A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1907, január-március (44. évfolyam, 1-73. szám)
1907-01-07 / 5. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- És ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LÁPJA. 1. busa“ alatt oly busa érteodó, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint JAsz-Nagykun- Ssolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fojérisieg-y©* buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „PeMtvídéld bn*a“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomási és vácsri járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy özekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánaági busa“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely b eevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. It) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt réssében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „FelaÓKnag-yarorszáKri árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbpard vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Rnnóntafili árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és a» országhatár által körülvett réBBÓben termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. ,,Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Eécs-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Kírályhágóntúli ékbe» tarmait burgouya. 4C 1. Unter „Tlielsewelzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ^ ^ L 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher ninsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate rejer srefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Bodeix-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pes» Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete ouer in dessen Nachbar^ebieten solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebiete a geerntetwurde. 1 Unter „Theisssrerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Na^hbar^ebieten iojHCjie ßerft1te*s ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3 Unter „Trans«!annlhiscli© Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnute der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu \ „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva,> Turóc, Trencsen, Nyitra, ^ Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter Nyirer sind d e n den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter Pester Kartoffeln sind die “ d®“ Pest-Pilis-Solt-Kiskun. Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und ICrassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Sieoenbúrger Kartoffeln sind die m de« Goaitfttsn jenseits de» Királyhágó geernteten KarfaOtón »u verstehen. XLIV. évfolyam. Budapest, 1907. január 7. (hétfő). 5. szám.» Síng } széP-soh8n Vízállás reggel 7 órakor \ . Wasserstand 7 Uhr Früh / ^ 100 Hőmérő reggel 7 órakor \ „ r Thsrmomoter 7 Uhr Früh / lógsülymérő reggel 7 órakor 1 77q w Barometer um 7 Uhr Früh J ** liíofízetósi árak évenklntf tőzsde titkári hivatalától elritetre K 34.—■ Házhoz hordva __...___________» 38.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában ______________» 83.— Külföldre................................. ........> Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. IAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränamerations-Preise jährlich i Loco Secretarlat der Börse ____K 34.Ins Haus gestellt ____________» 38.— Per Post für Ungarn und Österreich - ______...___... ... » 33.— Für das Ausland— ... ... ____» 44.— Einzeln« Exemplare 36 H. r A) Árutőzsde. — Waarenbörse. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melye^ a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatsäclilich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. iabonanemuek. — Getreide. Arak készpénzben 100 kilogrammonként. , «_, . , ___ „ Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Készáru. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qwüitütsgeuncht per Hektoliter in Kilogramm«« Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 . Tiszavidéki .................. Theiss................................. Fejérmegyei ............. Com. Fejér........................ * Pestvidéki .................. Pester Boden ................... j Bánsági ........................ Banater ............................ ' Bácskai. ...................... Bácskaer............................. Szerb......................— _ Serbischer ........................ Román ................— — Rumänischer.. ............