A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1907, január-március (44. évfolyam, 1-73. szám)
1907-02-12 / 35. szám
Ä BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. 1. „Tiszavidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-NagykunSzolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pegtvidéki buza** alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. «5. „Rácskui buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. Jf) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 8, „f'elsu magy (írországi árj»a*‘ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyiraógi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „P^sti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés', Csongrád, Arad, Torontál, Tpqies és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejé. gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebiete i geerntet wurde. it) 1. Unter „Theissgersle“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Un er „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechs en Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanni>isclte ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubisohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comit. e i Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Báes-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen.. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die m den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLXV. évfolyam. Budapest, 1907. február 12. (kedd). 35. szám. Witterung } “*p-schön Vízállás reggel 7 órakor \ „ Wasserstand 7 Uhr Früh / ^ ^ Hómöró reggel 7 órakor \ a r Ttiarmometer 7 Uhr Früh / LegsQlymsrO reggel 7 órakor 1 77. Barometer am 7 Uhr Früh / Blőfizetősi árak «venklnti tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva ... _______— ... » 38.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában— ___... ... » 32.— Külföldre .........................................> 44.— Sgryes példány 30 t. AMTLICHES KÜRSBLATT DER BUDAPESTER * Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAÄREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. i Prännmerations-Preise jährlich i Loco Secretariat der Börse _____K *4.— inä Haus gestellt— ... _____... > Per Puat für Ungarn und Österreich _________...______> 82.Für das Ausland.. ___________» **.Einzelne Exemplare «« H. r A) Hrútözsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli miudazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, ivelche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. Oabonaneműek. — Getreide. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. . ___ Preise netto Casse per 100 Kilogramm. 1 a) Készáru. — Effeetive Waare, A minőségi gály hektoliterenként kilogrammokban — <Jualíituvavichi per Hektoliter «* Kilogramm«* Buza — Weizen 73 74 75 | 76 77 78 79 80 81 82 ( Tiszavidéki .................. TI i Fejérmegyei ............. Cc * Pestvidéki .............— Pe ! Bánsági........................ Ba ' Bácskai... ... ............. Ba Szorb ............................. Se m. Fejér........................ ster Boden .........-......... rbischer ........................ imänischer.. ..............ilgarisűker .................. —----------------14 40 14 50 14 65 14 80 14 50 14 70 14 55 14 70 14 85 15 14 90 15 — 14 85 14 70 14 81 14 70 14 90 15 20 15 10 15 10 15 05 15 20 15 05 14 80 14 85 14 85 15 15 16 50 15 20 15 -20 15 20 15 45 15 25 14 95 15 15 15 65 15 35 16 45 15 40 15 15 15 20 15 75 15 45 15 55 15 55 16 85----------Bolgár ..................— — Bt — — — —----------------------------------«.©a* — StwtrsefG-------------------Származás, nem és minőség Provenienz, Gütung und Qualität Árfolyam — Kurs i — iäafer _______________ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Á rfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig - bis Elsőrendű ........................... Prima .............. — — — Középminőségti ...........Mittel.............- .... _ — — —. 13 <5 12 90 13 25 12 95 Elsőrendű ....................... Prima................................. Középminőségű... ______ Mittel............................... 15 — 15 50 Árpa ~ €>®r»te----------— — — ★ > Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima....................... „ másodrendű... „ Sekunda .................. Sörfőzésre tiszavidéki........ Brauer, Theiss ....................... „ felsőmagyar. _ „ Oberungar.......... ... „ dunántuli ........ * Transdanub.------— 13 15 13 45 Tengeri —■ Mais................. ... ... Magyar, új ....................... Ungar., neu ...................... Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt... .. Szerb ................................. Serbisch............................. Cinquantin ............ ... . Cinquantin ....................... Fehér.................................. Weisser ... ........................ 10 10 10 40 pex« — Rep« ...... .................. rminwaare. KápoHztarepcze .................. Kohlr Réparepcze ______Rtibss _ — — —• SSirsc*---------. -----10 — b) Hatá 10 50 ridtfre. ütej — Te n — _______ Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és iogalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse i>hne Zwischenkvra# Zárlat 1 érakor Schluss um 1 Uhr Az élőié tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefaUenen Schlüsse ohne Zutisohenkurae Arfalyas — Kurs oénz — Geld arii — Waare pénz — Geld árú — Waar. Magyar buza — Ung. Weizen .............----------— .. _ — — — ................— — — —---------Ssíss — Welsen* . — ~ ..................... — n « ........ -................. — — 91 W --------—.............- —* 1907 április ... ... _ .... April .. _ _ — .. — 1907 május .................. Mai ___... ... — — 1907 október ............ Oktober _....__— — 15 22 15 24 15 14 15 20 15 06 ............ 15 76 15 74 15 80 15 68 15 *72 15 68 _ 15 04 15 68 15 06 15 70 15 12 15 14 15 08 15 18 ... .....................15 74 15 80... Z Z Z Z Z Z Z Z Z Z 15 18 15 78 15 20 15 80 ».^8« — Rofge« ............................ n »» —* — — — .......... „ „ — — ... — — — — ~— 1907 április ... ....... ... April... _ ..._— ... 1907 május ................... Mai ... ........ .. — 1907 október _ ... _ Oktober............... — 13 74 13 76 13 58 ............. ....................... 13 60 13 62 13 54 T. Z T. T. _ 13 58 13 52 13 60 13 54 13 68 13 66 13 80 ...................................... 13 78 13 80 Tesagerl — Mai* ... .... — — — ............. 1907 május .................. Mai ........ — — 1907 julius ...........- _ Juli ____..._____— 10 54 10 58 10 42 ............................. _ 10 82 10 80 10 74 10 76 ... ....................... 10 42 10 72 10 44 10 74 10 52 10 56 ____ ...____...________... 10 84 ... —.................................. ................... 10 64 10 56 — Haler ............— —............... ........ 1907 április ... ............. April.......................... 1907 május _ _ ... .. Mai ... ............ ........ 1907 október ....... ... Oktober............. ... 15 22 15 24 15 18 15 32 15 06 15 12 13 40 1.3 42. ^ “ ... .“ ... „V ... .” ™ ™ 15 12 15 14 15 18 15 16 15 26 ........ ... _ 15 24 15 26 &ápe«rt»repea« — ««Wrea* ---------1907 augusztus ............ August---------------c) Határidőre. Felmondott árakban 26 60 ............ . ....... ... .................. ............. előfordult kötések. — Terminwaare. In 26 50 gekündigter 26 70 Waare vorg efallene Schlüsse. ítagyar bnia — Un*. Welsea----.... _...........- -- — - — — — — SS.©38 — R-aeye® _____ ... ._ ________ ..................— *».. — .......... _... ... __ ... _______..... — ----------—-----------~ W®I*«s _ .... — ~ — ... — — — — —■ — — — — ~Tamgrerí — »Saiß ._ ... ... .... _ d) Leszámoló árfolyamok. —- IAquidationskurse. M.A|>«»*í»re!P3*® — ------- ... ----------------Sfagysr b«wa — Ungarischer WcIik-ms ...........- ........... _-----a#»* — a««*«« .... ........-----*sa.S» - Hal*?.. _ .........................................................................-----Basa — Weiset — .... ...................... ....... —....................... Árak készpénzben 100 kilogrammonként. Tensrorl — ... ._ .... ... ... ...................................... ............. ** II. Burgonya, készárú. — Kartoffeln, efeJc tive Waare Í£ás>©i!*t*rs5'ö8« — KebJrea« ....................... ■ .................. Preise netto Casse per ÍOO Kilogr atntn. 25mfe«rt táplálltosáara «MilfáU horgonya Für menachl che Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische.. .................. Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ... ... ... ...........