ ..._______ 1907 október ............. Oktober....................... ÍV 38 17 62 17 32 17 40 Z Z Z 17 34 17 36 17 14 *17 28 Z Z ... Z Z. Z M. 17 24 17 26 .. .. ... .... ?•> »• — — ’ *— — — ™ .... Tengeri — Mai® ......................-...........» M ............. ........ ... ... ... •n <w —- — .......- — ' — ■— 1907 májas ._ ............. Mai .............•............ 1907 julius ... ~ -. ... Juli .. ... ... ....... 1908 május _ ..._ ........ Mai ... ...___ .. ... 12 04 ....................... ....................................... 11 96 12 24 11 98 ... ...............:................. 11 64 11 66 11 62 11 72 ............................ 11 98 11 70 12 - 11 72 11 68 11 74... 11 84 11 86 11 44 11 42 „ 11 8Ö" 1Í 84 Z '------------— 11 84 11 86 — — ...........- Zmfo ~ Mater....... ...................................... 1907 májú? ........ _ ... Mai ............................ 1907 október ... .. .. Oktober .................. 15 96 15 88 .................. ... ................. 14 08 14 34 13 98 ...................................... 14 02 14 04 15 96 15 98... ....................... ................- „ 13 92 13 94 13 90 14 04 13 90 13 96 13 96 13 98 Kft&osstarepeM — KoMrepi---------1907 augusztus ...........- August ... i.. .. __ o) Határidőre. Felmondott árukban előfordult kötések. — Termútiwaare. In 31 20 gekündigter 31 60 Waare vorg 31 10 31 20 - ....... ... „ ...______... „ efallene Schlüsse. Masjrair üwisa — Uw- Weisem . _ ...-- — — --- — — —-----»UMK* — R«firg®3S... _ _ ... „ ................. ■ ........: — ...™ — — S5»% ™ ...... .■ — —......................... atna« •- Weise» — — ~ -- — — ....... .................-...........— — Tfisuterl — Mat« ............ ... ... _.. ... d) Leszámoló árfolyamok. — Idquidationskurse. *á3P®»9i«are]g(««! — KoUrop ------— — w. -------- — -Magyar lmm — WMgarI#efeer We**e» - .. •— --Mmm — ... ... ... ......... _> ™ __ _ ................. . 15 30-** — — — .......... ... ... - -...... ... ................ 16 10 Busa — Weise® •— —------------- — - ... —...........-........... Árak készpénzben 100 kilogrammonként. 19 GO *wur«ri ~ «[»le _ ................. ...... ................................. ** II. Burgonya, készání. — Kartoffeln, effek 11 70 tive Waare HK£jp9«itare»«a« — XKafelre»« — ........................................ • * Preise netto Casse per ÍOO Kilogt amm. KasSwrí táitlálfeesáara «sefg&l* fenrgo»ya Für menschl che Nahrung dienende Kartoffeln Fehér — Weh* j Kózs* —- Rom | Sárga — Gelb éss Ipari cséloBor» Für landwirthschaf fliehe und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Proo Fehér — Weise | Rózss -- Bos« | Sárga — Güb K-tól — vm K-ig — bis K-tól — von S-ig — He Dunántúli — Transdanu Felsőmagyarországi — ( Nyírségi — Nyirer .... .. Erdélyi — Siobenbürger Bánsági, — Banater ....... Fast! — Peeter ........ ... jisohe ....... ... ........ )berungarisch» ....... III. Különféle terménye Dunántúli — Tra Felsőmagyarorszi Nyírségi — Nyir Erdélyi — Siebei Bánsági — Banal Pesti — Pente . luete. nsdanubische... ............ gi — Oberungarische ... .... sr ...................................... er .................. ........... — — — Készáru — Effective Waare árMyss? — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefaUene Leszámaíé árfslys® Liquidation*Kur» $ z i r itt z í i, «ex és s? 5 a ¥ a » g Ptumnlsnz-, £ht!m£ und Quatttüt Elíiforöüíí kötések P'orpefaUem SeMdufe Ktitaük — műt»« Ärfalyawok — Kura« pjißz — Geld im — Waare pénz —■ Geld | M — Wmre ingyen hordó 100 k„ wt franco Fass, netto Tara i U ~ KR aigmémlr.............. üchweinefsitS... ... Budapesti. ... Vidéki. ... ___ Budapester ....... ... ........ ... ... — Laadfett«.' _______________' 152 153 — — — ~. ......— — — — — — ..........------...... — — ...... .......— — — 100 kg.-késst Saale**®»... ..........._ .......... .... .... Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet... — Városi légenszáritott 4 drbos... ... ... Stadtwaare, luftgetrockneí 4 stückig. » » 3 9 — — „ .. S s Füstölt.. .... ........ ...._.... ............... geräuchert .... ....... ....................... .«H ----128 ~~ 134 129 - 135 -----— —----— ™ ........ Zsákkal együtt, göngysúly tiszt» súly helyett. Minőség 600 grammonként, inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént SsItT%— Boszniai, 1906. szók' . 100 d , 85 Szerbiai, 1906. azok-, » 100 d , 85 i'fc.yminőség. _ rbos— ................ bosnische, 1906. Usancs-Qualität... ... „ 100 Stück ............. „ „ 85 „ .... — ... serbische, 1906. Usance-Qualität ....... „ * 100 ------... . 85 » ... ........------..... ... .......... 27 50 30 — 32 — 27 — 29 - 29 50 28 50 30 50 33 - 28 — 30 — 30 50 .... ................- — — •----------------- n — .......... 'toymiaöség.. jboe ... ... _____ ... — ... _. ... .... — .... fnJSVSXto Tara “» Seüy&Is .................. Pfiaumeiunrasi ........ Szlavóniai 1906 ........ ..... ...___ _ Slavonische Szerbiai... 1906.. ........... .................. serbisches.. 1906 .............. 46 - 25 50 46 50 26 50------ _ .... — — .. ..... _ _ — — — — . 1906 ............................ ... ........... ... .... 100 kg.-iéat Díjtételek fillértől—fillérig: SÍ erem a* ............. Hleesaatem.... ....... ÍV. Hajósás Á fuvardíj 100 kilogra Lnczerna magyar 1906. évi ............. Luzemer ungarische 1906. ... .... .... Lóhere aprószemű 1906. évi ........ ... Rothblee kleinkörnig 1906..........— » kösépszemfi 1906. évi— _ ..... e mittelkörnig 1906.......... ... , nagyszemű 1906, évi ... ... ... , grobkörnig 1906. ... .... .... ü ffuivAPilii Budapestre az ^iBforduuM^ek^iapjL!3'4'8 — Scá almonként a szállítási »dóval és a biztosítási díjjal értetik. — IHe V'rachtsfilae w Gjörhe a fuvardijtétel 24 űllén-el magasabb. — Nach Opör ist K-tól — von K-ig — bis uf Grand der vom 13. bis 18 vorgefallenen Schiasse. Steuer und Asseeuranr,, Mal Vrächtsä tze von Hellet — —......... 92 — 94 - 108 - 120 ~ ch Bud gramm inéin*; Mer höher. 120 - 102 — 118 - 1.24 ~ apest *{'«*.' Transport Mffsfraeht na •'stehen sich per 160 Kik der Frachtsatz um 24 H bis Heller. Panesováról Újvidékről Besdánró! 62 -66 50 - 60 44 48 Kalocsáról 36 • 38 Dunafőídvirról 32 -34 Szentesről 76--80 Szegedről Zentárói 66-70 64 66 Tűéiről 60 62 Mitroviczáról 80-82 Temesvárról ] 88-90 'í agy becskerekről 66-68 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé térj esztendők. Reklamationen sind binnen iS Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
