A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1907, január-március (44. évfolyam, 1-73. szám)
1907-02-20 / 42. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LÉPJA % 1. „Tiszavidéki bu*a“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fej ér megyei búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „fSánság'l bnsa“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Rdcskai buza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 1. „Tiszavidéki ílrpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fels ő magy » ror szilái árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Unitálttnli ftrpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termeit burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate l^eje, gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. _ 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-PilisSolt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. . SA 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten lorontal und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ★) 1. Unter „Theissjcerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Iheiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Geriete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. _ , , . . . _ .. . .. . 2. Unter „Obernng-arische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsien Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. + X. Kartoffeln. Unter „Transdanubisohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln sind die inden Comita ei Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Slebenbürger Kartoffeln ‘ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLIV. évfolyam. Budapest, 1907. február 20. (szerda). 42. szám. Időjárás \ szón-schön Witterung ) Bzep scüón Vízállás reggel 7 órakor 1 , ,, Wasserstand 7 Uhr Früh / ‘r *" Hőmérő reggel 7 órakor \ , n Thermometer 7 Uhr Früh / Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 7R. Barometer um 7 Uhr Früh / Előfizetési árak óvenklnt s tőzsde titkári hivatalától elvitetve K JÍ4.— Házhoz hordva _________________ » US.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _____________... » 82.— Külföldre .........................................» 44.— Egyas példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich i Loco Secretariat der Börse _____K 24.— Ins Haus gestellt _______________________» 28.— Per Post für Ungarn und Österreich . ... ... ... __ ... » 32.— Für das Ausland— _____...___» 44.— Einzelne Exemplare 26 H. F A) Hpútőzsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. gäabonanemüek. — Getreide. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. , _ _ Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Készáru. — Bffective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — QwUitütsgewickt per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki ................. Theiss................................. Fejérmegyei ............. Com. Fejér........................ *■' Pestvidéki... .. ........ Pester Boden ...........— — Bánsági... .................. Banater _ — — — — — ' Bácskai-. ..................... Bácskaer—........................... Szerb ............................ Serbischer ........................ Román ... ................... Rumänischer....................Bolgár- ........................ Bulgarischer_— — — ...--------------------14 30 14 40 14 55 14 70 14 40 14 60 14 45 14 60 14 75 14 90 14 80 14 90 14 75 14 60 14 70 14 60 14 80 15 10 15 - 15 14 95 15 10 14 95 11 70 14 75 14 75 15 05 15 40 15 10 15 10 15 10 15 35 15 15 14 85 15 05 15 55 15 25 15 35 15 30 15 05 15 10 15 65 15 35 15 45 15 45 16 75----------— I&»®rgeia---------— — — Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kun — Hafer. ............................... Származás Dem és minőség Árfolyam — Kurs K-tól — non K-ig — bi« Pmenlenz, Gattung und Qualität K-tól — von K-ig - bis Elsőrendű. ................— — Príma................... — — — Középminőség ű ...........— Mittel — .... —............. 13 20 13 05 13 40 13 10 Zafo Elsőrendű ....................... Prima... ............................ Középminőségű ................. Mittel................................. 15 15 50 ia\»a — ««.arat« ............................ *) Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Príma........................ „ másodrendű... „ Sekunda .................. Sörfőzésre tiszavidéki. ....... Brauer, Theiss...................... „ felsőmagyar. .... „ Oberungar ................ dunántuli .... ... „ Transdanub---------13 20 13 50 Tengeri — Mais ........................... Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt... — Cinquantin ... .......... ... Cinquantin ..................... Fehér----------...__ _ ... Weisser............................ 10 25 10 45 e*e — Repfi ........................... minivaare. Káposztarepcze .................. Kohlreps_ ................... Réparepcze ...-------------- Rübsen _______..._____----SSül«0 — SUrsc.---------------------10 — b) Hatá 10 50 nidöre. Rep — Ter Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és Iegaiaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 XJhr Nachmittags eu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az slfcg tőzsdei nap délutánján a legmagasabb él Iegaiaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések aorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgqfallenen Schlüsse ohnt. Zwischenkurse Arfslyan — Kur» pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waart Magyar lraza — Ung. Weizen ....... ... _. _-----«. ... — .............................-.........— — — —---------Bnxs — Weisen — ........ ....................... 1907 április ... ............ April._"...................— 1907 május ................. Mai ............. .... — 1907 október ...... Október_... .._ ... _ 14 96 14 94 15 04 .. .. ... .................. ... 15 70 15 68 15 76 ................. ............. 15 02 15 76 15 04 15 78 15 — 14 96 15 02 ...............................- _ 15 72 "15 76 I ’- T. 1 .„ Z Z Z Z Z Z 14 98 15 74 15 - 15 76 Rosb — Recírea ....................................... 1907 április ................... April... _ .................. 1907 május .. . ....... Mai .................. — 1907 október ... ... _ Oktober ... ....... — ... 13 60 13 58 13 66 ... ._ ............................. 13 56 13 54 “ !“ “ 13 66 13 56 13 68 13 58 13 62 13 64 13 60 ............. ..._________ 13 58 13 56 13 64 ...................................... 13 62 13 60 13 64 13 62 Tengeri — Mai* _ ................................. 1907 májas .................. Mai ........ ........ 1907 julius ... _____ Juli ............ ............. 10 38 10 36 10 42 ............ .. .. . ... 10 72 ... ... ........................... .................. ... 10 38 10 70 10 40 10 74 10 40 ............. ............................................... 10 40 10 68 10 44 10 72 Za!» — Hafer _ ............................................ 1907 április .................. A 1907 május ... ........... K 1907 október ............. 0 pril ...................... ... ai _.... ................... 14 92 14 90 14 96 14 92 .......... .. ............. 14 94 13 30 14 96 13 32 14 92 14 94........................ .... ...----------14 92 13 30 14 94 13 32 ktober ........................ 13 30 13 28.......................................... ............ 13 30 13 28 ................ ....................... Kiffositarepen — JKohlrep*---------1907 augusztus ............ August____________ c) Határidőre. Felmondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In 26 50 gekündigter 26 70 Waare vorg efallene Schlüsse. Magyar fenun — Ung. Welse*- ............. _ ...------— ... ................... — .«*g«r*»-. _ .„. ... __________--3»»- x*.ftS*sr...------... - .... ---------------------------------—-------— Mm&sg, —■ Wels«® _ ... — ... —. — ........ — — — .... — — — — — — Tengeri — Sfiaic .._ ... ... ..... ............. d) Leszámoló árfolyamok. — Liquidntionskur8e. Stáposstarep«*« — Kofelreps ---------— — — — — — — — Síagryar bns.» — Ungarischer Weise®. ...--------- ... ... —----SK«* ™ í*.*V}-r«5 V5K . .. ... ____...-----Bat — 8fal«r._ ... — ---------- ....-------------- _ ....... _-----«ws a — Weisen —------— .... — ~........—.......................Árak készpénzben 100 kilogrammonként. Tengeri — Mais ................................................. . . ............. ... ** II. Burgonya, készárú. — Kartoffeln, effek tive Waare Káposstarepese — Kohlrep* ....................... -................— Preise netto Casse per 100 Kilogt amm. Fmkcri táplálkozásra turolgálé Snwgonya Für menschl che Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ...................