- ....... Erdélyi — Siebenbürger ................ ............ Bánsági — Banater....................................... Pesti — Pester ... ... ................ ........ Fehér — Weim \ Rózsa ~ Rima | Sárga — Oelh afeiöcrasdasägl és Spart eiélokra nolsáié Siwsenys Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Proo Dunántúli — Transdanubische ...................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ................. ............. Erdélyi — Siebenbürger .. ........................ Bánsági — Bsnater ... ................................. Pesti — Pester ....................... ............. lucte. Fehér — Weist, j tiózsa — Rosa Sárga — <f‘ll K-tól —- ror* K-ig ■ bin K-tól — vnn K ig — bif 3 00 -3 40 3 00-3 40 3 20 - 3 60 3 00-3 40 3 20-3 60 3 00- 3 40 ni. 3 60 4 00 3 60 - 4 00 3 80 -4 20 3 60 4 00 3 30-4 20 3 60—4 00 KUlSnféle 4 CO 4 40 4 00 - 4 40 4 20 ■ 4 GO 4 00 - 4 40 4 20-4 60 4 00-4 40 terménye 2 70 - 2 90 2 70 -2 90 2 90 -3 10 2 70 2 90 2 90 -3 10 2 70-2 90 2 80 3 00 2 80 3 00 3 00 3 20 2 80-3 00 3 00—3 20 2 80 - 3 00 2 80 3 00 2 80-3 00 3 00 3 20 2 80-3 00 3 00 3 20 2 80-3 00 Készáru — Effeetive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin voreefallenr Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs •Származás, aes és sH a # « é g Provenienz, ßnttunQ und Qükiíiit Előfordult kötések •'’orgefaXUme Schlüsse Kmé*0k — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pAnr — Gxhi srö Wnnrt pénz — Geld fcrú — Waan Tara 100 k*"kS"‘ Olsznézsir ...........Schweinefett ....... Budapesti. — — ............................ Budapester ............................__ Vidéki. _ .. ........ .................... Landfeti ....... ...........- ........ ... .............—------147 148 _^ ... __----------— — — — löí) kg.-kánt Saalosma. ............ . Spécii . ... ... — ... Magyar légenszáritott vidéki ............. Laadspeck, ung. luftgetrocknet........ Városi légeaszáritott -1 drbos.. ___ Stadtwaare, luftgetrooknoí 4 stückig. » a 3 g _ ... „ „ 3 , füstölt---------------------------------- geräuchert ... ............................ ... ..................— 113 ~ 120 114 121 — ... — ... ...........----------...............Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gr ama. 100 kg.-ént SalIra ............. ... . Pflatsss?s ... .. Boszniai, 1906. szók vány minőség. ... bosnische, 1906. Usanoe-Qualitftt........ „ 100 drbos. ................. „ „ 100 Stück ............. . » 85 „ — ... ... — „ „ 85 „ — — — Szerbiai. 1906. ssokványminőség ___ serbische, 1906. Usanee-Qu&iiiät... ... » , 100 drboa_ ... ____ , , 100 Sittek ............ b ■ 86 , — ... — ._. „ „ 85 „ — — ... ________ ___lu 26 50 29 50 32 - 25 50 29 - 31 50 27 50 30 - 32 50 26 - 29 50 32 ----------—--------ingyen hordó 100 . ,bé t franco Fass, netto Tara luu *ent Siilvali .................. PflaBmeniitu« ____ Szlavóniai 1906... ............. ... „ aiavonisches 1906 ............ ... .... Szerbiai. . 1906 ................................. serbisches.. 1906 ............................ ....................... — 42 - 25 50 43 - 26 — —--------------— —-----—---------100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: JHerensajc ........ ... 5£Seesaatea. _. ----A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1906. évi.. .......... Luzorner ungarische 1906.......... ... Lóhere aprószemű 1906. évi ............. Rothklee kleinkörnig 1906. .........._ „ középszemfí 1906. évi ............. » mittelköruig 1906. .... ... „ aagyeaemű 1906, évi ___ ... „ grobkörnig 1906............... IV. Hajózási fuvardíj Budapestre. — Se mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Dk Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist hiffsfracht nc rstehen sich per 100 Kil< der Frachtsatz um 24 U K-tÓI — von K-ig — bis etmer und Ässecuranz, {Früchtsä t.ze von Hellet r — bis Heller. 90 - 94 - 102 — 110 — ich Buc >qramn\ inclus eller höher. 118 — 98 - 108 - 120 lapest. ive Transport Psnosováról Újvidékről Bezdánrói Kalocsáról Dunaföldvárról Szentekről Szegedről Zentárói Titelről Mitroviczáról Temesvárról Nagybeoskerekről felszólamlások e lap megjelenésetól számított 48 oran belül a tőzsdetanács elé térj esztendők. ieklamahonen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
