A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1907, április-június (44. évfolyam, 74-144. szám)
1907-04-15 / 84. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA il 1. „Tiszavidéki boa»“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. ,,Pestvidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1. ,,Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. il Jf Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. á l 1. Unter „Tlieissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den en links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. _ ., 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejer gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-PilisSolt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. . 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des m den Comitaten Torontal und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ir) 1. Unter „Titelssgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. , 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubisclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaei Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln au verstehen XLIV. évfolyam. Budapest, 1907. április 15. (hétfő). 84. szám. WlttSn* } esö~Regen Tízállás reggel 7 órakor i , AR. „ Wassarstand 7 Uhr Früh / '4‘ /5B Hőmérő reggel 7 órakor 1 , 7 r Tfrarmometer 7 Uhr Früh / '*' * Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 7-7 Barometer nm 7 ühr Früh j Előfizetési árak évenklnt i tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva _________________> 28.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában ________________» 32.— Külföldre ______________________» 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KÜRSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. IAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich ■ Loco Secretariat der Börse _____K 24.— Ins Haus gestellt.. ___________» 28.— Per Post für Ungarn und Österreich ___________________» 32.— Für das Ausland.. ________— » 44.-Einzelne Exemplare 26 H. A) Jtrútözsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek, Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. Oabonanemuek. — Getreide. „ . „ ... Árak készpénzben 100 kilogrammonként. , __, , m Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Készáru. — Bffective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilop ■ammen Búza — Weizen 73 74 75 76 11 78 79 80 81 82 . Tiszavidéki ....... 1 Fejérmegyei ... Pestvidéki.... ... Bánsági ............. ' Bácskai-............ Szerb .................. Román _____ Bolgár................... ....... Theiss........... ....... Com. Fejér ~ ....... Pester Boden ....... Bácskaer— ....... Serbischer .. _____ Rumänischer. ____ Bulgarischer.. .......----— —----------15 25 15 40 15 45 15 65 15 20 15 45 15 40 15 60 15 50 ' 15 70 15 70 15 85 15 65 15 35 15 55 15 60 15 70 16 — 15 75 15 85 15 90 16 — 15 80 15 45 15 60 15 80 15 85 16 10 15 80 15 95 16 — 16 10 16 10 15 75 16 — 16 35 16 05 16 25 16 35 15 90 16 10 16 70 16 25 16 40 16 45 16 80----Származás, nem és ai i n ő 8 é s Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs Provenienz, Gattung und Qualität K-tól von K-ig — bis Provenienz, Gattung und Qualität K-tól — von K-ig — bis — a«ss«ai_ ______- — -■Elsőrendű ................. KözépminőségüPrima Mittel----13 10 12 95 13 30 13 05 Safe — Hafer... ... —----Elsőrendű ............ Középminőségü ___ — Prima. Mittel __ . _ . 15 90 15 60 16 10 15 85 11 05 Árpa — Takarmány, n elsőrendű ....... másodrendű... Futter T> , Prima ............. Sekunda ........ 13 65 13 35 14 13 60 Tengeri- üiai«.. Magyar, új ............ Román v. bolgár, ó Szerb _ “-_ Ungar., neu........... Rumän. o. bulgar., Sflrhisoh ált..-10 80 ★) Sörfőzésre tiszavideki.. . felsőmagyar dunántuli ... ... Brauer, Theiss ............ „ Oberungar. _ „ Transdanub. _—-----Cint FeW uantin _ .......- -_ Cinqnantin Weisser ...-... . . .— — — — sala“*© — 10 10 50 siepeze —-- — • Réparepeze Rübsen . . . .. b) Határidőre. — Terminwaare. Határidő Termin Délutáni i óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 TJhr Nachmittage zu den höchsten und Zárlat SchluM 1 érakor nm 1 Xfk*• Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb is legalaoaonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Beíhe^folgc der am Nachmittage des letzten Börsetages zu As* Arfalyaw Kur* niedrigst«** Kurven vorgefallenen Schlüsu* ohne ZiciHchenkumf pénz - Geld árú — WfMire. Zirt8óhen7e»r9e pénz Geld árú - W'uir SSasryar írnia — Ung. Weizen— 1907 április April _ .. —... ....... — — — ........ ... ——- JBnsa — Weilen ............ ... 1907 április 1907 május 1907 októbe-April... Mai— 16 14 15 94 16 16 16 00 15 98 15 82 16 12 .. ... ..-16 08 Ifi 89 16 10 15 84 16 06 16 04 15 90 Ifi 50 16 52 16 10 ... .......16 08 15 88 16 10 15 90 ff » — — — __ .. — r .. ... Október--------_ 16 60 16 62 16 46 16 5216 52 16 54 16 48 16 58 16 54 16 52 16 54 •Sf •«--------— 1907 április 1907 május 1907 október... _ April... Mai _ Oktober 13 04 18 70 13 06 ........ 13 72 13*58 13 62 .. ...13 04 13 64 13 06 13 P6 13 72 13 76... —.........13 74 13 76 Teía&er! — 3fai* 9* .......... .. — 1907 május _ 1907 julius — ....... — Mai ... Juli-------... ... 10 80 11 04 10 82 10 76 11 06 11 00 ... ....... . ... ..10 78 11 — 10 80 11 02 10 78 10 84 11 06 11 08 ............- —- -• 10 80 11 06 10 82 11 08 JGafc ■— TO&íer— » « 95 n-----------— 1907 április 1907 május 1907 október ... ..... April _ Mai _ Oktober........... — — 15 38 15 40 13 52 15 40 15 24 15 42 15 30 13 34 13 38- -15 20 15 24 13 38 15 22 15 26 13 40 15 40 15 44 15 44 15 46 13 58 13 54 15 40 _ .. — 15 38 15 40 13 54 15 40 15 42 13 56 — Kohlrepe — 1907 augusztus , ... August • — — —.... ... ._ ... ... ... ... 27 50 27 70 ... .... .. _ __ . — —-----c) Határidőre. Felmondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In gekündigter Waare vorgefallene Schlüsse. Msirysr Kuss — Ung. Welse*,■— ..... ...— 88,*» «S *MS»ur _ _ _ .-• —SSas* — Waimera — ...... _ — -- —- —-AT®mgerS — Mais- .......... .. .. — ...~ _. K4p««s4ar«p«s$ — Kchlrep« __------------_ d) Leszámoló árfolyamok. JLdquidationskur8e. Mtmvxx Mhm — 3Mgarl»«l**r Weisem- ._ ... ....-».«** ------_ ..- .. ... ... 12 98 ~ ~ ...• .. . 15 40 16 _ Tentrerí — GSnis HehlreiR ... ___ Árak készpénzben 100 kilogrammonként. **II Burgonya, készárú.- Kartoffeln , efelct ive Waare Preise netto Casse per ÍOO Kilogt amm. Fehér - W eis* Rózsa Rosa Sárga — Gelb Fehó* Wmss Rózsa — Rom Sárga ■— Gelb F/mfcerI tiplálkoiiisrR «»«simáié 1nu««nya Für meií8fíhl che Nahrung dienende Kartoffeln K-tól cm K-ig — bis ipari czfävHrn, SMlrálé Für landwirthitchaffliehe und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln K-tól - von K-ig bit Dunántúli — Transdanubische...... ........ Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyirségi — Nyirer ........ .................. Erdélyi — Siebenbürger ............. ... Bánsági — Banaler ..........................PesS; — Pecter — ................- .....3 60- 3 60- 3 80- 3 60- 3 80- 3 60-4 20 -4 20 -4 40 -4 20 -4 40 -4 20 4 00 4 00 4 20 4 00 4 20- 4 004 40 -4 40 -4 60 ■4 40 -4 60 -4 40 4 60-5 00 4 60-5 00 4 80- 5 20 4 60-5 00 4 80-5 20 4 60-5 00 Dunántúli — Transdanubische ................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ....................................... Erdélyi — Siebenbürger ... ........................ Bánsági — Banater .. ............. ............ ... Pesti — Pester---------------------------3 00- 3 00- 3 20- 3 00- 3 20- 3 003 40 3 40 3 60 3 40 3 60 -3 40 3 20 - 3 60 3 S0 "3 60 3 40-3 80 3 20-3 60 3 40-3 80 3 20-3 60 3 20 3 60 3 20 -3 60 3 40-3 80 3 20-3 60 3 40-3 80 3 20 - 3 60 III. Különféle termények. Diverse Producte. Készáru — Effcctive Waare Ärfslvs SJ — Kv>rs Határidőre előfordult - Auf Termin vorqefallene Leszámoló írfnlvnni S ! i r » i ! á i. n n m és m i ?? & & é & EISfor«fu!t kötések i Árfolyamok — Kurse Liquidationa* PttoteBloRi, Ssttufig >m1 Quailf&t Yorgefa’Une Schlüsse pénz — (teld iri—Waare IBSÜK pénz GM íri — Waare Kw» ingyen hordó franco Faas, netto T Disznózsír...... Budapesti Vidéki. ... Rndan 153 154-_ 100 kg.-kent SS; eh.w eins et<»44 T.ünrtföit — _ _ _ — ........... im k<?.-fcónt SsalonaaaL ........ fSjpeeSs.. ......... Magyar légenszáritott vidéki. Városi légenszáritott £ drbos » 9 S K Füstölt ............. ... „ ... . — ........ Landspeck, Stadtwaare, Jt geräuchert ung. luftgetrocknet ........ luftgetrocknat 4 stückig. » 3 „- — """ — 125 — 132 — 126 134~ — — — Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inolnsiv0 Sack, brutto für netto. QnslitSt pr. 500 Gramm, Boszniai, 1906. szokványai inőség_ b „ 100 drbos ............ ... bosnische, 1906. Usance-Qualität. „ 100 Stück ... . RiS- ~ — ... ... ... 27 — 28 25 31 50 28 — 29 25 32 50 ... .............- — — — — .. ... _ ....... Saerbiai, 1906, szokvinyminőség— _. ». s 100 drbos.» _______ ÍUS serbische, 1906. Usance-Qualitfit........ , 100 Stttefc — ..........- ..... ... ... .... 26 50 28 50 an SO 27 50 29 50 32 — —------... — —— ■--------* ft* ingyen hordó 1(¥> h„ ir&noo Fass, netto Tara " ftzfSYalK ........... Pflaainenm’R« Szlavóniai 1906... Szerbiai... 1906 _ — — — — slavonisches 1906 ... . serbisches..- 1906 ___... ... — 46 — 26 — 46 50 26 50 — —-K-tól — von K-ig — bis lifO fc*.-k6ai Heremas' ... . Mleesaaten ___----Luczerna magyar 1906. évi. 190«........ Luzemer ungarische 1906. ...— ... 90 — 90 — 116 98 ... ............. — —-.............. „ középszemű 1906, évi. „ aagyszeinü 1906. évL* V » mittelkörnig 1906. ... grobkörnig 1906. _... — 106 — 116 — 112 124-- —----- _. Díjtételek fillértől—fillérig: IV. Hajózási fsiwarsfij Budapestre — Schiffsfracht nach Budapest *nfG"LIe°nmen8s^.ÄprU A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen sich per 100 Kilogramm inclusive Transportsteuer und Ástecuranz, Győrbe a fuvardijtétel 22 fillérrel magasabb. — Nach Oyőr ist der Frachtsatz um 22 Heller höher. Frachtsätze von Heller — bis Heiller. Pancsováról 62 --66 Újvidékről 54-58 Beadásról 42-46 Kalocsáról 36—38 Dunaföldvárról 32-34 Szentesről 72 -78 Szegedről 64 -66 Zentárói 62-64 Titelről 58 60 Mitroviczáról 80-82 Temesvárról 88-90 N agybecskerekröl. 64-66 Felszolamlasok e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé térj esztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
