A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, október-december (43. évfolyam, 221-295. szám)

1906-10-05 / 225. szám

Ä BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPU ■fa 1. „Tiszavidéki l»u*a“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejírmeg-yoi bűz»“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának a mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvtdéki Inna“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — ■ biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „B&ubiíkí írnia“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely • nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Báokal bu*»“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) I- „Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében toroséit hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 8. „Dnnántuli ár]*>a“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. f Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör cs Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyirségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pest! burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. á t 1. Unter „Thelsswelzeii“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den en links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gefciete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. « n * tr.n. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate rejer gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate rest-Fllis­Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. _ , _ . . . . . , _ a. . __. 4. Unter „Banater Welzen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des m den Comitaten forontal und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bacs-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. •*■) 1. Unter „Theissicerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die lheiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. .............. m ^ 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbisctie ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete goemtet wurde. ** Kartoffeln. Unter „Transdanubisohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu wrstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsen, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Wyírer Kartoffeln“ sind die inden Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banaler Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bá^-tíoarog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürgen Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. mii. évMyam, Budapest, 1906. október 5. (péntek). 225. szám. wfttenmg } 8Zép~3chön Vízállás reggel 7 órakor \ , an. „ Wasserstasd 7 Uhr Früh / ' Hőmérő reggel 7 órakor \ . Q r Thermometer 7 Uhr Früh / Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 77a ^ Barometer um 7 Uhr Früh J ^ Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.-­Házhoz hordva _________________» 88.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _______________» 32.-­Külföldre.............­.........................» 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Mogjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. IAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich i Loco Secretariat der Börse — — K 34.— Ins Haut gestellt— — ....................» 28.— Per Po*» für Ungarn und Öster­reich ____... — — — — » S2.— Für das Ausland ................... ... » 44.— RlnTalna Rnmnlara 20 H. r __ A) Arúfozsrfe. — Waarenbörse. I. Gabonanemüek. — Getreide. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. « Kéizápú — BiTectíve Waare PreUt ***** 0aMB P#>' 100 Kilogramm. A minőségi súly hektoliterenként kilo grammok bau — Qualitäixtjeuich t per Hektoliter in Kilogrammen „ Bm*« — Weisen 73 7-4­75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki............ . ... Theiss................. ... ____ Fejénnegyei _ ... ... Com. Fejér........................ * Pestvidéki ................. Pester Boden ... .............. Bánsági ........................ Banater ............................. Bácskai ....................... Báeskaer............................. Szerb ...................... ... Serbischer ........................ Román ...................... Rumänischer.. ............. Bolgár...................... ....... Bulgarischer............. .......-----­-----­------­-----­-----­-----­13 65 13 80 14 — 14 20 13 95 14 20 14 40 14 55 14 25 13 95 13 90 14 15 14 35 14 65 14 35 14 40 14 55 14 65 14 35 14 — 14 10 14 35 14 55 14 75 14 50 14 55 14 75 14 85 14 55 14 25 14 25 14 95 14 65 14 65 14 80 14 30 14 30 15 15 14 70 14 75 14 95 15 30-----­-----­Roass — Reggem.. — — ....... — Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von | K-ig — bis aa% —• fSafer ...........................