A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1907, január-március (44. évfolyam, 1-73. szám)
1907-01-10 / 8. szám
Ä BUDAPESTI ÁRÚ- És ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA t. „Tlssavldébi busa“ alatt oly bu*a értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés Tármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Sxolnok Tármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fej érme gyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér Tármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett ragy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „PestvidéStf buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun Tármegyében — a biai, pomázi 6a vácsi járások kivételéről — termelt búzák átlagának s mely a neTezett Tagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánság! buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes Tármegyékben termelt búzák átlagának s mely • neTezett ragy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácakai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog Tármegyében — a dunamenti részek kiTételéTel — termelt búzák átlagának s mely a neTezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. ^-) 1. „Tiszavidéki áa*pa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a neTezett Tagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbpard Tármegyékben és Nógrád Tármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „JDunántuli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna» a Dráva és az országhatár által körülvett réizében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ★ Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya" alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis*Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya, i,Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a KirályhágóntúH BMgjékfeea termelt burgonya.-fC 1. Unter „Theieeweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen dom. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter ,,Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia. Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. if) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „TransdanuMscfie ©ernte“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Ábauj-Torna, Gömör un$ Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Xrassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die in den Comitftf^n jenseits des Királyhágó geernteten Karte&iin zu verstehen. XLIV. évfolyam. Budapest, 1907. január 10. (csütörtök). 8. szám. Witterung } borult-trüb Vízállás reggel 7 órakor 1 . 99n * Wasserstand 7 Uhr Früh j Hőmérő reggel 7 órakor 1 . p Thermometer 7 Uhr Früh / Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 77, ~ Barometer um 7 Uhr Früh / Előfizetési árak évenklnt: tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 34.— Házhoz hordva_________________» 38.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _________— — > 32.— Külföldre ______________... a 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KÜRSBUTT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich l Loco Secretariat der Börse ... ... K 34.Ins Haus gestellt.. __________» 2S.— Per Post für Ungarn und Österreich ________________> 33.— Für das Au iland.. __..._____» 44.-Elnzolne Exemplare 20 H. r A) Arútözsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preimotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, weicht nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. Gabonanemüek. — Getreide. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. ^ Készárú Effeetive Waare Preise netto Casse per 100 Kilogramm. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgeieicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki .................. Theiss.. ............................. | Fejérmegyei ............. Com. Fejér........................ 4-' Pestvidéki................... Pester Boden ................... Bánsági ........................ Banater .............—............. ‘ Bácskai .................- — Bácskaer............................. Szerb ............................ Serbischer ........................ Román ........................ Rumänischer.. .................Bolgár ............................ Bulgarischer.......-.............---------------14 - 14 10 14 25 14 40 14 05 14 30 14 15 14 30 14 40 14 60 14 50 14 60 14 45 14 25 14 40 14 30 14 50 14 80 14 65 14 70 14 65 14 80 14 65 14 35 14 45 14 45 14 75 15 10 14 75 14 80 14 80 15 05 14 85 14 50 14 75 15 25 14 90 15 05 15 10 14 75 14 80 15 45 15 05 15 20 15 25 15 55----------93.01* — si©rg«*~ — .................. Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs — Maier.. ... ... _. _ ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű............................. Prima ...........-...................... Középminőségü ................ Mittel — — — — — — — 12 80 12 65 13 — 12 75 Zab Elsőrendű ___ _____ Prima_____ ... _ _... Középminőségü ................. Mittel................................ 14 70 15 10 Árpa — ©erste— ....................... ★) Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima.....................— „ másodrendű... „ Sekunda .................. Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss.. —................ . felsőmagyar. „ Oberungar ................ „ dunántuli ........ „ Transdanub---------12 80 13 10 Tengeri — Mais.. ................. . Magyar, új ........................ Ungar., neu ...................... Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt_ .. Szerb .................................. Serbisch............................. Cinquantin ... ... _._.__ Cinquantin ___ _ ..._ Fehér— ............................ Weisser............................ 9 8C 10 10 — Hirse.-- " 11 — b) Hatá 11 40 ridöt*e. Repcze — Reps ........................... — Terminwaare. Káposztarepcze .................. Kohlreps.......................... Róparepcze ____________Rtibsen ..._______..._____ 31 — 32 50 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb ét legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések torrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb ós legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der atn Nachmittage des letzten Börsetagen zu den höchsten, síív? niedrigsten Kursen vor gefallenen Schlüsse ohne Zwischenktvrse ÄrfelyaH — Kurt i pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld áró —Waari Magyar bnza — Ung. Welzen ............. 1907 április ...........—__ April............................. — ............................................................- —----------—-----En»; — Weinen ....................................... *» n ................—................. 1907 április ................— April............................ 1907 október ................ Oktober....................... 14 90 14" 92.7 7. ~ r..’. z ... 15 46 15 50. . .................................. ..... 14 90 15 46 14 92 15 48 14 90 14 92 ....................... .......................... 15 46 15 48........ -........................... ............ 14 90 15 46 14 92 15 48 Ross — Roggen .......................í? M ............. — — n --—’ --- -------— 1907 április... ____... April... .................... ... 1907 október ___— Oktober ... —-----------13 46 13 52.1" .T. .7.Z Z Z Z Z Z Z 13 48 13 50 13 44 13 46.7 ...................... ---------------13 44 13 46 Teagerf — Mal« ....................................... 1907 május .................. Mai .................. — — 1907 julius ..................Juli -----------—.......... 10 28 10 30 .......................................... ... _ 10 26 10 28 10 26 10 28.. ................................................... 10 26 10 28 Safe — Mafer_ ............................................ 1907 április .................. April............................. 1907 október ............. Oktober........................ 14 88 14 90 I4 86" 14 88 Z Z Z Z Z Z 14 86 14 88 14 88 14 90 ~ ... ... _. ... .... .-------------14 88 14 90 ............. Máp®sstar©$«sse — Kohlreps _______ 1907 augusztus ............. August-----.---------c) Határidőre. Felmondott árakban előfordult kötések. — Terminwaare. In 25 70 gekündigter 25 90 Waare vorg efallene Schlüsse. Magyar ftnza — Ung. Welsen..____ — ..................— — —------— Roggen.. .... . ..... _. .... ... — —..........- — -- — ........ tols — _ .„ .... -----------------._ ....----------------------»ss»» — Welses .... __ ... .................--------- —-------------------Tengeri — Mais „ .... .... .... d) Leszámoló árfolyamok. — — Kápoff»Ssrejß m* — Kehlreps ______ Idquidationskur8e. Ms,gyár fewea — Ungarischer Weise® ... ........ ...........- —-----m«*® — ,a®srgen — _______ _____ ____...................................-----.fett — sutf»?... ............................... ........................................ ..-----fsa*!» — ............. ... — .......................