A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1907, április-június (44. évfolyam, 74-144. szám)

1907-04-08 / 79. szám

Ä BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. 1. „Tiszavidéki haza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés Tármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegryei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3f) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében íermelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Itunántuli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmasyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékkeu termelt burgonya. á t. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den en links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejéi gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gehiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontal und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieteil geerntet wurde. i-> 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. „ 2. Unter „Oberungarische «erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiele oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde, •fclf Kartoffeln. Unter „TraRSdanubiscbe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Syirer Kartoffeln“ sind die in den Comita:*.i Szatmár Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbtirger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen XLIV. évfolyam. Budapest, 1907. április 8. (hétfő). 78. szám. wftteríng } eső-Regen Vízállás reggel 7 órakor | , . „ Wasssrstsnd 7 Uhr Früh j 4U m Hőmérő reggel 7 órakor \ , Q r Thermometer 7 Uhr Früh / + Légsfilymérő reggel 7 órakor \ 7(.<> Barometer um 7 Uhr Früh j Előfizetési árak évenklnt: tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 34.— ilázhoz hordva ... _____________» 38.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában __________________ > 32.— Külföldre ­____________________» 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen Ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. IAAREN- UND' EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich i Loco Secretariat der Börse ... — K 84.— Ins Haus gestellt .......................» 28.— Per Post für Ungarn und Öster­reich ­______________... » 32.— Für das Ausland.. _____...___> 44.— Einzelne Exemplare 20 H. A) árutőzsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, rvelche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. Oabonanemüek. — Getreide. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. , . __ Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Készáru. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgemcht per Hektoliter *'» Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 7G 77 78 79 80 81 82 . Tiszavidéki ....... Fejérmegyei _ Pestvidéki ........ | Bánsági-­........... ■ Bácskai.-- ........ Szerb ...........- ... Komán _____ Bolgár. ............ ... ....... Theiss....... ­....... Com. Fejér .. .. ... Pester Boden .. ... Banater ....... ....... Bácskaer....... ....... Serbischer — ... _ Rumänischer. ____ Bulgarischer.. ....... ........-----­— —-----­— — 15 20 15 30 15 40 15 55 15 15 15 35 15 35 15 50 15 45 15 60 15 65 15 75 15 50 15 30 15 45 15 55 15 65 15 85 15 70 15 75 15 85 15 95 15 65 15 40 15 50 15 75 15 80 15 95 15 75 15 85 15 95 16 05 15 95 15 70 15 90 16 20 16 — 16 15 16 15 15 85 16 — 16 50 16 20 16 30 16 25 16 60-----­Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs Provenienz, Gattung und Qualität K-tól ­von K-Ig — bis Provenienz, Gattung und Qualität K-tól — von K-ig — bis ££«SB — -------­- — -­­Elsőrendű .................. Középminősógö ......