A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1907, április-június (44. évfolyam, 74-144. szám)
1907-05-14 / 108. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. Ír 1. „Tiszavidéki bmaM alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-NagykunSzolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérinegryei búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvldéki búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetűben megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely "ü nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *$•) 1. ,»Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt készében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Bunántuli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ** Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli ynegyékkaa termeit bársony». á t 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den en links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate fejé; gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-PilisSolt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen •— gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. . . 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten lorontal und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *•) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die^ Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. _ ■ 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln sind die inden Comita e i Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehe» XL1V. évfolyam. Budapest, 1907. május 14. (kedd). 108. szám. Időjárás \ _scv,ön Witterung / szep scnon Tízállás reggel 7 órakor 1 , ... . Wasserstand 7 ühr Früh / + 560 Hőmérő reggel 7 órakor \ , 1Q r Thermometer 7 Uhr Früh j + Lógsúlymórő reggel 7 órakor \ 7fiS Barometer um 7 ühr Früh j Előfizetési árak óvenklnti tőzsde titkári hivatalitól elvitetve K 24.— Házhoz hordva ______________... » 38.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában ________________» 83.— Külföldre ...........................................» 44___ Egyes példány 30 f. AMTLICHES KÜRSBUTT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich i Loco Secretarlat der Börse _____K 84.— Ins Haus gestellt.. ____________» 38.— Per Post für Ungarn und Österreich _____________________» 33.— Für das Ausland— ________— » 44.— Einzelne Exemplare 30 H. r A) Árutőzsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. 1. Sabonaneműek. — Getreide. Árak készpénzben 100 kilogrammonként, . r , r # _ Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Készáru. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — QualitäUgemckt per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 78 11 78 79 80 81 82 / Tiszavidéki.. ...........— Theiss................................. j Fejérmegyei .......... Com. Fejér........................ Pestvidéki................... Pester Boden ................... | Bánsági ........................ Banater................—........ ' Bácskai ........................ Bácskaer.............................. Szerb .....................— — Serbischer ........................ Román __________ Rumänischer.. —........— Bolgár .................— — Bulgarischer...-------— —--------------------19 60 19 70 19 90 20 — 19 90 19 95 20 05 20 20 20 3J 20 40 20 10 19 90 20 - 20 10 20 15 20 50 20 10 20 30 20 40 20 50 20 40 2 J 20 20 20 20 30 20 40 20 60 20 40 20 50 20 60 20 70 20 55 20 30 20 45 SST) 20 80 20 60 20 75 <ity 20 75 20 50 20 65 21 10 20 80 21 — 20 90 21 20----------Roas — »®ff*e*_------------ — Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Síafe — ffalw ........... _ ... _ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kura K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig - bis Elsőrendű .......................... Prima........ ............- — Középminőségü ...............— Mittel — — — — — — — 15 60 15 45 15 90 15 55 Elsőrendű ....................... Prima................. ............. Középminőségű.... _____ Mittel—____________ 16 45 16 35 16 85 16 70 árpa — «erste. ____— ... — — ★) Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima........................ „ másodrendű... „ Sekunda .................. Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss...............— — * dunántúli ... .... „ Transdanub .............. 14 70 14 45 15 — 14 65 Tengeri — Mai«----... _ .... Magyar, új ....................... Ungar., neu...................— Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt... — Szerb ................................. Serbisch.......................... Cinquantin ...................... Cinquantin ....................... Fehér __________ ____ Weisser...........— ............. 12 55 12 75 Wfflm — Hirn« . ...-- — 10 - 5) Hatá 10 50 ridör>e. Repcze — Rep» ...... ..................- Terminwaare. Káposztarepcze ........... ... Kohlreps............................. Réparepcze _____ ...____Rübsen__________________ — Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalaosonyatib árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Ztciachenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne ZwisohenJewse Árfolyam — Km-s pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyaff ísmaa — ®ng. Weizen ---------1907 október .................. Oktober....................... — .........-....................- . ............................— —----------— — — — ................—................— —--------------Bus — Weisen ...........................- — — n n — — — — •— — — — 1907 május _____ _ Mai ..._____— _ 1907 október .................. Október................ __ 20 62 20 66 20 38 ...................... 21 72 21 74 20 80 21 06 20 94... _ ._ ... 20 96 20 98 21 26 21 ”28 21 24 21 38 ’ai‘Ö8~2f 18* Z 21 16 21 18 Hess — Reggen —........................... .. — 1907 május ........... Mai............. 1907 október ... ._ ........ Oktober......... ...__— 17 60 '17 02 17 14 17 44 Í7 '40.’" “ Z .”. 17 88 17 40 17 56 17 58 17 40 ............................................ 17 34 17 36 Tengeri — Mai® ...................................... 1907 május ................... Mai ................................ 1907 julius .... ............. Juli ............ __ -.......... 1907 augusztus ... ........... August.............................. 12 54 12 56 12 52 12 44 .................. 12 70 12 10 12 28 12 24 ... ._ .................. 12 24 12 26 12 54 ~12 46 .1' Z Z Z Z Z Z Z Z Z — 12 46 12 48 SEa!»> — Maffer-------... _.................................. 1907 májú? ........ ..........Mai ................................ 1907 október ....... .... Oktober ................. ... 16 00 16 10 16 06 ___________________ 14 62 14 66 14 16 14 28 ............. ........ 14 26 14 28 18 38 18 40 18 22 .............................................. 14 68 14 70 14 38 ... ...------------- —........ 14 38 14 40 í£á®®ssatí»r®s»e«® — Kehlrepi „ — — 1907 augusztus ..........._ August ... ... _ _ c) Határidőre. Felmondott árakban előfordult kötések. — Terminwaare. In 32 - gekündigter 32 40 Waare vorg efallene Schlüsse. Magyar tau« — Ung» Welmeat ..................... ~ T-- — ................................. ________________..... „ „ — — ............................— —-- Safe®.----- ... ...........- .... — —---------— — ------ — Ssssn — WoiKe* _ .... — .... .................-- -.......*.....................- -— Mais _______________ d) Leszámoló árfolyamok. — Idquidatíonskurse. KÄ!®e8ter«»«ä® — M®%lr®f» — —~ — — — “* —• • — — Magyar brasst — U»garl«efcer W®l*e»i .... — ... .... .... _-----Hess — ... .... , ____ . 15 60 Kali — Hafer.------... — ... — ........- — — — — .................. 16 06 — WtiMB ........ — — .... — — — ... ................... Árak készpénzben 100 kilogrammonként. 20 20 Tender* — Malii .... ........... ................................................................................. ** II. Burgonya, készárú. — Kartoffeln, efek 12 30 tive Waare j&á»®0Hts,r®p«se — Kehlrepi .....................- — —---------Preise netto Casse per IOO Kilogi •amm. 'Sfw&erí fáplá!&®*i»ra Für menschl che Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ...................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer............................. .......... Erdélyi — Siebenbürger ............................. Bánsági -- Banater ....................................... Pesti -- Pester ............-.............— — — Fehér — Weiss | Rózsa — Sósa \ Sárga — Gelb és ipari ©Béielsr» swselsráié Für landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln ek. — Diverse Proá Dunántúli — Transdanubische .............. ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........... Nyírségi — Nyirer.............................._ .................. Erdélyi — Siebenbürger ........................................ Bánsági — Banater .............................................. — Pesti — Pester ---------—..................- ...____ lucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis III. Különféle termény — — — Készáru — Effective Waare k? feiysis — Kwb Határidőre előfordult — Auf Termin vortiefallem Leszámció árfolyam LiquidationsKurs 8 i 4 r « 5 i í *, 9 e i és i» i a 6 a é 9 Provenienz, Gattung und QuaVt&t Előfordult kelések Vurgefallene Schlüsse KVtések — ScUOsit Árfolyamok — Kurse pénz — ffsld M—Waare péaz — Geld | Árú— Waare ingyen hordó 10ft . ,- . íranoo Fass, netto Tara luu 56 Disznénsir ............ Seftw®in®sr©tt... .... Budapesti. — _ ________________ Budapester ... ...................................Vidéki. — .................. ... __.......... .... Landfett.... ..................................................... .............—....... 153 154 — ______ _--------------— ________ 100 kg.-kéni .... ........... ........... ........... Magyar légenszáritott vidéki... ........ Landspeck, ung. luftgetrocknet........... Városi légenszáritott 4 drbos.. ._ — Stadtwaare, luftgetrooknet 4 stückig » » 3 , s 8 * Füstöli .................... — ...................... geräuchert ....................................................... — — ...............130 -- 137 13t - 138 — .....................--------------Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qaalität pr. 500 Gramm. iOO Scg.-éní Sailva.. ..................... PSawüt®® .................. Boszniai, 1906. szokványminőség.. bosnische, 1906. Usance-Qualität ........ „ „ 100 drbos ...............- ... ., „ 100 Stück ................ » , » 85 „ --— ...----- n 7, 8o „ — — —, Szerbín, 1906. szokványminőség.. _ sorbische, 1906. üsance-QusMi»*... .... » » 100 drfcóti-..'__________ » s 100 Stück ._. .... » » S6 B — — ... — „ „ 86 * — — — _ —________ 27 50 30 — 32 - 27 — 29 — 29 50 28 50 30 50 33 — 28 — 30 — 30 50 __ — — — — — „ — ingyen hordó , ^ . „jrín* franco Fass, netto Tara K8‘ *icm Sxilraix................... PflanmesiBKi«........ Szlavóniai 1906 __ __ ________ _____ slavonisches 1906 ... .... _ — ...__ Szerbiai... 1906................. . ......................... serbisches... 1906 ........................................ — — — —-----46 25 50 46 50 26 50------------------------—---------------------------... 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Heremag .................. MS®e*aat«a .........-.... IV. Hajózás A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1906. évi _____ Luzemer ungarische 1906............... Lóhere aprószemü 1906. évi.. ........... Rothklee kleinkörnig 1906................ „ középezemű 1906. évi... ._ .... „ mittelkörnig 1906 ................ „ nagyseemfl 1906, évi ______ „ grobkörnig 1906................ ii fíivardij Budapestre az ^“8f0rdTiitmkBÍLehk a6iap]Ln'éig Sd mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb. — Nach Gtyör ist hiffsfracht na rstehen sich per 100 Kil-c der Frachtsatz um 24. H K-tól — von K-ig — bis auf Grund der rom 6. bis 11 vorgefallenen Schlüsse. teuer und Asseairanz. Mal Frdchtsä tse von Hellet — bis Heller. 92 — 94 — 108 - 120 ch Bud gramn'. inclum eller höher. 120 - 102 — 118 — 124 apest ive Transport Pancsováról Újvidékről Bogdánról 62 - 66 56-60 44- 48 Kalocsáról 36-38 Dunaföldvárról 32-34 Szentesről 76-80 Szegedről Zentárói 66-70 64-66 Titelröl 60 - 62 Mitroviczáró! 80-82 Temesvárról Nagybecskerekről 88-90 66-68 Felszolamläsok e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé térj esztendők. Reklamationen sind binnen í8 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