— ............... Árak készpénzben 100 kilogrammonként. Tengeri — Mais _ ._ ..................................................... ... ... ** II. Burgonya, készárú. — Kartoffeln, efekt ive Waare ttápoBstsrepes© — Moblreps ........................ ..... ... ._ ....... Preise netto Casse per 100 Kilogt amm. J&míwari táplálkozásra *s«£gálé ürargonya Für meuschl che Nahrung dienende Kartoffeln Fehér — Weins | Rózsa — Boán | Sárga — Gelb ipari exélskrs ss®S®álé Für landwirthschaftlíche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Proo Fehér — Weis» | Rózsa — itma \ Sárga — O , K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bv Dunántúli — Transdanul Felsőmagyarországi — 0 Nyirségi — Nyirer ....... Erdélyi — Siebenbürger Bánsági ~~ Banater ....... Peatí — Pesten ............ nsche .................... berungariscfae ........ 3 00—3 40 3 00-3 40 3 20-3 60 3 00-3 40 3 20-3 60 3 00-3 40 III. 3 60 -4 00 3 60-4 00 3 80-4 20 3 60 -4 00 3 30—4 20 3 60—4 00 Különféle 4 CO-4 40 4 00-4 40 4 20-4 60 4 00-4 40 4 20-4 60 4 00-4 40 terménye Dunántúli — Tra Felsőmagyarorszá Nyirségi — Nyír Erdélyi — Siebei Bánsági — Banal Pesti — Pester lucte. nsdanubisehe ..................... gi — Oberungarische ___ ar ...................... ... ........ 2 70-2 90 2 70-2 90 2 90- 3 10 2 70 2 90 2 90-3 10 2 70-2 90 2 80 3 00 2 80 - 3 00 3 00 3 20 2 80-3 00 3 00—3 20 2 80 -3 00 2 80-3 00 2 80—3 00 3 00 3 20 2 80—3 00 3 00-3 20 2 80-3 00 .......- — ---------er ... ................................. Készáru — Effeetive Waare ÁrfísSysK — Kurs Határidőre Olőferdult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és k I b 8 e é g Provenienz, üatíuní und Qu&lit&t EI»forduit kelések Vor gef allen* Kiíté*ak - ScUüsu Árfolyamok — Kurte pénr GHd íré — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó 100 . t franco Fass, netto Tara J JU K6nt Bisinózdr.............. Safewsfsa ........ Budapesti--------... ........................ Budapester.................................... Vidéki. ... ...................... .... ... Landfett... ...............................— — 143 144 _____ _ .v-~ _----------100 kg.-teéftS Szalonna- ..........._ fipeeK ...................... Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspcok, ung. luftgetrocknet........ Városi légenszáritott 4 drbos ............ Stadt waare, ?uftgetrocknet 4 stückig. n * 3 a __ __ „ „ B „ Füstölt .................................______ geräuchert ............................................ — — ......... 110 114 111 - 115 — ...........-........—----------.................. Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto fiir netto. QusJLität pr. 600 Grsrasa. 100 kg.-ánt Szilfa. .............. .... Plaomen ............. Boszniai, 1906. szoki „ 100 d . 85 Szerbiai, 1906. szokv „ 100 d RfS rányminö rbos .. ség. ... bosnische, 1906. Usance-Qualität..- — * 100 Stück .............- — — n y> 85 „ — — — 3ég_ _ serbische, 1906. Usance-Qualität... .... ____ _ „ ,100 Stück_____ ... RR — 27 — 29 50 31 50 25 50 28 — 30 50 27 50 29 75 32 — 26 50 28 50 31 — — ...........- — — — __-----...------— n — “■ ányminő rbos ___ .1 -r, „„ (pU.Ä,hÄT«.100l8-t&* Ssilvaiz .................. Pflanmennms ____ Szlavóniai 1906 _... __...______ slavonisohes 1906 ... ..._—__... Szerbiai... 1906 ................................. serbisches.- 1906 .....................................- ............. 42 — 27 — 43 — 28 — ...--------------------------— .....- — 100 kg.-káai Díjtételek fillértől—fillérig: Heremag ........... Kleesaaten............ A fuvardíj 100 kilogra hiffsfraeht nc rstehen sich per 100 Kill der Frachtsatz um 24 H K-tól — von K-ig — bis Steuer und Assecurans, Frächtsä tze von Heller — bis Heller. Luczerna magyar 1906. évi ............. Luzerner ungarische 1906................ Lóhere aprószemű 1906. évi ............. Rothklee kleinkörnig 1906...........— „ középszemű 1906. évi ........ ... „ mittelkörnig 1906................ „ nagyszemű 1906. évi _____ „ grobkörnig 1906................ IV. Hajózási fuvardíj Budapestre. — Se mm ónkért a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist 92 — 92 - 98 - 108 — ich Buo gramm inelus eller höher. 118 — 96 — 106 — 118 lapest. ive Transport Panesováról Újvidékről Bezdánról Kalocsáról Dunaföldvárról Szentesről Szegedről Zentárói Titelröl Mitroviczáról Temesvárról Nagybecskerekről l<elszolamläsok e lap megjelenésétől számított 48 oran belül a tőzsdetanács elé térj esztendők. ’ieklamahonen sind binnen 48 Stujgen vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
