A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1907, január-március (44. évfolyam, 1-73. szám)

1907-01-08 / 6. szám

A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA 1. .,Tlii*»Tld#U biäiea“ alatt oly bu*s érteadí, mely jelleg tekintetében megfelel * Békés Tármegyóben és Csongrád, ralasaint Jász-Nagykun- S’íolnoi: vármegyék Tisza balpart! részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „S^ej^rmegyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegy ében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos terüloteken termett. 3. „PeatviUÉkl tea“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomássi éa Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekka! szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági biaaa“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bíácstsnii bua»“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel s Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — tcRsalt búzák átlagának s mely a nevezeti vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *> *• „TS«y.avi<UíUi Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros én a Délkeleti Kárpátok által határolt téssíben termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fel6((ina«r;yaiforszáKi árpa44 alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbpard vArmegyókban és Nógrád vármegyében tarajait hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos (őrületeken termett. v 3. „Onntotuli Ärpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege meg felei Magyarországnak a Duna, a Dráva éu a* országhatár által körülvett révsében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burjyoiity»« „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megy :jében termelt burgonya. „Ftílsőmaflyarorszégl burgonya“ alatt értetik a Nógrád, ji^ztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitre, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg m&icyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramarosi megyékben termelt burgonya. jjPíicíl burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánság burgonya“ alatt értetik a Kftcs-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad* Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termeli burgonya. „£rtí»!yl burgonya“ (alatt érteti« a Királyhágóstul* ZBttgyákfcoft íerroslí lurgoityft. •* 1. Unter „TheSssweixeii“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Coin. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-WeJ*en4< ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate I est-Pilis­Solt-Kiskun —■ die Bezirke Bia, Poraáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. . 4. Unter „Bauat«r Welzen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen44 ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bdcs-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. •&) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Iheiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. . . 2. Unter „Oberungarische «erste44 ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comtta.en reents der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische ©erste44 ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch di* Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. i'JVL Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sina die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten- Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bacs-Bodrcg, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes unó Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbiirger Kartoffeln“ eind die in Cosmtaten jenseits des Királyhágó geernteten KartetfiöSfi su verstehen. XLIV. évfolyam. Budapest, 1907. január 8. (kedd). 6. szám. wfttenmg / borult trüb Vízállás reggel 7 órakor \ Wasserstau«! 7 Uhr Früh / + 100 » Hőmérő reggel 7 órakor 1 1 r Thermometer 7 Uhr Früh / Lögsúlymérő reggel 7 órakor \ Barometer um 7 Uhr Früh / 778 SiőíizGtési árak ávsnklnts tózsde titkári hivatalától elvitetve K 34.— (Iáihoz hordva— _____________» 38.— Poátán küláve Magyarországon és Ausztriában ________________» 38=— ■^-Alföldre .....................................> 44.— Sgryeo példány 8« i. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER ' Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. IAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich i Loco Secretariat der Börse ... ... K 24.— Ins Haus gestellt ______________» 88.— Per Post für Ungarn und Öster­reich --------------------------» 32.— Für das Ausland.. ___________» 44.— Einzelne Exemplare 2« H. r. A) árutőzsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsächlich .zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. Oabonaneműek. — Getreide. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. . . , Preise netto Casse per 100 Kilogramm. aj Készáru. — Bffective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgerecht per Hektoliter in­Kilogrammen Suza — Weisen 73 74 75 76 7 ’-T 78 79 80 81 82 ____ _ _ — ___ _ _ ___ ___ _ 14 45 14 80 14 65 15 10 14 85 15 25 14 90 15 05 15 10 14 75 14 80 15 45 15 05 15 20 15 9n Ifi fifi j Fejórmegyei ... * Pestvidéki ... | Bánsági... _ _ ' Bácskai ............. Szerb .. ................. Román ............. Bolgár ............. ... ... Com. Fejér .. . ... Pe^cer Boden Banater ....... ....... Bácskaer....... .. ... Serbischer — ....... Rumänischer . ___ Bulgarischer.. n----­— —-----­-----­14 — 14 10 14 25 14 40 14 05 14 30 14 15 14 30 14 40 14 60 14 50 14 60 14 25 14 40 14 30 14 50 14 65 14 70 14 65 14 80 14 35 14 45 14 45 14 75 14 75 14 80 14 80 15 05 14 50 14 75 __---­-----­Származás, nem és minőség Arfalyats — Kurs Származás nem és minőség Árfolyam — Kurt) Provenlfinz. Gattung und Qualität K-461 ­von K-ig — bis Provenienz, Gattung und Qualität K-tól — von K-ig — bis a«»» »«ars?®*- — ■— ­- - ­­Elsőrendű ............. Középminöségü­---­Prima ....... Mittel _ ._­............­12 80 12 65 13 — 12 75 jfiab ... —­-----­_ Elsőrendű ............ Középminöségü ...... Prima. Mittel. __ _ _­14 70 15 10 , 10 10 .ir$>* — «erst®.- — — ­......... ★) Takarmány, elsőrendű ....... „ másodrendű... Sörfőzésre íiazavidéki . — „ felsőmagyar. - dnttintali ... . Futter, Prima ............. „ Sekunda ........ Brauer, Theiss... ........ , Qberungar. _ „ Transdanub. _ 12 70 13 — Tengeri- 355,1«-.­Magyar, új ............ Román v. bolgár, ó Szerb ...................... Fehér... _ _... .. ... Ungar., neu ................. Rumän. o. bulgar., ált.. Serbisch ...................... ._ Cinquantin ................. Weisser .................... 9 80 R-án 31 32 50 i 3SS81®» — Mivm.---------..-------­— 11 ­11 40 1 Kepei® — Réparepcze ... . — _ Rübsen _ — .. b) Határidőbe.- Terminwaare. Határidő Termin Délutáni 1 óráig 2 jeomasasabb ós legalacsonyabb árfolyamokon előfordult köíóe&k sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der fa« 1 CJhr Nachmittags zu den höchsten und Zár iát Schluss 1 árakor um 1 Uhr Az e!6zéf tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és Iegaiaosonyabb ér- folyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages »k den Árfolyaa — Kurt rtedriavten Kurte** vor gefallenen Schlüsse ohne, Zwifichenkursc pénz ­- Geld árú — Waare ZteiSOhOHJeUTM pénr ~Geld áré — Waan Magyar busa — Uagf. Welssen ... 1907 április — ... —- ... ...... — ........ — .... — — —­-----­-----­..... ~ „ ... __ ___... . ... _ . .. — — —-----­assais» — Weiaera »9 W V* ** ............ ..........­— ... 1907 április 1907 október ... Oktober- — — — — 14 92 15 46 14 94 14 90 15 48 ............. ... ........ .. ... — ...­14 90 15 46 14 92 15 48 14 90 ...’ ....... .............­------­­— ­- ­14 90 14 92 Stos» — Rttvm .......... ... — — ... . . .. .­........­...........­­....... ... ........ ........ .. —-----­- -­........ ... .... _.­..........----­­—-----­?? n w n v* w­... 1907 április _ 1907 nlrtóher April... Oktober 13 44 13 46 13 38 ... ........­13 38 13 40 13 40 13 42 13 38 13 40 I '-----­13 40 13 42 Trnmgwll — SääIss :::­­:: 1907 május 1907 julius .-­... Mai _ Juli ;- —­.... 10 28 10 50 10 24 ... ___ Í0 54 ............ _ . • ... ... ... __ __ 10 24 10 26 mmm :::: ............. . ......... _-----­__ •• — — — _ — ___ *9 r* n **-­.... 1907 április 1907 október ___ __ ■ ... April _ Oktober­... 14 88 14 90 14 84 — ... _ _ — ­14 84 14 86 14 82 14 84 14 80 14 82 ...­....... 14 84 14 86 Sj».w0»flwtareg5«aii[í — MwWsreijSB — 1907 augusztus August­........ ...­25 90 26 10 ....... ........- — ........­­.. — .