— K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű, új ................... Prima, neu ........................ Középminőségű, új.............. Mittel, neu ..................... 12 50 12 20 12 60 12 30 Elsőrendű, új .................. Prima, neu ........................ Középminőségü, új ........ Mittel, neu ....................... 14 - 13 80 14 40 14 ­Árpa — «erste ............_ .............. Takarmány új, elsőrendű .. Futter neu, Prima... .............. „ „ másodrendű „ . Sekunda ............. Sörfőzésre tiszavidóki... ... Brauer, Theiss.. .... ........ ... „ felsőmagyar. ... „ Oberungar ................ „ dunántúli ........ „ Transdanub.............. 12 80 12 50 13 20 12 80 Tengeri — Mai» .......... ........ ... Magyar .... ........................ Ungar.................................. Román v. bolgár, ó ........ Rumän. 0. bulgar., alt....... Szerb ................................. Serbisch............................. Cinquantin ....................... Cinquantin ........................ Fehér ............................ ... Weisser____ ... ............. 12 30 12 50 Repcze — Reps- Terminnmare. Káposztarepeze................... Kohlreps _ Réparepcae _______... Rübsen — 30 50 31 50 Kölest — Mir*© .............. ... _ _ 10 80 b) Hatéi 11 — Fidäi*e. ­....................... •'**“ —*--­*SbSAí»M« — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalaoionyabb árfolyamokon előfordult kötésok sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Wir Nachmittags zh den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwinchenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um J Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb ós legalacsonyabb ár­folyamokon előfordult kötéiek sorrendje a közbeeső árfolyamok nőikül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetage* zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Ztciochenkurae Árfolyam* — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waart Magyar busa — Ung. Welzeffi ............. 1906 október ................. Oktober........................ __ _ _____ ..._____— — — — — —­-----­.-----­-----­— — »»E* — Weiften ................ ... ............. n n ........ — —* ••••..........- — 1906 október. ... ... _ Oktober........................ 1907 április ... ........ ... April.............................. 14 28 14 36 .. ............................................. 14 82 14 92 14 88 ........ 14 34 14 88 14 36 14 90 14 32 Z .7 Z Z Z ... Z ... Z Z ..... 14 90 14 88 14 90 ..............— _ 14 32 14 88 14 34 14 90 R«m — Roggens ... ............................. .... 1906 október .... .... _ Oktober ............. 1907 április ........... April__... ... .... ... 12 68 12 70 12 64 12 70 ..................... ._ 13 04 13 14 13 10 13 14 ......................... 12 68 13 14 12 70 13 16 12 60 12 62 12 58 ............ .............. 13 08 13 10 13 06 ....................... 12 60 13 08 12 62 13 10 Tengeri - Mais ........................................ « n — —- — —— ...- — n « — — —- .. — 1906 szeptember ........ September ................... 1908 október ............. Oktober............. ... ... 1907 május ... .... .... .... Mai ............. ............. 10 04 Í0 02 10 10 ... T "1 ... Z ...... Z 10 06 10 08 12 28 ............................................. ._ ._ — 10 10 10 08 ...................................................... 10 08 10 10 — Mafer ... ~ .......................................... 1906 októb<:sr ........... . Oktober ........................ 1907 április ... ... .... _ April...................... ... 13 72 13 66 13 78 13 74 . ... ... I 13 78 13 72 13 82 13 78 .......................... 13 72 13 78 13 74 13 80 13 80 13 82 13 78* Z Z -T. Z Z Z Z Z 13 80 13 82 ........................ . . 13 78 13 78 13 80 13 80 KápoMtarepexe — M.©l»lr®ps ............. 1907 augusztus.. _ August ___ n) Falraottdo'íí árakban előfordult fcntéaek, — H 24 30 (/ekündioftr 24 50 Waar« tfctllma Schlüm V Magy» Iíkks •— Un«. Weizern. ........ ...-- ... ....... .... ...»-- -­»«** — «»scsra«. ........... ..._____ ._ — M»f®r~------ ... _ —---------­__ .... --------------— ---------­Bus» — Weisen — .... ............................. .........- — ------------- --- — — --­Tengeri — Mais ........................................ 4) árfolframoki. ­- lAquidf’tionzJm'ratf. Kipontarepem — HeMrep —-----­—tmm '" " r Magyar bnaa — Ungartsefeer Weisen ... ............. ............. — Regfjre» ... ____.... ._ ._ ... ... ... ......................... 12 68 SkS — Hafer.. — _—- — — — —-------— —--------•— — — 13 72 Utasa — Weise* ................