-­. — Prima Mittsl — —, —i­13 15 13 — 13 35 13 10 JKafe — Htaier.. _-­— —­Középminőségfi ___ ........ .. Mittel ........ ... ... ­­15 90 15 60 16 10 15 85 Árj^a — «eirwL».- --------­★) Takarmány, elsőrendű ....... „ másodrendű... Sörfőzésre tiszavidéki­....... „ felsőmagyar. — dunántúli ......... Futter, Prima ............. „ Sekunda ........ Brauer, Theiss ............ „ Oberungar. _ , Transdanub....-­13 65 13 35 13 90 13 60 Tengeri- MaSa .. ...­........ Magyar, új ........... Román v. bolgár, ó Szerb ..................... Cinquantin ... ...... Fehér... ______ _ Ungar., neu................ Rumän. o. bulgar., alt. Serbisch ..................... _ Cinquantin ................ Weisser ........— .­10 80 11 05 — Kohlreps... __ Rübsen ... _ SiMes — Mir«®------- _ — _ — 10 10 50 1 Képes® — BS.es>® — — —­.. Réparepoze _----­----­— — — — b) Határidőre.- Terminwaare. Határidő Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb ás legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Zárlat Schluss 1 áfako? tm 1 Uhr Az előzfi tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalaosonyabb ár­folyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge ier am Nachmittage des letzten Börsetages un den Arfclyais — Run niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Ztcizckenkurae pénz ­-Geld árú — Waare Zwisóhenlturse pénz- Gleld árú— Waare Magyar í>ta*a — IInír_ UTaIzak KSwkk — Weise« #0 w ~ M tt ....­..........- ­-­— 1907 április. 1907 május 1907 október ... .. April... Mai _ Október-- — — — 15 70 15 62 16 26 15 64 15 74 15 68 ...... .. 15 64 15 54 15 56 ... 16 28 16 16 16 24 16 22... — ... 15 70 15 60 16 22 15 72 15 62 16 24 15 68 15 70 15 64 15 68... 16 28 16 32 15 64 15 70 ... 16 20 .1 ~ Z­.......­- * 15 70 15 66 16 24 15 72 15 68 16 26 — Iteffffea W ff W íf w n _ ... ... “ ““ 1907 április.. 1907 május 1907 október April _ Mai ... Oktober ....... — 12 96 13 43 12 98 12 92 1340 13 46 12 98 ... E£ ... 12 96 13 44 12 98 13 46 12 98 13 00... Í3 58 13 54— ... ­“““ É ““ ““ 12 98 13 54 13 - 13 56 Tengeri — ..... _ ~ s* ............­1907 május . 1907 julius . ....... ... Mai ... Juli­— 10 58 10 86 10 72 ............. 10 88 10 82 ÍÖ 96 '­.......---­­— 10 72 10 96 10 74 10 98 10 64 10 60 10 90 10 92... 10 66 ... __ — ■ « — ­10 64 10 90 10 66 10 92 — Mafér _ ­M ’ü »4 9f 1907 április . 1907 május 1907 október April _ Mai _ Oktober 15 30 15 32 15 26 15 32 15 30— 15 28 15 30 15 28 15 24 15 28 _ _ 15 24 15 26 — “““ ■’*"- — -­— — -­­_­— —---­15 28 13 26 15 32 15 34 13 22 13 40 _ —-- _ .. 15 30 13 38 15 32 13 40 15 30 15 32 13 32 13 34 15 24 15 28 ... 13 30 ___... .. .......----­.. 15 30 13 30 15 32 13 32-- KeUrepa — 1907 augusztus August ... _ ....... —-­........ ...... 27 60 27 80 ... _ ~ — ­_ — — — G) Határidőre . Felmondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In gekündigter Waare vorgefallene Schlüsse Magyar bvma — Uns. Wei*e®.-­— ­. ~ — __-- -­- —- — — ... — —­— — ...­­-----­­- üüafMT­— — _ ...-----... Tenisreri — Bfati • d) Leszámoló árfolyamok. ­lÄqwidationsburse. Majry**1 t>®*» — Wma ­12 98- ... 15 28 15 72 'fensrerl — Mal« Kahlreos ... _ _ Árak készpénzben 100 kilogrammonként. ^^11 • Burgonya, készárú.- Kartoffeln , effekt ive Waare Preise netto Casse per lOO Kilogr amin. Fehér ­— Weizis Rózsa — Som Sárga — G&lb FehÉí — Wms Rózsa — Bősev Sárga - Gslb ®B»l>«ri t*plillMi«á»rs «Sftlgil* »wr!gre»,y* Für menschl ehe Nahrung dienende Kartoffeln K-tól ­von K-ig — bis Ipari asoJflfáíé Für landwirtschaftliche É-tói ­- von K4g ­bis Dunántúli — Transdanubische­...... — Felsőmagyarországi — Oberungarische ....... 