­- — —-----­c) Határidőre . Felmondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In gekündigter Waare vorgefallene Schlüsse Vlnff. W«?la ew ■ ­Reg» ­Hojfsr®» _ .... ~ — .... — ..­— .. «!*»> ... — ... _ — ...- — — ®ssa* — _ ... ............................ — ’fSsiix ... d) Leszámoló árfolyamok. — LAq uidationskurse. Äa«y»ip »ssjks — at*sis ­3Sa&- $Sa£*tf.... _ — aSfiHH — W« ISWSS \ Tmas-Airi KaklntM __ __ Árak készpénzben 100 kilogrammonként. ^11 Burgonya, készárú.- Kartoffeln , effektive Waare Preise netto Casse per 100 Kilogramm. Fehér ­- Weise Rózsa — Sasa Sárga — Gelb Fahét — ffeiss Rózsa -- Rosa Sárg* -- (Mb Ewlerl tipláUL«iáirs elírásé &*»rsr»«y» Für menschl ‘ he Nahrung dienende Kartoffeln K-tól ­vott. K-ig — bin K-tól -­- non Sig bi s Dunántúli — Tranadanubische ............ Folsőmagyai országi — Oberungarische Nvirségi — Syirer ........ ..................... .. — 3 00- 3 00 3 20- 3 00 ~3 40 -3 40 ~3 60 -3 40 3 60 3 60 3 80- 3 60- 4 00 -4 00 -4 20 -4 00 -4 20 -4 00 4 00 -4 40 4 00- 4 40 4 20 4 60 4 00 - 4 40 4 20-4 60 4 00-4 40 BJI'Mf J4 JS.viiy *<>ÄV Kmvztmya Für landwirth&ehaftliche Dunántúli — Transdanubische ....................— Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer............................. ........ RrdAIvi — SiahfmhiirMr . . ... 2 70- 2 70- 2 90- 2 70 2 90 2 90 3 10 2 90 2 80 3 00 2 80 - 3 00 3 00 3 20 2 80-3 00 2 80-3 00 2 80—3 00 3 00 3 20 2 80—3 00 BÁrssAgi 3 20-3 60 3 40 3 80­Bánsági Pesti — — Ransitar ...... 2 90­3 10 3 00-3 20 3 00 -3 20 í'nator . .... —----­3 00 3 60­utviicnue nwrwjjvin Pester-------­...-----­2 70­-2 90 2 80 -3 00 2 80 -3 00 ni. Különféle termények. — Diverse Produete. Készáru — Effective Waare Határidör» előfordult ­- Auf Termin vorpefaliene Leszámoló árfolyam S : á F s s i i i a ft RS K 9. JP i ß Elfordult kötések ArfcJyafflok — Kur ne Liquidations­P*or$Bl6M, (tettmé uf.ci QmtitSt Vnrgef-Alent Schlüsse pénz — Kelé. itú — Waare ».«»tfswn — aemwsse pénz — Geld árú — Waare Kurs ingyen hordó 1(x) k<r franco Fass, netto Tar» ”-ként Dísnóx»ir... . ....... . Budapesti Vidéki. ...-- —­............­........ Budapester L&sdfett....­-­„ ... — :: 143 ­144 _ *_ — — — ... — ... löö 'kvA'ini ÍS*Sl®K5iSKa. ........ SlMwdte ............... Városi légenszáritott 4 drbos. » a ^ * Füstölt. ............. ....______­jjanuspeuK, ung. luiigoiruuituBi-. ... Stadtwaare, luftgetrockaet 4 stückig. n * 3 K geräuchert ............... —................­... ... — 110 - 114 ­111 115 — ... .............­— — ““ .. — — Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Boszniai, 1906. szokványminőség. _ „ „ 100 drbos — bosnische, 1906. Usance-Qualität „ 100 Stück ....­—-­... ... 27 — 29 50 27 50 29 75 ... — —-­­.............. , 85 „ ... ............. » n 85 „­— — 31 50 25 50 32 — 26 50 ... .............-­— ■— —*- ­- —. ... Qualität pr. 500 Gramm. 190 kg.-éní J¥ r 300 drbcB„ . _ ® ,-----­.3? n , .100 3ttiok , 8b , .-... : .. .. ~ — 28 — 30 50 28 50 31 ­— _ _ — . — — — — — ingyen hordó 100. franco Fass, netto Tara ’ ' J‘ “ §dlúb ........ . Pflaumenmus. Szlavónia? 1906 _ Szerbiai... 1906... — ........ slavonisches 1906 .... . serbisches... 1906 ... .­—­—­... ... — 42 - 27 — 43 28 —--------­­:::: — — . .. .----­K-tÓI — von K-ig — bis 92 — 92 - 98 -- 108 — 118 96 106 118 5 'Ti Vc.Knf »»©rexaas ... . ....... iiUuziBiruBi magyar X3UD. évi i^azerner ungarisoue law. — Rothklee kleinkörnig 1906---­„ mittelkömig 1906. ... , grobkörnig 1906. ... ■ — — — — ... ... ... ... ... ... «. .. Mle«ffla.ateai ..... középszemfl 1906. évi. „ nagyszemü 1906 évi.-­­­- ­— ... — — ... — ...- —­.. .-------­IV Sdajőscá®* füvargüj Budapestre. ­- Schiffsfracht nach Budapest. Díjtételek fillértől—fillérig: A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóvai és a biztosítási dijja! értetik. — Die Frachtsätze, verstehen sieh per 100 Kilogramm inclusive Transportsftver und Amemrons, Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist der Frachtsatz um 24 Heller höher. Frachtsätze von Heller — bis Heller. Panelosáról Újvidékről Bogdánról Kalocsáról Dunaföldvárról Szentesről Szegedről Zentárói Titelről Mitroviczáról Temeaváiról N agybecskerekről — — —-­— —-­Felszólamlasok e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé térj esztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents