A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1907, január-március (44. évfolyam, 1-73. szám)
1907-01-11 / 9. szám
Ä BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA if 1. „Tf&savtciéfci tmx»“ alatt oly bum értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Ssolnok Tármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „PestvidJíKi busa46 alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a bial, pomási és vácxi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „IláisKá«;-! bnjso“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai biiasa“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. S+) 1. „Tigxavldéfrl Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „FfclHŐMaagryarorsjRíí&i árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbpard vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli ár|ja‘* alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és aa országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya, „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmatjyarországl burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó.. Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyirtégi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya, i,Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik & Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdély? fcureonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli «»«yékhöfi i«rm*tt Ipar#®»**, 1. Unter „Tlielsaweisen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Wcixen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Welsen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du versieben, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ■fr) 1. Unter „Theissjärerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Obernnsrarlselie «ernte“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „TransdanubiscUe CJer^te“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch dis Donau, die Drau und die’Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entsprioht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Hartofifeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoöeln zu verstehen. Unter „Oberung^lsche Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Ileves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und XrASSÓ-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „SiebenbUrger Kartoffeln“ sind die In des Comitttsn jenseitö des Királyhágó geernteten Karfc^&i zu verstehen. XLIV. évfolyam.---------------------------------—-—‘-------------•---------Budapest, 1907. január 11. (péntek). 9. szám. Witterung } borult~trüb Vízállás reggel 7 órakor \ , 99n <, Wasserstand 7 Uhr Früh / + Hőmérő reggel 7 órakor \ , - ,, Thermometer 7 Uhr Früh / + légsúiymérö reggel 7 órakor \ 77o Barometer um 7 Uhr Früh / Előfizetési árak évenklnt s tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva ... ____________> 38.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _________... ... » 32.— KülfSldre .........................................> 44.Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WÄAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich i Loco Secretariat der Börse — — K 84.— Ins Haus gestellt ___________— » 28.— Per Post für Ungarn und Österreich ________________— » S2.— Für das Ausland— ___________» 44.— Einzelnes Exemplare 28 H. r A) Jtrutözsde« — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. Sabonaneműek. — Getreide. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. , __, , __ Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Készárú. — Bffective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban —• Qualitätsgemcht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 ,• Tiszavidéki .............. Theiss................................ j Fejérmegyei .......... Com. Fejér...................... Pestvidéki .................. Pester Boden ... — ........ Bánsági ........................ Banater................-........... ' Bácskai........................ Bácskaer ............................. Szerb ............................. Serbischer ........................ Román .....................— Rumänischer...................... Bolgár... ........................ Bulgarischer.................. ....---------------H 14 - 14 10 14 25 14 40 14 05 14 30 14 15 14 30 14 40 14 60 14 50 14 60 14 45 14 25 14 40 14 30 14 50 14 80 14 65 14 70 14 65 14 80 14 65 14 35 14 45 14 45 14 75 15 10 14 75 14 80 14 80 15 05 14 85 14 50 14 75 15 25 14 90 15 05 15 10 14 75 14 80 15 45 15 05 15 20 15 25 15 56---------ROS« — ---------—------Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs — Hafer.. ____... ............... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ........................ Prima.................................. Középminöségü ...........— Mittel ... —------— .......... 12 80 12 65 13 — 12 75 Elsőrendű ....................... Prima............. .................. Középminöségü ................ Mittel... ............................ 14 90 15 30 Árpa — «ffieret»._ ._ — ............. ★) Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima.................... „ másodrendű... „ Sekunda ................. Sörfőzésre tiszavidéki------ Brauer, Theiss...................... „ felsőmagyar. ... „ Oberungar ................ „ dunántuli ........ „ Transdanub.............. 12 80 13 10 TengeicI — Mais.. ... ... .... .... .... Magyar, új ...................... Ungar., neu........................ Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt... .. Szerb ............ .... _______ Serbisch... ____ _____ Cinquantin ... .................. Cinquantin ....................... Fehér _ _____________ Weisser............................ 9 80 10 10 cze — Äeps.. ........ ............. minwaare. Káposztarepcze .................. Kohlreps................. ........ Réparepcze ... _________Rübsen _______... .... ... ... 31 — 32 50 — iSir*« ... . 11 — 6) Hatá 11 40 ridöre. üeü» — Ter Határidő — 'Termin Délutáni 1 éráig a legmagasabb és Iegaiaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 XJhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenlcurss Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsde! nap délutánján a legmagasabb és Iegaiaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések torrendje a közbeeső árfolyamok nélkUI Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchste* f*nd nioärigsten Kursen vor gefallenen Schlüsse ohne Zioischenkurse ÁrfíilyaiH — Kurs pénz — Oeld árú — Waare pénz — Geld árú— Waare ütasyar bm« — Ung. 'Weizen ______ 1907 április ................... April............................ ........7~ —...........-...............................................----------— — ............................— — — — — — — — —----Sne» — Weisen ....................................... 1907 április . ................ April............. ... ........ 1907 október. ............. Október........__.......... 14 92 14 90 14 94 14 88 Z .7. ... 15 50 15 46................................................. ... 14 88 15 46 14 90 15 48 • 14 92 * 14*94*1" Z. Z Z Z Z Z Z Z Z Z 15 46 15 48 ............................................. 14 90 15 46 14 92 15 48 — s&«argesi ....................................... 1907 április ............. ... April... ................— 1907 október _____ Oktober ... — — — — 13 50 "Í3 46 13*52” 13 42 Z Z Z Z Z 13 44 13 46 13 48 *13 50 I*. Z. Z Z Z Z Z Z Z Z Z 13 46 13 48 Tengeri — Mal« ....................................... 1907 május .................. Mai ............................ 1907 julius................... Juli ............................ 10 24 10 26 .............. ............................. 10 52 ............................ .................................. 10 26 10 28 10 26 ............................................................. 10 50 10 52 ................................................. 10 26 10 28 — Malter ...................................... ... n n —1 —6 — — — — — — — 1907 április .................. April............................ 1907 október _____ Oktober........................ 14 86 14 88 ..1482* Z Z Z Z Z Z Z Z 14 82 14 84 14 86 14*88 — Z Z Z Z Z Z Z Z Z Z 14 86 14 88 Káposstarepese — Moüilreps _______ 1907 augusztus ............ August —------------c) Határidőre. Felmondott árakban előfordult kötések. — Terminwaare. In 25 70 gekündigter 25 90 Waare vorg efallene Schlüsse. Magyar »uns» — Ung. Weinen.--------- ... — ........................- -- — — — Resrareat. ______.... .... ... _ ..........................- — — —• — Xa'fe — Hafer.. _ _ ... _ ... — -----...-------------...-------— SStUKS — Weis»® ........ ........... Tengeri — Mai# _. .............. ... ...____ d) Leszámoló árfolyamok. — Idquidationskurse. £££gtesst*rep«s« -- _ .... ._ — — — — — — — -• — Msgyasr ftnuta — Umgart»eli.©r Weise® ... ...-----M®»» — Sfc»s*,esc .. .. .... ... .... _______......................................-----Ka& — Haler.. ............................... ... _ ...-------- —........ ----SäifflS» — W®t*e* ... ..................................... — ................