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ........ ............ — ........ Erdélyi — Siebenbürger ............................ Bánsági — Banater .................. — ............ Pesti — Pester ............. .................. ... — Fehér — Weins | Rózsa — Ratia | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari etóloltr* szolgáié Für landwirthscfuiftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Proo Dunántúli — Transdanubische .................—. Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer....................................... Erdélyi — Siebenbürger ............................. Bánsági — Banater....................................... Pesti — Pester ........................................... lucte. Fehér — Weis/ \ Rózsa — Bosa j Sárga — G*lb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bú 3 60-4 20 3 60 -4 20 3 80—4 40 3 60-4 20 3 80-4 40 3 60 -4 20 ni. 4 00 - 4 40 4 00 - 4 40 4 20 4 60 4 00-4 40 4 20-4 60 4 00 -4 40 Különféle 4 60 - 5 00 4 60 - 5 00 4 80- 5 20 4 60 5 00 4 80- 5 20 4 60-5 00 terménye 3 00 3 40 3 00-3 40 3 20-3 60 3 00-3 40 3 20-3 60 3 00—3 40 3 20 3 60 3 90 3 60 3 40 3 80 3 20-3 60 3 40-3 80 3 20-3 60 3 20 -3 60 3 20-3 60 3 40 3 80 3 20-3 60 3 40-3 80 3 20-3 60 Készáru — Effective Waare Árfalyaw — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin von/efallene, Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs S 7 i r h a t á i, » e ss és « i » ä > M Prorenletiz, Otttung und Qum'iiii Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse KSftések — ScMüsse Árfolyamuk — Kurte pénz — Geld Arö — Waare pénz — Geld árú - KW« ingyen hordó ion franco Fass, netto Tara 100 ként Disznózsír ............. SehweiJ9«fett ........ Budapesti. — ............................. Budapester ........ ... .... ............... Vidéki. ........................................... Landfett................................- ....... 152 — 153 _ .... __ ......----------i.00 kg, ként Szalonna.. .............. ...................... Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet... ... Városi légenszáritott 4 drbos.......... .. Stadtwaare, luftgetrocknot 4 stückig. n p 3 „ — ... n p 3 n Füstölt ...........—............................. geräuchert ................................. ... ...........-........— 118 — 124 — 119 125 —----------Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qaalität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént SsilTK. .................. Pflanmem — ........ Boszniai, 1906. szokványminőség. _ bosnische, 1906. Usance-Qualität........ „ 100 drbos .................. „ „ 100 Stück ............. « í* » ^ B — — — — it n 85 ,, — — — Szerbiai, 1906. szokvAnyminőség.. _ serbische, 1906. Usance-Qualität., „ 100 drbos... _ _____ , , 100 Stück ...____ * » 85 , ................. , „ 3S » — — ............— 26 50 29 50 32 - 25 50 29 — 31 50 27 50 30 — 32 50 26 - 29 50 32 .......................—----------— — — — Ssilvaiz ........ ........ Ffiaumennras ........ Szlavóniai 1906— _ ... ______ slavonisches 1906 ... ...................— Szerbiai... 1906 ............................ ... serbisches... 1906 ..................................—..........— 42 - 25 50 43 — 26 —----------------...-----_ —------— — 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: fiferemsä? ............. S£lees*mten............ A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1906. évi... ... ... Luzerner ungarische 1906 ................ Lóhere aprószemű 1906. évi ............. Rothklee kleinkörnig 1906. ........... „ középszemű 1906. évi... _... ,, mittelkörnig 1906.’ ... ......... „ nagyszemű 1906. évi _____ „ grobkörnig 1906................ IY. Hajózási fuvardij Budapestre. — Se mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fnvardijtétel 24 fillérrel magasabb. — Nach Qyör ist hiffsfracht nt rsichen sich per 100 Kik der Frachtsatz um 24 H K-tÓI — von K-ig — bis 8teuer und Assecuranz, [Frünhtsü tze von Hellet — bis Heller. 90 — 94 — 102 - 110 ich Buc gramm indus eller höher. 118 — 98 — 108 - 120 lapest. ive Transport Panesováról Újvidékről Bandánró! Kalocsáról Dunaföldvárról Szentedről Szegedről Zentárói Titelröl Mitroviczáról Temesvárról Nagybecskerekröl relszolamlasok e lap megjelenésétől számított 4ö órán belül a tőzsdetanács elé térj esztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
