A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1907, január-március (44. évfolyam, 1-73. szám)
1907-01-05 / 4. szám
Ä BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. if 1. „TlasavidéfecB buata“ alatt oly busa értendő, mtlj jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Ssolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejéroiejfyei búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „PeHtvfldékl bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánaágl búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely t navezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termált búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *> 1. „Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi íirpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparü vármegyékben és Nógrád vármegyében termált hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „X>unftntul2 árj*a“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és ez országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsömauyarország! burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung ós Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. ifPoati burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági Burgonya” alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál. Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a KirályhágóntúíJ í**fcyé&J»ea termett bvsgoay».-fc 1. Unter „Tlteissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, ßowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. .. . 2. Unter „Weizen Ooni. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Jypus dem Durchschnitte des im Comitate rejer gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-rülsSolt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. . n _________,,, 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten iorontai und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. . 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bacs-lSoarog ^ aie Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebiete i geerntet wurae. 1. Unter „Theissererste“ ist. solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die lheiss. die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen ^ f. Unter f.ObernnK-airiHche Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanu fische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ★ * Kartoffeln. Unter „Transdanubisohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turoc, Trencsén, Nyitra, .Pozsony, baypes, bAros Ábauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nj'irer Kartoffeln sind d e in den ^omitaten Szatmár Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln sind die in den comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagvkun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Kacs-ßoarog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und 7£rassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „SlebflnbUraer Kartoffeln sind die m a«® Cotniiatn« jenseits de« Királyhágó geernteten Karte£$]&n zu verstehen. XLIV. évfolyam. Budapest, 1907. január 5. (szombat). 4. szám. Winerung } «^p-schön Vízállás reggel 7 órakor \ Wasserstandi 7 Uhr Frilh / +' J Hőmérő reggel 7 órakor \ „ Thermometer 7 Uhr Friih / ' Légsúiymeró reggel 7 órakor \ 77, ^ Barometer um 7 Uhr Früh f Előfizetési árak ávenklnt: tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva ________________ » ííS.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _________— » 32.— Külföldre........................................- » 44.— Egyea példány so f. " AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. IAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich ( Loco Secretariat der Börse __— K 24.— Ins Haus gestellt _______—___» 28.— Per Post für Ungarn und Österreich _____________________________> 82.— Für das Ausland— ... ______» 44.— Einzelne Exemplare 20 H. ¥ A) Hrúfözsde. — Waare ribör se. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche 'während der Börsenzeit thatsächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. I. Oabonaneműek. — Getreide. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. , . __ • Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Készáru. — Mffective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitötsyewieht 'per Hektoliter én Kilogrammen Búza — Weizen 73 14. 75 76 77 78 79 80 81 82 . Tiszavidéki .................. Theiss- — — — ............. I Fejérmegyei ...........— Com. Fejér........................ *■ Pestvidéki ................. Pester Boden ................... Bánsági.— .................. Banater — — ... ............' Bácskai........... ............ Bácskaer............................. Szerb ....................— — Serbischer ........................ Román ... ................. Rumänischer...................... Bolgár ___—................. Bulgarischer.......................--------------------14 - 14 10 14 25 14 40 14 05 14 30 14 15 14 30 14 40 14 60 14 50 14 60 14 45 14 25 14 40 14 30 14 50 14 80 14 65 14 70 14 65 14 80 14 65 14 35 14 45 14 45 14 75 15 10 14 75 14 80 14 80 15 05 14 85 14 50 14 75 15 25 14 90 15 05 15 10 14 75 14 80 15 45 15 05 15 20 15 25 15 55----------ROSS — ........................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Arfolyaus — Kurs äKaitt — Hafer.. ............ _.. ... __ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität ÄrfaSyam -- Kur» K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig - bis Elsőrendű ............................. Prima.................................. Középminőségfi ............. Mittel — — —. — — ... ... 12 80 12 65 12 95 12 75 Elsőrendű ........ ............. Prima................................. Középminőségű ................. Mittel................................. 14 60 15 — Árpa — »erste.... ____'............. *) Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima........................ „ másodrendű... „ Sekunda .................. Sörfőzésre tiszavidéki........ Brauer, Theiss ...................... * felsőmagyar. _ , Oberungar................ „ dunántuli ........ » Tranadanub.............. 12 70 13 Temgeri — Mai« .......................... Magyar Román Szerb.. Cinquai Fehér.. .áj .................. v. bolgár, ó ... ._ Unga Ruma Serbii ._ Oinqi Weisi r., neu.... _ .... ....... n. 0. bulgar., alt... .. sch........... . ... ..._ 9 80 10 10 itin _________ antin ....................... ier ............................ KSS«* — BSlrse .....-11 — b) Hatá 11 40 | pidetoe. ISepcEe — PS*!»« .........................- Terminwaare. naposztarepeze .................. üofiireps....................... .... Róparepcse ___________Sübsea _________..._____ 31 — 32 50 Határidő — Termin Délutáni 1 őriig a lecmasasaDb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags «« den höchsten und niedrigsten Kursen vor gefallenen Schlüsse ohne Zwiechenkurss Zárlat i órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages au den hSohsten und- niedrigsten Kursen vorgefaüentn Schlüsse ohne Zwischenkurse ArfMyúB -- Kur» pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar buxn — Ung. Wehen ............. 1907 április................... April............................ ...........................-........— ............... ... —----------.... — ___________— ..... — — — —, — — — — — — iám»» — Weisem .... ......................----1907 április ________ A 1907 október ................ 0 ipril... ... ........ — — 14 92 14 9 15 52 15 5 6 . ..........- — 14 92 15 48 14 94 15 50 14 92 14 15 48 15 94 15' 50" Z Z Z Z ..." — Z _ 14 92 15 48 14 94 15 50 W W ........................... ktober _____ 4 ....................... 46-- — ................- ............. n -- -- --— — — — 1906 november ______ November ................. 1907 április .... ........ April... ....................... 13 36 ’ 13’48 13 "42 Z Z Z ... Z Z Z 13 40 13 42 i'3 34 13 32 Z — ... 4. — —---------------13 34 13 36 Xentfari — Hal« — ................... — 1906. november ............. November____ ___ 1907 május .................. Mai ............ ............. iö 26 io’ioZ Z"... Z Z. Z Z Z Z Z Z 10 26 10 28 iÖ 22 10 24 ......-..........................- .. ... _ 10 24 10 26 — Hafer _ ............................................. v> *» — — — — — — — — -........... April... •................. ... 14 84 14 92 14 88 ... Z Z Z Z Z Z Z 14 88 14 90 14 82 ”{4 86..! Z — Z Z ... Z Z ..... 14 82 14 84 1907 április K4posxtarep«se —• .íSS«hlre^»*---------1907 augusztus.. ___August ___________ c) Határidőre. Felmondott árakban ütések. — Tp.vm ht.uuin.rp.. Tn 25 80 lekündüiter 26 — Waare vorae iallene Schlüsse. előfordult k M»«ysr ftnsa — Weise®. _ — _...................-.... —---------»*** — ................. ....... ... :■....... ............. ........ — Kalt — Msiwr..------... — ... -----------— _ .... ------- — ---------Sísaa ~ ---------—.................. — — — ... — — — —- — «— Te*#reri — Hal* _ __ ... _. ... _ ... d) Leszámoló árfolyamok. — ■ií i — XKslilrep* .— __ — — — ----------------— — — Idquidationskurse. Iwwa — Uiggarisetoer Wels«®. ... _ — ------ --— Mim — st««*«« „ .. .. ..............................................-----2Sa& — Rater—. — .......................... — ...» — — — — — —-----Kbisms — — — ............................ —------—.................. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. Teasert — Mais ______ ** II. Burgonya, 1 live Waare Má3»®»srt*r‘s]pe!s« — K*Urep 0er lOO Kilogr amm. tészárú. — Kartoffeln, efekt Preise netto Casse ; Knolteri tápSáSfcoaásr« gscilgáJlé í»«rg»«ljra Für menschl che Nahrung dienende Kartoffeln Fehér — Weiss \ Kózss — Hóna \ Sárga Oelb SKexöffaBäaa&gfi iss Ipari csél»J&ra szolgáié Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln sk« — Diverse Proo Fehér — W*imt | Rózsa — Mosa \ Sárga — K-tól — von K-ig — bú 5í-tói — von K-ig — bü Dunántúli — Trs Felsömagyarorszá Nyirségi — Nyír Erdélyi — Siebe Bánsági — Bana PosSií — Pester msdanubische ...................... igi'— Oberungarische ........ er ....................................... íbürger ............................. tér. . ............. .............. 3 00—3 40 3 00-3 40 3 20-3 60 3 00-3 40 3 20-3 60 3 00-3 40 ni. 3 60-4 00 3 60 -4 00 3 80—4 20 3 60-4 00 3 80-4 20 3 60-4 00 Különféle 4 00—4 40 4 00 - 4 40 4 20- 4 60 4 00-4 40 4 20-4 60 4 00 -4 40 termény« Dunántúli — Trai Felsőmagyarorszáj Nyirségi — Nyíre Erdélyi — Sieben Bánsági — Banats Pesti — Pester .. \ucte. isdanubische ................ fi — Oberungarische ........ p ..................................... bürger .................. ........ 3. ................. ... .... ... 2 70 -2 90 2 70-2 90 2 90-3 10 2 70 2 90 2 90-3 10 2 70-2 90 2 80 3 00 2 80 3 00 3 00 3 20 2 80 3 00 3 00 - 3 20 2 80 3 00 2 80 - 3 00 2 80- 3 00 3 00-3 20 2 80 -3 00 3 00 -3 20 2 80 -3 00 Készáru — Effective Waare Árfoly&BS — Kur» Határidőre elSfsrdalt — Auf Termin vorgefaUtne Leszámoló árfoiya®! LiqmdatiomKura Siíruaiás, nem és üi i 3 i < Provenienz, ßstfiuttg unó Qualität Előfordult kötések ForgefalUm SoMUgue Hűtések. — Schlüsse ArfalyamüR — Kurnt pénz — Geld árú —!Waare pénz — Geld ári — Waare ingyen hordó ion i™-ként franco Fass, netto Tara K J k6nt ............ Schweinefett .......1 Budapesti. — —............................. Budapester ....................... ............. Vidéki ............................... ............. Landfett... ............. ,........................ 143 144 ____________---------............- — 100 kg.-ücéat Sxaloxmjt ................ ................ — Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet........ Városi légenszáritott 4 drbos ............ Stadtwaaro, luftgetrocknet 4 stückig. » » 3 0 „ 3„ Füstölt ............................................. geritaehort ....... ............................. 110 — 114 — 111 - 115 -----— .................. Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm« 100 kg.-ént Boszniai, 1906. szokv , , lOOd 85 ányminő rbos— ség. ... bosnische, 1906. Usanoe-Q. ........... „ „100 Sttio ______ _ 85 aalität... ..... ............................ 27 — 29 50 31 50 25 50 28 — 30 50 27 50 29 75 32 — 26 50 28 50 31 — ...........-............. — —-----...------... Sri I.TÍ4 ____ - - -. — —....... ................ H8JBB®» ------... Szerbiai, 1906. szokv*nyminőség_. serbische, 1906. Usanca-Qualität.... ... * * 100 drbo9._.---------- * , ÍOO Stück ....____ a »■ . — ...........— » „ 85 * ............. ... — ... _ franco^Fass, ^netto Tara ' 00 k"''ként SiUtsíi .................. Paanmenmui-----Szlavóniai 1906 ______________ slavonisches 1906 ... ....................... Szerbiai... 1906 ........ ... .................. serbisches... 1906 .... ........................ .......................— 42 — 27 — 43 28 — .. _ _----------— 1.00 kg.-ké»t Díjtételek fillértől—fillérig: Heremag ............. Hlee*»a*ei» ........... A fuvardíj 1(X) kilogra Luczerna magyar 1906. évi ............. Luzemer ungarische 1906................ Lóhere aprószemű 1906. évi ............. Rothklee kleinkörnig 1906................ „ közópszemü 1906. évi _... __ mittelkörnig 1906................ „ nagyszemfi 1906. övi— ___ „ grobkörnig 1906........... ... IV. Hajózási fuvardíj ßodapestre. — 8 romonként a szállítási adóval és * biztosítási díjjá! értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist K-tól — von K-ig — bis — — .................... .Frachtsä tze von Hellet 92 — 92 — 98 — 108 — iach Bi ogramn, inclu eller höher. 118 — 96 — 106 — 118 idapest. live Transport chiffsfracht r rstehen sich per 100 Kil ier Frachtsatz um 24 E ttUuer und Asseetwanz. bis Heller. Pancsováról Újvidékről Besd&nról Kalocsáról Dunaföldvárról Szentesről Szegedről Zentárói Titeiröl Mitroviozárói Temesvárról Nagybecskerekről felszólamlások e lap megjelenesétól számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé térj esztendők. Reklamationen [sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