3 60- 3 60 3 80­-4 20 -4 20 *4 40 4 00 4 00- 4 20-4 40- 4 40- 4 60 -4 40 -4 60 -4 40 4 60-5 00 4 60-5 00 4 80-5 20 4 60-5 00 4 80—5 20 4 60-5 00 Dunántúli —- Transdanubische ................. Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ NVirflÄP'i — Nvsrfir ... _ ............... 3 00- 3 00- 3 20— 3 40 3 40 3 60 3 20-3 3 20-3 3 40-3 60 60 80 3 20-3 60 3 20-3 60 3 40-3 80 Erdélyi ­Siebenbürger ........ ... .... 3 60- 3 80­-4 20 -4 40 4 00- 4 20­und industrielle Zwecke Erdélyi Bánsági Pesti — — Siebenbürger — Renater........ 3 00- 3 20— 3 40 3 60 3 20-3 60 3 40-3 80 3 20-3 60 3 40-3 80 Pesti — Pagter ........... ... ... 3 60­-4 20 4 00­ateneuue Pester ... __ 3 00— 3 40 3 20-3 60 3 20-3 60 III. Különféle termények. — Diverse Producte. i Készáru — Effective Waare Átfehmw- Kurs Határidőre elBfardult ­- Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam fi w* Á $ tíí í » S & é a Előfordult k-stéssfe. ArfffllyaRssk Kurse Liauidatione­PnottnleBZ, Qattmá und QusrfHi'.t Vor gefallene Schlüsse pénz — Seid árú—Waare péisz — Geld árú — Waare Kurs ingyen hordó franco Fass, netto T BíiSSDttÓSKMir... .. ­Budapesti Vidéki. _ Budapester Laadfett 153 — 154 ­— _ ........... ara 100 &g.-K6nt Scfeweinaffet* .......--­--­. — ... — — — -­„ — . .... —­..........-V­.. ...------­— — — — ­— — • ■ 100 kg.-ként Sislemis. ... »jMsefc.. -V.- . ....... Magyar légenszáritott vidéki. Városi légenszáritott 4 drbos. * v 3 , Füstön ...................... ... ...........­— — Landspeck, Stadtwaare, n geräuchert ung. luftgetrocknet... — luftgetrocknet 4 stückig. 3 , .... ■ ­.. _ ... _ 127 — 133 ­128 ■- 135 — ... .... ....-----­—­— .. ... Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto far netto. Qusdit&t pr. 500 Gruun. 100 feg.-éaí SSadí'w.vt Boszniai, 1906. szokványminőség. _ n * 100 drbos ............................ „ 35 „ bosnische, 1906. Usance-Qualität „ 100 Stück ... » n 85 „­- ­... __ 27 -­28 25 31 50 28 - 29 25 32 50 ...------­— —- ­Marassa® .... Szerbiai, 1906. szokványmiaőség _____ a » 100 drboe~. ___________ » 85 . „ .................. ssrliiseÜJ®, 1906. Usantie-Qussliffif , 100 Stftek ... » » 85 w .....­... ......-­... .... 26 50 28 50 30 50 27 50 29 50 32 ­—-----------------­-------­__ «M. ::----­--­ingyen hordó v ,ként franco Fass, netto Tara luu Kent SsllTaix ........... PflaUmemUKlB­....... Szlavóniai 1906... Szerbiai... 1906...­- — slavonisches 1906 ... . serbisches-- 1906 ... .­--------­­....... ... ... — 46 — 26 — 47 50 26 50 —-------­— «M. — K-tó — von K-ig — bis 100 fep.-kAnt Heremag ... ­....... Luozerna magyar 1906. évi Luzemer ungarische 1906. ....­- — ■­... ... 90 — 90 — 116 ­98 ­... ................ — — —­........... Mi®®»aaS©ia... . „ ... mittelkörnig 1906. ... grobkörnig 1906. ... 106 — 112 ­__ __ 9 nagyBaemö 1906, évi.­— — 1? ..­.... ... — 116 — 124 ­—------... .----­— —-------­Díjtételek fillértől—fillérig: IV. Hajózási fuvardíj Budapestre ‘\ÄirAÄhÄ6',g ~ Schiffsfracht nach Budapest A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen sieh per 100 Kilogramm inclusive Transportsteuer und Assecuran». Győrbe a fuvardijtétel 20 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist der Frachtsatz um 20 Heller höher. Frachtsätze von Heller — bis Heller. Panesováról 62-64 Újvidékről 52-56 Beadánról 42-44 Kalocsáról 34-36 Dunaföldvárról 30-32 Szentesről 70-76 Szegedről 62-64 Zeníáról 60 -62 Titalről 56-58 Mitroviczáróí 78-80 Temesvárról 86-88 N agybecskerekről 62-64 relszólamlasok e lap megjelenésétől számított 48 oran belül a tőzsdetanacs elé térj esztendők. Reklamationen sind binnen 45 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents