A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1907, április-június (44. évfolyam, 74-144. szám)

1907-05-15 / 109. szám

A BUDAPESTI ÁRÚ- És ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA if 1. „Tiexnvidéfci Imik»“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés Tármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun­Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fej«rinegyel bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági brazit“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Kticsbal buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1. „ Tiszavidéki ftrpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Hurgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyi)ágóntúli megyÄkke« termett k«rgoay«. jC 1. Unter „Theisswelzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejéi gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — di< Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. •j^) 1. Unter „Tlieissiferste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die iMaros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unier „Obernng-arisclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbisctie ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comita e» Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die in deo Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehe». XLIV. évfolyam. Budapest, 1907. május 15. (szerda). 108. szám. Ce } szép~schön Vízállás reggel 7 órakor \ Wasserstand 7 Uhr Früh j ob" >* Hőmérő reggel 7 órakor 1 , „ Thermometer 7 Uhr Früh / + M u Légsúlymérő reggel 7 órakor I rJt, Barometer nm 7 Uhr Früh j Előfizetési árak óvenklnt i tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Mázhoz hordva ____________-__» 88.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában ______ ...__... » 38.— KülfSldre.............................................» 44.­Egyes példány 30 f. AMTLICHES KÜRSBLATT DER BUDAPESTER ' Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. IAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jatirlloh i Loco Secretariat der Börse ... ___K 24.— Ins Haus gestellt _____________> 28.— Per Post für Ungarn und Öster­reich ­__...____________» sa.— Für das Ausland.. ___________» 44.— Einzelne Exemplare ad H. A) árútőzsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. Oabonaneműek. — Getreide. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. , , _ Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Készáru. — JBffeotive Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Q-mMtUtsgewiaht per Hektoliter in, Kilogramm» Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki.. ............. Theiss...........................— j Fejérmegyei ............. Com. Fejér........................ J Pestvidéki ................. Pester Boden ..................­Bánsági ....................... Banater ........ — — — ' Bácskai ........................ Báoskaer— ... -........... — Szerb ............................ Serbischer —... ............. Román ... ... ................ Rumänischer.. ... — — Bolgár... ... ... ... „ ... Bulgarischer.. ......... — ~~-----­H-----­-----­19 60 19 70 19 90 20 — 19 90 19 95 20 05 20 20 20 31) 20 40 20 10 19 90 20 - 20 10 20 15 20 50 20 10 20 30 20 40 20 50 20 40 21 20 20 20 20 30 20 40 20 60 20 40 20 50 20 60 20 70 20 55 20 30 20 45 20 80 20 60 20 75 20 75 20 50 20 65 21 10 20 80 21 — 20 90 21 20-----­-----­Hess — — -------— — Származás, nem és minüség Provenienz, Gattung und Quallt&i Arfoiyasi — Kur» — Haler.. ™ ... „ ........ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig - bis Elsőrendű .................. — Prima ... ........— .... — — Középminőségíí . ............. Mittel — .... —. — - ... 15 60 15 45 15 90 15 55 Elsőrendű ....................... Prima... ............ ._ .... Középminőségű... _____ Mittel... ............. 16 45 16 35 16 85 16 70 ! ____.... .... ... ★) Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima........................ „ másodrendű... „ Sekunda ................. Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss............... — , felsőmagyar. » Oberungar ................ . dunántuli .... ... „ Traasdaanb.------ — 14 70 14 45 15 — 14 65 Tengeri — Mais.. ........ .... Magyar, új ....................... Ungar., neu................. ... Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt... .. Szerb ................................. Serbisch .................. ... ._ Fehér... . __________— Weisser........ .... . 12 56 12 75 KSleffi •— Mírs®. _-- — 10 — 6) Hatá 10 50 ridör>e. ­RepcKc — Rep» ..........................- Termimvaare. Káposztarepoze ............ Kohlreps............ ............. Réparepcze .... ____Rübsen _______________.... __ —. ™ —­— — ! Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 XThr Nachmittags zu den höchsten und nfadrlg&tm Kursen vorgefallener.. SohlUsaß ohne Zwiachenkurso Zárlat 1 érakor ScMuex um 1 Uhr Az előzfi tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalaosonyabb ár­folyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den hSchetm und niedrigsten Kursen vorgtfallenen BoMüste ohne Zwisehenhurse Arfslya» — K*n pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar •— ífag. Weissens ... — .... 1907 október .................. Oktober........................ ....... — — — ......— — — — '— ——-----­-----­— •««. .... ...........................-...........—------— — —-----­Itassa — Welsen .................. .....____— M B — ..................... ........ -­w — ......— 1907 május ............._ Mai ............... . .. — ... 1907 október ........ ........ Október.«. — _ — —. 20 14 ........................ ...... ........................... 21 20 20 88 21 16 20 94 21 02... ____ ... 21 — 21 02 21 Ö0 20 98 2130 21 04 21 08Z Z Z Z 21 06 21 08 UM« — ........................ M W — —- — — — — — V9 — 1907 május ............ Mai ... .............— 1907 október ... ... ... ... Oktober _________..... n 26 17 52 17* 36 ..." ”. ..” Z Z Z Z 17 36 17 40 17 46 17 52 17 32 17 36 Z Z Z Z Z Z 17 34 17 36 Te**erl - Ital* ...... . — — —......... — 1907 májas ... .............. Msl....................... . 1907 julius .... ............. Juli ____............ — 1907 augusztus ........ ... August.............— — 12 40 12 42 12 36 12 50 12 28 ... ... ........ 12 28 12 30 12 42 12 44 12 32* 12 38 Z Z Z Z Z 12 36 12 38 —- Mater ­...........-.......................- --­í* V) — — --—! ------------:~— 1907 májú? ............ ... Mai ........... ........ ... 1907 október ............ Oktober ...................... 15 98 16 00 ______-J_____... ................... 14 36 14 48... ................................. ....... ... 14 30 14 32 14 40 14 50 14 32 ....................... ............. 14 34 14 36 — MwMreip* ............. 1907 augusztus ............ August .... ........... _ e) Határidőre. Felmondott árakban előfordult kötések. — Termdnwaare. In 32 60 gekündigter 33 — Waare vorg efallene Schlüsse. Vwsxn Wog. Weisest...------—----------- .... „ ..... ... ... ismM — Renrrá.. ............ ._ .... .... .......- —• — •— — i . Safe — MttS-35? __________________... ._ _ ... — ------------------------­«w» — Welses» _ ... ................... .. 1 'TeRäfrerS — W.vlz _ ............ .... ... fi) Lssxámoló árfolyamok. — Liquidationskurse, Kápesstwreipwe — ä.»Mb>rik ..... _ — — — ------ — - ­«was» — IJjaurartsek**' Welse* .... ..... — -............ .... Kwm ■— Xke^nseK ... ...... .... _ '... .... _ ............. 15 60 fei — MxSs»™ __ _ .... — ... — ~ .... ­................... 16 06 »aas« Weise» ...................... . ~ — — — — —-............. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. 20 20 Tengeri — Mai* .... _ ..................................... ... ... .... ........ ** II. Burgonya9 készárú. — Kartoffeln, effek 12 30 tive Waare Kifeistarefese — Kefelreps ............ ............- ... -------­Preise netto Casse per lOO Kilogt amm. Far menschl che Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ............ ... ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ... _ Nyírségi — Nyirer ............. — ............. ... Erdélyi — Siebenbücger ............................. Btoaági — Banater .................. .................. PaeM ~ Pester ... ................................ — Fehér — Weias | Bózsx ■— Róna \ Sárga — Gelb SlecSgasdaatágl é* Ipari «sélefe*1» «««ikráié feorgeaya Für landwirthsehaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln ek. — Diverse Proo Dunántúli — Transdanubische ................. Felsőmagyarországi — Oberungarische — — Erdélyi — Siebenbürger .................. ....... Bánsági — Banater ­............................... Pesti — Pester —. _— ........... —____ .... \ucte. Fehér — Weiss Rózsa — Rosa Sárga — Gelb K-tól — fm K-ig — bis K-iól — von K-ig — bis III. Különféle termény — — — Készáru — Effective JVaare Ärfsiyftiss — Kur« Határidőre előfordult — Auf Termin vorqefalUm Leszámoló árfolyam TAquidatiosw­Xttrx § X á ? 38 a Z á 8, 88»? és PrarealMz, ímii QueJUZt Előfordult kötések VorgefaUane Hahlila&s KWfeMft — Schm-.se Árfolyamok — Kurze pénz — 6-eid ári—Waare pán2 — Geld I árú -- Waare franco ¥ara,hnetto Tara 100 kS*ként »isanőísls-.-. ... .... Setoweiraefetí.... ... Budapesti. —----------------------- Budapester ... .................. ... ........ Vidéki. — .. ..... — ...................... Landfett.... ..................................... .............•-....... — 153 ~ 154 ­— —-----­ÍQO kg.-ként- ............. J8y®«ls ...........-........ Magyar légenszáritott vidéki... ....... Landspeck, ung. luftgetrocknet... ..... Városi légenszáritott 4 drbos....... .. Stadtwaare, lnftgetroeknet 4 sittekig. « » n p ’> 't Füstölt.. ........ .....— __ _______ gerSnebeH .....................- ... ...- — ­.........­180 — 137 131 - 138 ­... ... ... .... _-----­— — — ............ Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. ÍKGÍíisbre Sack, brutto für netto. QnslH&t pr. 500 Grssm. 100 kg.-&t4 tsttra. .................... Pl*«« ...----..... Boszniai, 1906. szokványminőség. ... bosnische, 1906. Usance-QualitSt .. ... » . » 100 drbos... ............. * » 100 Stück, ..... .... * . » 85 » —- — — — » » ® „ — ........ Szerbiai, 190b, szx>kvftaymia6eég_ —. ?arbÍB8be. 1906. üs#nc?o-Qu»MtSt­....... « • 100 Mos-. _____ „ K 100 S*8«k — ... » „ 85 * — ........ — x if 86 n .......- — _ — ... .... _ _ 27 50 30 — 32 - 27 — 29 — 29 50 28 50 30 50 33 — 28 — 30 — 30 50 — ...... — — — —-----~ — *.». _ ingyen hordó -7ÍV,( franco Fass, netto Tara "á“"­SKilTraís .................. Pß&OTEieKlEßiSSlS..-­SzlavoBÍai 1306... __ ... _. _ _ slavoaisches 1906 .... ....._ ..... ___ Szerbiai .. 1906................................. serbisches... 1906 ........................... .................- -----■ 46 ~ 25 50 46 50 26 50--------------— -™ M. «iMj-----­— — -- — 100 feg.-SséRt Díjtételek fillértől—fillérig: SSereBStag- ... me*«ait*^a.„ ........ IV. Hajózás A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1906. évi ............. Luzerner ungarische 1906................ Lóhere aprószemü 1906. évi ............ Rothklee kleinkörnig 1906..... ........ „ középszemü 1906. évi.... .... ... „ mittelkörnig 1906 ..... ........ M sagysssainQ 1906, évi... ____ „ probkörnie- 1906. ........ .... ii fuvardíj Budapestre “ *3^-^ - 8a rarnonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze, ve Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist hiffsfracht na rstehen sich per 1.00 KiUt der Frachtsatz um 24 H K-tól — von K-ig — bis auf Grand der vom 6. bla 11 vorgefkllenen Schlüsae. b(euer und Assecur&nz* Mai Frachten tze von Hellet — bis Heller. 92 -- 94 - 108 - 120 — ch Rud (/ramm incUus eller höhtr. 120 - 102 — 118 — 124 ~ apest ’-ve Tramport, P&jwsováról Újvidékről Beídánró’; 62*66 5G-60 44- 48 Kalocsáról 36-38 Dunaföldvárról 32-34 Szentesről 76-80 Szegedről « Kantáról 66-70 64-66 Tätalrß! 60 62 Mitroviczáról 80-82 Temesvárról Nagybeoskerekröl 88-90 66 -68 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elő térj esztendők. Reklamationen sind binnen iS Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents