A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1907, április-június (44. évfolyam, 74-144. szám)
1907-04-13 / 83. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. h 1. „Tiszavidéki buza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely 1 nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével —- termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1. ,,Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli firpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. •ft 1. Unter „Tlieissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitats Fejé/ gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher Hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen. Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Toromtól und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dom Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Un>er „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubisohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comita en Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Iieves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Slebenbiirger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen XLIV. évfolyam. Budapest, 1907. április 13. (szombat). 83. szám. Ä, } ‘»“U-Mtb Vízállás reggel 7 órakor 1 . -.. „ Wassarstaad 7 Uhr Früh f ' ** Hömero reggel 7 órakor 1 , „ , Tttermometer 7 Uhr Früh J ' Leghűlymert reggel 7 órakor 1 7fil Barometer am 7 Uhr Früh / Előfizetési árak évenklnt s tózsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— lázhoz hordva __—___________* £8.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában __________________> 32.— Külföldre ________«.__________* 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KÜRSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- 6b vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich i Loco Secretariat der Börse _____ K 24. Ins Haus gestellt.. ... ________ » 21*.Per Post für Ungarn und Oster reich _____...___... ... » »2. Für das Ausland— ... _____... » 44. Slnzeln« Exemplare ii« H f A) Jfcrútözsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. ^abonanemiiek. — Getreide. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. „ , , ___ m Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Készáru. — Bffective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammok bán - u-a* .»««« Búza — Weizen 73 74 75 1 ; 7 • 78 7.j 80 31 32 , Tiszavidéki .................. Theiss................................. Fejérmegyei ............. Com. Fejér........................ V Pestvidéki .................. Pester Boden ................... j Bánsági........................ Banater ... — — — — — Bácskai........................ Bácskaer............................. Szerb .......................... Serbischer ........................ Román _________ Rumänischer.. —........— Bolgár .................. ........ Bulgarischer... — .............--------------------15 15 15 30 15 35 15 55 15 10 15 M5 15 3» 15 50 15 40 15 t;o 15 60 15 75 15 55 15 ib 15 45 15 50 15 60 15 90 15 65 15 75 15 >50 15 9) 15 70 15 35 15 50 15 70 15 75 16 — 15 70 15 85 15 90 16 — 16 — 15 65 15 90 16 25 15 95 16 15 16 25 15 8J 16 — 16 60 16 15 16 30 16 35 16 70----------■— ---------------— Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfslyatn — Kun. SKak — Hfafor ._ ... — . Származas, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kun K-tól — von K-ig — bin K-tól — von K-ifi - Us Elsőrendű............................. Prima ........................— — Középminőségű ...........— Mittel —............................ 13 10 12 95 13 30 13 05 Elsőrendű ....................... Prima................................. Középminőségü ................. Mittel—..........................— 15 90 15 60 16 10 15 85 Árpa —■ gerate „. ....................... ★) Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima........................ „ másodrendű... , Sekunda .................. Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss...................... , felsőmagyar. ... „ Oberungar ................ dunántúli ........ „ Transdanub.,...-----13 65 13 35 14 13 60 Tengeri — Mais... ... ................. Magyar, új ....................... Ungar., neu ... Román v. bolgár, 6 ........ Rumän. o. bulg Szerb .................................. Serbisch........ Cinquantin ---------------- Cinquantin _ Fehér _ ___......... ........ Weisser_... 10 80 11 05 ar., alt ....... — wir*« _______________-- -10 — b) Hatá 10 50 ridÖR*e. Kiepe»® — .......... ............. — Terminwaare. naposztarepcze .................. Kohlreps............................ Séparapozo ------------ Rübsen _____ .... ..:___ — — — Határidő — Termin Délutáni 1 íréig a legmagasabb és legalausonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kurp.cn vorgefallenen Schlüsse ohne Zu?i9chen7eurse Zárlat 1 érakor Schluss um t TTkr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zvrtschenlcw Arfalyan — Kur* pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld irá — Waart Sfaarya«" inua — Ung. Weizen ............1907 április .... ............ April. _ ....................... ...................................... ......- -............ ... _-----— — .... ............ ... ... _ _ — ............. — __ _ _.. Bas» — Welsen ............. ............. ........ 1907 április _ ... ... April.. ..... ................. 1907 május .. ............ Mai ................. — 1907 október . ............ Oktober ... . _. . _ 15 76 15 74 15 88 15 74 16 02 .................. 15 60 15 90... ......................... . ....... 16 36 16 32 16 42 16 36 16 50 16 48 . 16 15 88 16 46 16 02 15 90 16 48 15 70 15 72 15 68 15 70 .......................— 16 28 16 30" 16 24' 16 32 Z Z Z 1_ Z 15 70 16 28 15 72 16 30 R«M — Rwggen ............................- — 1907 április ............. ... April... .................... 1907 május ................. Mai _______ _____ 1907 október ... _ Oktober....................... 12 90 12 86 13 00 .................. ............ ... 13 52 13 50 13 54 13 48 13 70 ’ Z Z Z 12 98 13 70 13 - 13 72 13 48 Z Z Z Z. - Z. z z z ~ z z 12 86 13 48 12 88 13 50 Tengeri — fiai» ... ~ — ................. 1907 május .................. Mai ........ ... ........... 1907 julius .............Juli .. ............... ............. 1907 augusztus ...... August ... ................... 10 68 10 70 10 66 10 80 ... ..................... 11 00 11 06 .................. ............................. 10 78 11 02 10 80 11 04 10 64 10 68 ..................... _ ... .... _ ... 10 66 10 68 JSafc — Maler.. ..................— — -.............. 1907 április ................. April............................ 1907 május ... — __ Mai ............................ 1907 október ... ... Oktober .............................. ... 15 32 15 42 .. .. ... .. ........................ _ ... 15 34 15 44 ................... ............................. 13 40 13 54 . ... ....................................... 15 40 15 42 13 52 15 42 15 44 13 54 13 38 13 40 13~36 Z Z Z Z Z Z Z 13 38 13 40 Kápoastarepese — Kohlrepe ----1907 augusztus ,.. ...... August -----------c) Határidőre. Felmondott árukban előfordult kötések. — Tenrmiwaare. In gekündigter 27 70 Waare vorge fallene Schlüsse. Mugjmr — Ung. Welse»-.. ...-----........- --- — .................. S&Mse — __ ..... ....... _ „ — — ...........- —------— — Sftfc ~ SSstoX“-. ____ ... — — — ~ — — _ ...------ — - — — — .Brasst — Wmimm .... _ —------— ..........------ — —------— — — — Temgerl — Mai® ..... .... ____ ... .... d) Leszámoló árfolyamok. MáftGSBtair«»«*» — ...------ -----— — Idquidationskur8e. Sfajjyar fen*» — UngurlseÄer Weisem ... ............. ... .... ... temut — Roggen ... ... ....• ............ .... _ ... ................. „....... 12 98 £*% —• üfaietr... - ..........- — „. ......................................... _ 15 40 ttssa — Weisen .... _ ...............— -- —------—.............Árak készpénzben 100 kilogrammonként. 16 — TesairerS — MkIc ____..... ** II. Burgonya, rt ive Waare KApesstarejpese — Kehlrepo ........... ................ ... _ ... Preise netto Casse per lOO Kilogt •amm. cészárú. — Kartoffeln, efeJt üSnsÄeri táplilksiáir* sselffálé Für menschl ehe Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ...................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ................. ........ ... — Erdélyi — Siebenbürger ............................ Bánsági — Banater ................................ ... Psirt! — Pssfcw _.... .................... -...... — Fehér — Weis» \ Rózs» — Rosa \ Sárga — Qdh Mes6ffas&R*&fft és ipari csalókra »saigAlö fcwipff<5>wjr* Für landwirthxnhaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln ek. — Diverse Proc Dunántúli — Transdanubische ..................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer .................. .................. Erdélyi — Siebenbürger ............. ............. Bánsági — Banater ................................. ... Pesti — Pester ... ... ........ ........ _. _ lucte. Felié* — Wiisr. | — Bosa \ Sirgs — <*■*!.> K-tól — vm K-ig — bis K-tól — von K lg — ii* 3 60-4 20 3 60- 4 20 3 80 -4 40 3 60-4 20 3 80-4 40 3 60 -4 20 III. 4 00 4 40 4 00 -4 40 4 20 4 60 4 00-4 40 4 20-4 60 4 00—4 40 KUlőnféle 4 60-6 00 4 60-5 00 4 80 - 5 20 4 60 -5 00 4 80-5 20 4 60-5 00 termény 3 00 3 40 3 00 - 3 40 3 20-3 60 3 00 -3 40 3 20--3 60 3 00—3 40 3 20 3 60 3 <30 3 60 3 40 3 80 3 20 3 60 3 40 3 80 3 20-3 60 3 20 3 60 3 20 3 60 3 40 3 80 3 20-3 60 3 40-3 80 3 20 - 3 60 Készáru — Effektive Waare Ärfelysss — SV^s Határlílfir« aiítínrdult — f Termin toroefalien* Leszámoló árfolyam Liquidation»Rum S i i r * i ; i s. a « % ét « i a ä 3 é g CbitfttRg ami Qualltit Előfordul! kfidseek méífti — ScMBime Ärfslyamok — pénz — Gttlti irit — W‘Z-7.r“ péns — Q-elé | iré — Wnnrr ingyen hordó 1(K). _ként ftanoo Fass, netto Tara J W ®isEnóK8ir ............. ........ Budapesti. _____ _____ ____ _ _ Budapester .......................... ... — Vidéki. _ .. ... ___.... ........_. Indntt........ ... .. ........ ....... ..... ....------ ._ _ 153 154 .....................- —-----— —50» fcg.-kéní Ssalonma. ................ SgxseíS ................. .... Magyar légenszáritott vidéki ... ........ Landspeck, ung. luftgetrocknet........ Városi légenszáritott 4 drbos.. ... _ Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig* n 3 3 Füstölt. .......................................... geräuchert ....... .. .................. ... — — ................. 125 - 132 126 - 133 — .................. — — —-----—-----— Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. QuslitiSt pr. 500 Grs,mj», 100 kg.-ént Sstttr»— ... ............ ....... ... Boszniai, 1906. szok'i „ 100 d - . ■ 85 Szerbiai, 1906. sssokv . „ 100 d . «6 rányminő rbos ...... » ---ányminő ?bos . ség. ... bosnische, 1906. Usance-Qualität ...... ........... „ „ 100 Stück — ........ ........... „ , 85 „ ............. 9Óg ___serbische, 1906. Usance-Qualität— ... , „ 100 Sittek ......... . » 86 * — .................................. 27 28 25 3J 50 26 50 *8 50 30 50 28 - 29 25 32 50 27 50 29 50 32 — — — ........— — —-----...-----.... f -— .- — ..........— — ingyen hordó lfi0 , t franco Fass, netto Tara * 6 Ssilvais .................. PfisssmeniEias ...... Szlavóniai 1906 ................. ............. slavonisches 1906 ... — ... ......- — Szerbiai 1906 ... ...... ............. ... serbisches 1906 ............................ — .......- —-----46 — 26 46 50 26 50-------------- _. — — — ._ ... _ .. 100 Díjtételek fillértől—fillérig: SSereusiíüK ........ --Skleenaatess .......... ÍY. Hajóaeás A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1906. évi ............. Luzerner ungarische 1906.......... ... Lóhere apróBzemü 1906. évi ............. Rothklee kleinkörnig 1906. ............ „ középszemű 1906. évi ............. „ mittelkörnig 1906. ........ „ nagyszerűd 1906. évi-— _ „ grrobkörnig 1906. ............. ii fsflvaircSii Budapestre "ÄhS KÄ$L6'lg .. Se. mmonként a szállítási adóval és s biztosítási diijal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel 20 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist hiffsfracht na rstehen sich ver Í00 KH-o der Frachtsatz um 20 H K-tól — rot) K-ig — bis Grand der vom 2 bis 6 A vorgefallenen Schlttss«. Heuer und étoeeura**. pril Frücht, sä tze von Heller — bis Heller. 90 90 — 106 ~ 116 — eh Bud ifrnmnt inclnst Iler höher. 116 - 98 - 112 - 124 apest au ne TransportPan csóváról Újvidékről Beadásról 62-64 52- 56 42 44 Kallósáról 34 36 Dunafiildvárról 30 32 Szentesről 70 -76 Szegedről Zentárói 62 64 60 62 Titelröl 56 58 Mstrovicíáról 78 - 80 Temesvárról Nagybecskerekről 86 88 62 64 felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanacs elé térj esztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
