A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1907, április-június (44. évfolyam, 74-144. szám)
1907-04-22 / 90. szám
A BUDAPESTI ÁKÚ- És ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA 1. „Tiszavidéki bmaM alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetébe^ megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely 1 nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Rácskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt tészében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében •termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántuli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyirségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékbe» termelt burgonya. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejé/ gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Welzen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen -— gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. •fc) 1. Unter „Tlieissgrerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Un er „Obernn^arische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genanntén Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdaunbische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „TraRSdanublsohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die .in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-iorna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comita'e i Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Slebenbürger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen XL1V. évfolyam. Budapest, 1907. április 22. (hétfő). 90. szám. wftternng } szóp-sohiju Vízállás reggel 7 órakor 1 . Wasserstand 7 [Jhr Früh f " Hornaro reggel 7 Órakor l , . r Tcermorneter 7 Uhr FVfth / • Legsfllymeró reggel 7 órakor 1 778 . Barometer am 7 Uhr Fritb / Előfizetési árak dvenklntt «■ tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— iázhoz hordva__________________> ÍÍ8.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában __________—___ > 32.— Külföldre ________________________> 44e— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER : Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WA AREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich Prännmerations-Prelse jährlich i L-oco Secretariat der BörBe — ... K M. int> Haue gestellt-. ... ... ... ... • 2f».Per Post für Ungarn und Oster reich ... ... ... ... ... ... * 82.Kür das Ausland.. ... ... ... ... > 44. einzelne Exemplare 'jo H r A) Arútözsde. — WaarenbÖrse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. Oabonaneműek. — Getreide. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. . _ Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Készáru. — Bffective Waare. ■í luinöweg] «oly Qefctoliterenköni kiloitrautiuoKimi Búza — Weizen 73 74 < • 7 y 7U 80 84 82 . Tiszavidéki................. . Theiss................................. Fejérmegyei ............. Com. Fejér....................... Pestvidéki .................. Pester Boden .................. 1 Bánsági-..................... Banater .............—............ ' Bácskai. ...................... Bácskaer............................. Szerb............................. Serbischer ........................ Bolgár ............ ... ___ Bulgarischer................--------------------15 95 16 05 16 15 16 30 15 85 16 10 16 10 16 25 16 15 16 35 l‘i 40 16 50 16 3 J 16 - 16 20 16 30 16 35 16 '>5 iß 40 16 50 16 «0 16 65 16 t5 16 10 16 25 16 5 i 16 50 16 75 16 45 16 60 16 70 16 75 16 70 16 35 16 60 17 05 16 70 16 90 17 — 16 55 16 75 17 30 16 90 17 — 17 16 17 40----------— »«sfrse»---------— — — Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kur» h - Haf«r _________... _. Szí krinazá8, nem és minősé D K rfolyam — Kurs K-tól — von | K-ig — bú Provenienz, Gattung und Qualität K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ............................ Prima................................. Középminőségü ...........— Mittel — — — — — ....... 13 45 13 30 13 75 13 40 Zu Elsőrendű .................. ... Prima................................. Középminőségü... _____ Mittel .. _ _ _______ 15 80 15 60 16 - 16 76 Árpa — <»er*t©_ .......................... ★) Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima................- — „ másodrendű... „ Sekunda ............. — Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss................. — » felsőmagyar. _ „ Oberungar................ „ dunántúli ... _ „ Transdanub.___ _ 13 65 13 35 14 13 60 Tengeri — Mais ..................... Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt— .. Cinquantin .................Cinquantin .................................. Fehér _ __ ... Weisser ..................... ... 11 06 11 30 Kifles — Mirae ____-- — 10 — 6) Hatá 10 50 ridöre. Repcze — Rep». ------ ... ........ — Terminwaare. Káposztarepcze .................. Kohlreps............. ............. Réparepoze .. . Rübsen ....---------Határidő — Termin Délutáni 1 Ariig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeess árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkur sc Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az elffzti tőzsdei nap dólutánján a legmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den hUchnten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne ZufisohenTeurse Árfolyam — Kun pénz — Geld árú — Waart pénz - Geld árú — Waar Magyar bnza — Ung:. Weizen ... — — 1907 április .................. April................. ... ...........-................ — —..........— — —----------,.r, _ _ ... ...- — _ _. Basa — Weis®** .................. ........ ... . n w — — — .......- —-----1907 április .................. April....................... „. 1907 május .............„ Mai ................... _ _ 1907 október. ........... Október _ ... _ .... „ 16 96 17 22 17 12 17 16 ........ .................. 16 42 16 66 . ... ... ____...______ 16 84 16 78 17 16 17 10 _ ................. 17 10 16 66 17 10 17 12 16 68 17 12 16 84 16 86 ...................................................... 16 36 16 32 16 40 ... _ _______..._____ 16 90 16 86 16 96 ........... ............ 16 88 16 36 16 92 16 90 16 38 16 94 Ras» — RttfKCB ................-.................. 1907 április ................ April... .„............... ... 1907 május ................. Mai ............. 1907 október — .. Oktober ....................... 13 50 13 62... ............................................. 13 94 14 42 14 26 ................. .................. 13 60 14 26 13 62 14 28 13 36 13 40. ............ ..._________________ 13 88 13 90 13 86 1111111 13 38 13 90 18 40 13 92 Tengeri — Mai« ------... _ ................... 1907 május .................. Mai ............................ 1907 julius ............. ._ Juli ............ _...._ 1907 augusztus ....... August ...................... 10 9 ) 11 10... .................. ............................ 11 04 11 20 ................ ... ................... 11 06 11 16 11 08 11 18 10 88 10 94... ........................................... 11 02 11 08 ................. ..... ........ ............. _ 10 90 11 04 10 92 11 16 — Steter .................. ....................... 1907 április ... ... ___ April............................ 1907 május ... .........._ Mai ........................... 1907 október _____ Október ... .................. 15 46 15 40 15 50 ...... 15 48 15 50 ....... ................... 13 42 13 44 13 38 13 54 ........................... 15 48 15 46 13 52 15 50 15 48 13 54 15 44 16 42 16 46 _ — _ ... _________ 15 36 15 38... ................................................. 13 44 13 46 ............ ........................... 15 44 16 40 13 44 15 46 16 42 13 46 Kápa»tir«p«M — Kohlrepe------ _ 1907 augusztus ...... August . c) Határidőre. Felmondott árakban előfordult kötések. — Terminwaare. In oo 1 n gekündigter OO Ort Waare vorqt fallene Schlüsse. ■ r.. r: r.j-j.-saa : ■,---«agyar »ma — ®ng. Weben. --------— ... — ----------—----------I&«aa — _ _ _ _ ____ — - -• — — — • — flBafwr. _ _ _ _ _ . árasa —■ Weise® — ........ ..........—.......... — ------—------- — -—- — Tengeri — Mai* ____________.... ... d) Leszámoló árfolyamok. - IAquidationskurfie. KAp*«star«pes<» — Kahlreps _ -----_ —**'*■ $f*gyar fewsa -- U«garl*c&er Weisea .............................— — Sí.®»® — . ... 13 36 .. ~ — - — -- 16 40 SSassa — W*i*ea — —------— — — —................................Árak készpénzben 100 kilogrammonként. 16 84 Tengeri — Mais ........... . ...... ........................... ...... ** II. Burgonya, készárú. — Kartoffeln, efek tive Waare KApowtarepcae — Koklrepi — — — ....... — —------— Preise netto Casse per 100 Kilogi amm. tiplálkoiám «?a«liKálí5 &©,F8í®!says Für menachl che Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ...................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ....................................... Erdélyi — Siebenbürger — ....................... Pesti — Pester ........ ........................... — Fehér — Weias | Rózsa — Rose \ Sárga — Selb lesőcasdasáíi és ipari czélokra nolcálé kísre-fimy» Für landwirthnchaftliehe und industrielle Zwenke dienende Kartoffeln sk. — Diverse Pror Dunántúli — Transdanubische.. ................. Felsőmagyarországi — Oberungarische ....... Nyirségi — Nyirer....................................... Erdélyi — Siebenbtirger ............................ Bánsági — Banater ................................. . Pesti — Pester _ — — — .................. lucte. Fehér — !+'■*><> | Rózsa — Rosn | Sárga K-tól — von K-ig — bífí R.tói — pírt. K ip — b* 3 60-4 20 3 60-4 20 3 80-4 40 3 60-4 20 3 «0-4 40 3 60-4 20 III. 4 00- 4 40 4 00-4 40 4 20 4 60 4 00 4 40 4 20-4 60 4 00-4 40 KülSnféle 4 60 -5 00 4 60-5 00 4 80-5 20 4 60 5 00 4 80 -5 20 4 60-5 00 terménye 3 00 3 40 3 00 3 40 3 20 3 60 3 00 3 40 3 20 -3 60 3 00-3 40 3 20 3 60 3 90 3 60 3 40 3 «0 3 20 3 60 3 40 3 80 3 20-3 60 3 20 3 60 3 20 3 60 3 40 3 80 3 20-3 60 3 40 - 3 80 3 20 3 60 . ! Készáru — Effrntive Waare Krftt ty**P — Rw* Leszámoló árfolyam 1 jiqutdittinna Származás, ne« é * * i « M n P/totrenlem, IWtuni un<i Quatltit Előfordult kntéaek P‘orvefiUftn? Schlüsse — Hr hifin** 0fln7 — Oi/v | pAn> '?«•*.» | *!•# W,a»sr. ingyen hordó inOke-ként franco Fass, netto Tara Kg K0IU lHszaózsir ............. — - Budapesti. ... ...................... ... Budapester ... ...........................— Vidéki. _ ...____ ... _. Landfett . _ ..v — — — — ........ 152 - | 163 — ... iOO kg.-fcént SmIaiuik ................ 8»©eSl.. .......... ........ Magyar légenszáritott vidéki ............. Laudspeck, ung. luftgetrocknet... Városi légenszáritott 4 drbos ......... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig » * 3 , — — „ „ 3» Füstölt . .. _ _ ... , ... geräuchert .. ..... ... . . 54 132 125 133- --------- ----Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gram®. 100 kg.-áni teilw. ...... PSaniwes ........... Boszniai, 1906. szokványminőség. ... bosnische, 1906. Usance-Qualität... „ , 100 drbos .................. * „ 100 Stück ........ » » 85 „ ... — — ... „ „ 85 „ ......... — Szerbiai, 1906. szokványminőség ___serbische, 1906. Usancs-Qualität.... * * 1.00 drboe.. _ _ _ . „ 100 . % . .. . W . — ____ . 27 28 25 31 50 26 SO 28 50 30 50 28 - 29 25 32 M) 27 50 29 50 32 — ... „ — ■ _ ---------ingyen hordó 100 k ,Mnt franco Fass, netto Tara lul' g' Ssllvaix .................. Pflaamenmn« ........ Szlavóniai 1906— „ _ _____ Slavonische« 1906 .. ........— Szerbiai 1906 _ ... ................. serbisches 1906 ............................ .................................... 46 — 26 46 50 26 50 — — —- — — - i00 kg.-kánt Díjtételek fillértől—fillérig: Heremas ............ Kleecaaten... ....... IY. Hajózás A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1906. évi.......... Luzerner ungarische 1906. .......... Lóhere aprószemű 1906. évi ......... Rothklee kleinkörnig 1906........... „ középszemfi 1906, évi ......... * mittelköraig 1906............ * nagyszemfi 1906, évi _____ „ grobkörnig 1906. ... ...... ii fuvardif Budapestre M Ä80'1* ~~ mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — IHe Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel 22 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist hiffsfracht nc rstehen sich per 100 KU der Frachtsatz um 22 E K-tÓI — von K-Ig — bis ’ Grund der rom 16 bis SO. Yorgefallenen Bohltts»«. Steuer und Assecuranz, AprU Fráchtsd txe von Heilet i — bis Heller. »6 98 — 116 — 123 — ich Bud i/jrnmn* inclut 'eller höher. • 28 - 1(8 - 120 - 130 lapest tu fee Transport Pancsováról Újvidékről 8e?dánról 62 —66 54-58 42 46 Kalocsáról 36-38 Dunafüldvárról 32 34 3zente*rM 72 78 Szegedtől Zentárói 64 66 62 64 Titelröl 58 60 Mitroviczáról 80-82 Temesvárról Nagybecskerekröl 88 - 90 64 - 66 frelszölamlasok e lap megjelenésétől számított 48 órán beiül a tőzsdetanács elé térj esztendők. leklamalionen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem tiörsenrathe zu unterbreiten.