Árak készpénzben 100 kilogrammonként. Tenirert — Mais ..................................................... ... ... ... ** II. Burgonya, készárú. — Kartoffeln, effekt ive Waare 8£Äp®«stsre£e*i« — IKoMreys — ................. _ .................. Preise netto Casse per 100 Kilogt amm. SSsnlier 1 tiplálfteiásra mvIfféM trargonya Für menschl che Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische............... ....... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer................................ ....... Erdélyi — Siebenbiirger ............................. Bánsági — Banater ....................... ............ Psb45 — Pester .... .... .. . . ...........- — — Fehér — Weiss | Rózsa — Rom | Sárga -- Gelb Me&fcaKá.&tóg'ii és Ipari «»élelfara ssolftáló Für landwirthschaftliehe und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Proc Dunántúli — Transdanubische.. .... ... ... Felsőmagyarországi -- Oberungarische ....... Nyirségi — Nyirer ........ .................. ........ Erdélyi — Siebenbürger ...................... ... Bánsági — Banater ....... ....... .... ............. Pesti — Pester — ... .... ....' ....................... lucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa \ S&rgs — OM K-tól — von K-ig — bin K-tól — von K-ig — bit 3 00-3 40 3 00-3 40 3 20-3 60 3 00-3 40 3 20-3 60 3 00-3 40 III. 3 60-4 00 3 60-4 00 3 80-4 20 3 60 ~ 4 00 3 80-4 20 3 60—4 00 Különféle 4 CO-4 40 4 00-4 40 4 20 - 4 60 4 00 -4 40 4 20-4 60 4 00-4 40 terménye 2 70-2 90 2 70-2 90 2 90 -3 10 2 70 2 90 2 90-3 10 2 70-2 90 2 80 3 00 2 80 3 00 3 00 - 3 20 2 80-3 00 3 00—3 20 2 80 - 3 00 2 80 -3 00 2 80-3 00 3 00 3 20 2 80-3 00 3 00-3 20 2 80-3 00 Készáru — Effective Waare Árf^lyasí — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefalUm Leszámoló árfolyam Liquidation*Kvrr 3 i 4 r h a 2 4 a e na ó * sí 1 n ä « é ® Piwrenluu, BattuHt mi Qualität Előfordult kaiések Forgefallen« Schlosst Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse p9BZ — QM kri — Waare pénz — Geld im — Wütift UisanÓKsir ........ Sekwelnetett ........ Budapesti. — — — ....................... Budapester ........... ....................... Vidéki. .... ................. ......... ...... Lasdfett....................................... 143 144 —........ ............... _ — — — 100 feg.-ként Ssalonna.. ............. SpeeBs. ....................... Magyar légenszáritott vidéki ............. Laudspeck, ung. luftgetrocknet........ Városi légenszáritott 4 drbos ......... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. n » 3 . — — n * 0 n Füstölt ..........................—•_ .......... geräuchert ... .................................. ............................ 110 — 114 111 - 115 — ......................----------Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto fór netto. QntíitSt pr. 500 Grimm. 100 kg.-ér.t Ssilva... ................... Flanel _ ... ... Boszniai, 1906. szokványminőség. _ bosnische, 1906. Usance-Qualitiíí_.... » »100 drbos .................. „ „ 100 Stück ............. » n 85 „ — ... — — „ „ 85 „ — — — Szerbiai, 19Ö6. sssokvfcnyiniEőség ____ serbische, 1906. U&ance-Qu&ütät... ... » » 100 drbos...... ______ „ » 100 Stftefc — _ — . 86 . .......... . .86, ............ — ... _____ 27 — 29 50 31 50 25 50 28 — 30 50 27 50 29 75 32 — 26 50 28 50 31 ----------— ... — — iranco?aesns,hnetto Tara 100 ^-ként Szilvák ................. Pflaumenmus; ........ Szlavóniai 1906 ____________ _ slavonisches 1906 ... ... _....____ Szerbiai— 1906 ............. .................. serbisches..- 1906 ............................ 42 — 27 — 43 _ 28 — —------— —----------— — — — 100 üsg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Hesrema^ ........... Hleeeaaten ............ A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1906. évi ............. Luzerner ungarische 1906................ Lóhere aprószemü 1906. évi. ............ Rothklee kleinkörnig 1906................ „ középszemű 1906. évi... ___ , mittelkömig 1906................ „ nagyssemü 1906, évi... ____ „ grobkörnig 1906................ XY. Hajózási fuswareiij Budapestre. — Se minőnként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist hiffsfr acht nc rstehen sich per 100 Kik der Frachtsatz um 2i H K-tÓI — von K-ig — bis steuer und Assecurans, Frachtsä tze von Hell ei — bis Heller. 92 — 92 - 98 - 108 ich Buü gramm inclus eller höher. 118 — 96 - 106 - 118 lapest. ive Transport Paacsováról Újvidékről Bezdánról Kalocsáról Dunaföldvárról Szentesről Szegedről Zentárói Titelröl Hitroviczáról Temesvárról Nagybecskerekről relszolamlasok e lap megjelenesétöl számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé térj esztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