— Bolgár ....................... ... Bulgarischer............. —---------------— — 14 - 14 10 14 25 14 40 14 05 14 30 14 15 14 30 14 40 14 60 14 50 14 60 14 45 14 25 14 40 14 30 14 50 14 80 14 65 14 70 14 65 14 80 14 65 14 35 14 45 14 45 14 75 15 10 14 75 14 80 14 80 15 05 14 85 14 50 14 75 15 25 14 90 15 05 15 10 14 75 14 80 15 45 15 05 15 20 15 25 15 55----------St®» — Rsíp® .......................... Származás, nem és minfiség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer... — ............. .... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Ärfülyam -- Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ............................. Prima...........— — ---------Középminőségü . ............. Mittel .:. — — —.............— 12 80 12 65 12 95 12 75 Elsőrendű ....................... Prima................................ Középminőségü. .............. Mittel... _ . ................. 14 60 15 — Tengert — Mais-------------- ... Magyar, új ....................... Ungar., neu.................... Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt__ Szerb ........ ....................... Serbisch............................ Cinquantin ....................... Cinquantin ....................... Fehér... _. ................. — Weisser.............—.......... 9 80 10 10 Árpa — ....................... ★> Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima........................ „ másodrendű... „ Sekunda .................. Sörfőzésre tiszavidéki. ....... Brauer, Theiss...................... „ felsőmagyar. — , Oberungar ................ „ dunántuli ........ „ Transdanub— ... ._ 12 70 13 Repcze — He**« ...........................- Terminwaare. Káposztarepcze .................. Kohlreps... . Réparepcze ... __________Rübseu____ 31 — 32 50 11 — b) Hatá 11 40 1 ridöre. — — ..... — _ Határidő — Termin Délutáni ! óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zioischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um t Uhr Az eló’ze tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalaoaonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages au den höchsten und niedrigsten Kursen vorgqfaUenett Schlüsse ohne ZufiscTienJourse Ärfgiya» — Kttrt pénz — Geld árú — Waare päilj! -- Geld fßi — Waare magyar buza — Ung:. Welten ............. 1907 április ... ... _— April.............................. — .....— —...............- --4 — .... -..........— ... — _. _------.. . — _____i — — — —---------Bni» — Weixea ...................................... 9? ................—--- -» n ................— — -.......— 1907 április .................- Ápril............................ 1907 október ................ Október............ — _ 14 92 14 98 14 90 14 94 —~ !“ Z ~ ... 15 50 15 52...................................................... 14 90 15 46 14 92 15 48 14 92 14 94..! Z Z Z Z Z Z _ Z ... _ 14 94 14 96 Hornén —................... .............. n 9* —-------------------— ff ...........—.................. ... 1906 november .... _ _ November ............. — 1907 április .................. April — — — — — — 13 44 13'42 13'48 Í3 36 Z Z Z Z Z Z 13 38 13 40 Í3 44 13 46.” Z. Z Z. Z Z Z Z Z 13 44 13 46 Tengeri — Mais* — — — .... ............ 1906. november ............. November ....... ........ 1907 május ............. ... Mai ..._... —.......... iö 2 6 z z z z z z z. z z z z z z 10 24 10 26 iö 28 Z Z -Z z... z z z... z. z. z _ 10 26 10 28 Zftfe — Mater ..................~......................... — » «9 -------------— ------------n 99 — — — — — — — — — 1907 ápr'is ...................... April............................. 14 84 14 90 14 82 1~4 84 Z Z Z Z Z Z 14 82 14 84 14 86 14 88 14 84” 14 90 Z Z Z Z Z 14 88 14 90 ®SᮩB**ar®®i«s« — Kehlrep»---------1907 augusztus.. ___August ______________ e) Határidőre. Felmondott árakban előfordult kötések. — Terminwaare. In 25 80 gekündigter 26 — Waare vorg efallene Schlüsse. M»*yar basa — KJng. ... _. ........J_____________________ »•** — !»®ars,«e. - _•_ ... ...... .„................ -.....- —- — — —, Kr» -- Blafw------------- — — — —-------— ... — — — —■ — — — — WeftHB*» — — — — — — .......... — .... — — — --- — — — — Teiasrert — Mais ____... .................... d) Leszámoló árfolyamok. —- Liquidationskurse. RCApecstarep^ss«!» — -----— ~ —— — Sf<siry»r fcsss® — Uigariieher ... ._ — _ —-----ÄSffiif — . . _ .... .„. ..................-----»*> —■ MxlttS' ...........................................— — — - —......... -----B&sa — ..................— —......... ............. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. Tengeri — ®Uis ............................................................... ............. ** II. ISurgonya, készárú. — Kartoffeln, effek tive Waare U. s© — KoMrep* ........................ ........................ Preise netto Casse per 100 Kilogr amm. üftsítuBiri táp3álls.®tó»ra Für- meuschl che Nahrung dienende Kartoffeln í Dunántúli — Transdanubische ...................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ....................................... Erdélyi — Siebenbürger ............................. Bánsági — Banater ...........„...................... Pesti — Poster ....................................... — I Fehér — Weise \ Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb MeiőgaKAasigi é® ipari ©üéloütr* bwrurway» Für landwirthschaffliehe und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln skn — Diverse Proa Dunántúli — Transdanubische ............ ..... _ Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer....................................... Erdélyi — Siebonbtirger ............................ Bánsági — Banater ................................. — Pesti — Pester — ... ..................... . \ucte. Felíéff — Weise j Rózsa — Rosa \ Sárg* —■ Gelb K-tól — von K-ig — bi't K-tól •— von K-ig — bü 3 00-3 40 3 0Q—3 40 3 20-3 60 3 00-3 40 3 20-3 60 3 00-3 40 III. 3 60- 4 00 3 60-4 00 3 80-4 20 3 60- 4 00 3 80-4 20 3 60 -4 00 Különféle 4 CO—4 40 4 00 -4 40 4 20- 4 60 4 00-4 40 4 20—4 60 4 00- 4 40 termény 2 70-2 90 2 70-2 90 2 90 - 3 10 2 70 - 2 90 2 90 -3 10 2 70-2 90 2 80 - 3 00 2 80 3 00 3 00 - 3 20 2 80 - 3 00 3 00 - 3 20 2 80-3 00 * 2 80 .3 00 2 80- 3 00 3 00 - 3 20 2 80 - 3 00 3 00 -3 20 2 80 -3 00 Készáru — Effective Waare Ärfalytes — Kurs Határidőre eföferdaH — Auf Termin vorqefalhm Leszálló árfolyam Liquidation 3Kurs S z ií r ü a z á t, na« és n i g fi « é g froyenlanz, (isi iun i. unó Qualtt&t Előfordult kötésok Vor gefallen« $c&!<8mé (Wiens»’. — Sehliiue Árfolyamait — Kurse pésu — OM »Fi -—Waare pésss — Geld áré — Waare ingyen hordó 1(x). ,ké t franco Fass, netto Tara " Disznózsír... _____ S«hw*inefett ........ Budapesti - — ... ....................... ... Budapester ........................... ..... Vidéki. ... ....... ... ..... .. ... .... ..... Laadfett-....- — —.................... 143 144 — — --- — ........—-----1.00 Scg.-feént Sialenna.. ............. ...................... Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrooknet........ Városi légenszáritott 4 drbos ............ Stadtwaare, luftgetrooknet 4 stückig. J» M 3 K ... „ „ 3 H Füstölt. — — ................................. geräuchert _.................................. ........— — — — 110 — 114 111 - 115 — — —----Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Quftlit&t pr. 500 Gramm. 100 kg,-ént SjcIIto ....... — ..... ... paasun«9i ... ........ Boszniai, 1906. szokványminősóg. _ bosnische, 1906. Usance-Qualität........ „ „ 100 drbos .................. „• „ 100 Síttok ............. „ ■ - 85 - ................... . „ 85 „ ............. Szerbiai: 1906. szokv&ayminőság ___serbische, 1906. Usance-Qualitöt............. « 3.00 drbos.™ _______ „ »100 Stück ... _____ » » ^ » -— — —- -— í. 35 „ — — — — ... ........... 27 — 29 50 31 50 25 50 28 30 50 27 50 29 75 32 — 26 50 28 50 31 — ___ ... .... — — —---- -— _ ........ — — franci'Fa™,So Tara 100 k*-kónt Saälvai*................... Pflanmenmns— ... Szlavóniai 1906 ___..... ... ______ slavonisches 1906 .......................... Szerbiai 1906 ....................... ... .... serbisches... 1906 ............................. ...........-..............42 — 27 43 28 — — — ............. — — — — — — — 100 k.g.'kánt Díjtételek fillértől—fillérig: H«remag ............ Kleesaaten. _____ Á fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1906. évi... ... ... Luzerner ungarische 1906 ................ Lóhere aprószemü 1906. évi _... ... Rothklee kleinkörnig 1906................. „ középszemfi 1906. évi ............. , mittelkömig 1906.............._ „ nagyssemü 1906. évi.. _ ... , grobkörnig 1906 ............... IV. Hajóacási favardij Budapestre. — S mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb. — Nach Oyőr ist chiffsfracht n rstehen sich per 100 Kilo der Frachtsatz um 2i H K-tól — von K-ig — bis Steuer und Assecuranz, Frächtsä tze von Hellet 92 — 92 — 98 — 108 — ach Bu gramm inclus eller höher. 118 - 96 -- 106 — 118 dapest. ive Transport — bis Heller. Psncsováról Újvidékről Becidánrói Kalocsáról Dunaföldvárról Szentesről Szegedről Zentárói Titßlröl Mitroviczáróí Temesvárról Nagybecskerekröl Felszolamlasok e lap megjelenesetől számított 48 oran belül a tőzsdetanács elé térj esztendők. Reklamationen [sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