_ .............................— ._............... Árak késíjpénssben 1©® kUsjr«mno&Mii 14 34 Tengeri — Msis _ ... ..................................................................... ** II. ßwsrponya, késsárú. — Kartoffeln, efekf. 12 30 ive Wmre Kápossrtarepese — Koblrep« — ...................— —-------— m'tto C&Kt per XOO Kilo grumm. Emberi tiplilkoxáiira n*®lgÄ16 burgonya "ür menschliche Wahrung átenmds Kartoffeln Dunántúli — Transdanubisohe....................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer....................... ................ Erdélyi — Siebenbtirger ... ^ ............. Bánsági — Banater ....................... Pesti — Pester .... ..... ................. Fehér — Weits \ Bózsa — Rnsa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági, és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirthüchaftliche und industrielle Zwecke dienend« Kartoffeln »k. — Diverse Proä Dunántúli — Transdanubisohe ..........— Felsőmagyarországi — Oberungarische ..... Erdélyi — Siebenbürger ................­Pesti — Pester ................ lucte. Fehér — Weins | Rózsa — .8011a | Sárga — (Mb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 2 70—3 00 2 70—8 00 2 80-3 10 2 70-3 00 3 00-3 20 2 70-3 00 m. 3 20—3 60 3 20- 3 60 3 40 -3 80 3 20 -3 60 3 40-3 80 3 20-3 60 Különféle 3 60—4 00 3 60- 4 00 3 80- 4 20 3 60-4 00 3 80-4 20 3 60-4 00 termény! 2 30-2 50 2 30-2 50 2 50-2 70 2 30-2 50 2 50-2 70 2 30-2 50 2 40 - 2 80 2 40 - 2 80 2 60 - 3 00 2 40 - 2 80 2 60-3 00 2 40 2 80 2 40—2 80 2 40 -2 80 2 60 3 00 2 40-2 80 2 60-3 00 2 40-2 80 Kémufuns — Mff**#*'*' ffrrnre Ärfolya® — Kurs Határkiüre előfordult — Auf Termin vorqefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és ti 1 #'l » é í Provenienz, 6attung und QuzHlit Előfordult kötések VorgefaUene Schlüsse Kütéswfc — Schlüsse Árfolyamok — Karat. pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld | árú — Waare ingyen hordó 100 . - t franco Fass, netto Tara R§’ Ko t öisKnézslr............... jSeltw@jnef«tt... Budapesti .......................................... Budapester .................... ............. Vidéki. .... ............ ...................... Laadfett... ................... ........ ......... .....................- — 142 ­143 ­--------- .... ...-- -­-----­.................. 'ÍOO kg-fctet Sialonns ............ .... S®e«lK ....................­Magyar légenszáritött vidéki... ... ... Lasdspeck, ung. luftgetrocknet... ... Városi légenszáritött 4 díbos. ........... Stadtwaaro, luftgetrocknet 4 stückig. » - 3 „ ... n n ^ n Füstölt ......................................... ... geräuchert ........................................ 108 — 110 ­109 - 111 —-----­-----­Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm, 100 kg.-ént ÍÍSÜTa ................. .... Plaume® ........... Boszniai, 1906. szokványminőség. ... bosnische, 1906. Usance-Qualität... .... * * 100 drbos— ... ........ „ „ 100 Stück .............. » * n --— —---- r n 85 „ — ... ... Szerbiai, 1906. sssokványmiBŐség.. ... stöíbíachs, 1906. Usance-Qualität ____ * * 100 drbos.— ... ____ „ » ICO Stück ........... , 86 , ................... » 85 n ............. — —_ ____-----­— — _ _ __ -­..... ....Í-----­ingyen hordó im fr«-kánt franco Fass, netto Tara 10v ként Szilvái!! ........ ... ... PSaumenisa«... ...­Szlavonias 1905... _... .................... slavonisches 1905 ............................ Saerbiai.. . 1905 ........ ..................... serbisches— 1905 ............................. 29 — 22 — 30 — 23 — 1 ____ — —------ _ — 100 kg.-kéi't Dljtéíelek fillértől—fillérig: ............ MSeesaafera ............. IV. Hajózási A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1906. évi ............. Luzemer ungarische 1906.............. Lóhere aprószemű 1906. évi ............. Rothklee kleinkörnig 1906................ „ középszomű 1906. évi ............. „ mittelkörnig 1906................ „ nagyszemfi 1906, évi ______ „ grobkörnig 1906................ fuvardíj Budapestre — Sci minőnként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze vet Cyftrb» « fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb. -- Mach &yör isi h-iffsfracht na !•stehen sich per 100 KU der Frachtsatz uw 24 96 — 92 — 102 — 106 — ich Buc ogramn\ inclu leller hfihsr, 116 — 100 — 3114 - 120 — lapest sive Transport »uf Grand der vom 24. bis 2 Yorgefallenen Sohlflsse. tUuer und Assecuranz, * B. Sept. 8# von Heller — bi» Beller. Pancsovától Újvidéktől Bezdántó! 60-66 52-56 42-48 Kalocsától 31—36 Dunaföld vártól 30—36 Szentestől 80-86 Szegedtől Zentától 64 - 66 60—64 Titeltöl 56 -60 Mitroviczától Temesvártól N agybecskerektől — 64-74

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents