A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, október-december (43. évfolyam, 221-295. szám)

1906-10-01 / 221. szám

Ä BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. if 1. „Tiszavidéki bnm“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termeit búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmearyel buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának a mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidóki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázl és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „IlítusáKl bura“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely ■ nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt résiében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nőgrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett rélzében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ifcjf Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. ,,Pestl burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Klrályhágóntúll aegyikkon termelt burgonya. á t 1. Unter ..Tlieisswelzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie In den en links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen ^untY/^Weiz^n^Coni. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. p«t Pills­3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des to Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten Welzen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. _ dl. 5. Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder m dessen NachbargoHeten geerntet wurde. ir) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch, die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten ^rbn^”r^'Uch|) «erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten 1ier Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete_oder_m <iessen NMhbargebfet«Beratet «’u e. 3. Unter „Transdannbische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die uonau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und we che im^genannten«Jebii>te ,8®fr"te,‘"u j Kartoffeln. Unter „Transdanubisohe Kartoffeln“ sind die m den elf Comitaten jenseits der Donau geenneten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó. Arva Turóc^ W Abauj-Toma, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln^ sind die in den ^omuate Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln sind die' iniden Com:itaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrtd, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLI1L évfolyam. ladapest, 1906. október 1. (hétfő). 221. szám. Wittííig } szép“schön Vízállás reggel 7 órakor \ „ Wasserstand 7 Uhr Früh / + 410 * Hőmérő reggel 7 órakor \ , Q r „ Thermometer 7 Uhr Früh j + Légsúlymérő reggel 7 órakor I ,,g0 ^ Barometer um 7 Uhr Früh / <ÖU v Előfizetési árak évenklnt i A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva _______________» 88.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában__________ _______» 32.— Külföldre..........................................» 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- öe vasárnap kivételével mindennap. WAÄREN- UND EFFECTEN-BORSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich i Loco Secretariat der Börse --- — K 24.— Ins H«ub gestellt...............­..........— » 28.— Per Poet für Ungarn und Öster­reich ____— — — — > 82.— Für das Ausland— — — — — » 44.— Einzelne Exemplare 20 H. A) Árutőzsde» — Waarenbörse, I. Gabonasiemüek. — Getreide, Arak készpénzben 100 kilogrammonként. aj Ké»3KárÚp — JSffective Waa/re, Preise. netto Cime per 100 Kilogramm, A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgemcht per Hektoliter in Kilogrammen Busa — Weiten 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 . Tiszavidéki .................. Theiss................................. Fejérmegyei .............. Com. Fejér ........................ * Pestvidéki ................... Pester Boden ................... Bánsági ........................ Banater ............................. ' Bácskai ........................ Bácskaer...........,................. Szerb ............................. Serbischer ........................ Román ........................ Rumänischer.. — ............. Bolgár ............................ Bulgarischer....................... — —-----­13 65 13 80 14 — 14 20 13 95 14 20 14 40 14 55 14 15 13 95 13 90 14 15 14 35 14 55 14 35 14 40 14 55 14 65 14 25 14 — 14 10 14 35 14 55 14 65 14 50 14 55 14 75 14 85 14 45 14 25 14 25 14 85 14 65 14 65 14 70 14 30 14 30 15 05 14 70 14 75 14 85 15 20-----­-----­Xtozie — Reggelt.. ........................ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs 2afc — Käfer.. .................. — — Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bit K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű, új ................... Prima, neu ........................ Küzépminüségíí, új.............. Mittel, neu . ............. 12 30 12 — 12 40 12 20 Elsőrendű, új ................... Prima, neu ...........-........ Középminőségü, új ........ Mittel, neu ........................ 13 70 13 50 14 10 13 70 Árpa •— «reimte _ ................... ... I Takarmány új, elsőrendű .. Futter neu, Prima .................. „ „ másodrendű „ „ Sekunda ............. Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss....................... „ felsőmagyar. ... „ Oberungar ................ „ dunántuli ... _ „ Transdanub.............. 12 80 12 50 13 20 12 80 Tengeri — SEais ........................... Magyar ............................. Ungar.................................. Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt........ Szerb ................................. Serbisch............................. Fehér .................................. Weisser............................. 12 20 12 40 Repcze — ütej»» - Terminwaare. Káposztarepcze Réparepcse ... 30 50 31 50 MSI«« — Hiri« _ _____________ _ 10 80 b) Hatái 11 — lűdöre. ­_________ Rübsen ...-----------------­Határidd — Termin Délutáni 1 éráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kütéiek sorrendje a köibeesö árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags nu den hüchmn und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurso Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az elözé folyamok Reihenfc tőzsdei nap délutánján a legmagasabb éa legalaoaonyabb ár­on előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Ige der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den und niedrigst** Kursen vorgefallmen Schlüsse ohne Ztpischenkurs, Árfolyam — Kure pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar iraza — Ung. Weizen ............. 1906 október ......... .... ... Oktober ... ................... ___ ___ _ ___... ... .... — — —. —- —-----­-----­— .... .............................................................-----­-----­Bia*» — Weizen ........................................ »1 9t — — — — •" — — — ** K — — — — — — — — 1906 október ..........._ Október......................... 1907 április ... ............... April............................ 14 08 14 06 1428 14 24 14 28 ................. 14 76 14 92 14 88 14 92 ............................. 14 26 14 88 14 28 14 90 14 14 14 08 14 10 .. ... — .. ................ 14 82 14 78 14 84 ................... ..... — — 14 12 14 80 14 14 14 82 Ress — Roff&en — ......................-........ 1906 október ... ........ Oktober........—.......... 1907 április ................— April------... .......... 12 28 12 24 12 46 12 42 ....................... _ 12 90 12 96 .................-............................. 12 42 12 94 12 44 12 96 12 88 12 92.” —---------------------­12 90 12 92 Teajferi - Mais ................-................... M ................-...................... n —- — — — — — — 1906 szeptember ........ September .................. 1906 október ... .... ._ Oktober ... ... __ ........ 1907 májns................... Mai ............ ............. 10 — 10 02 9 98 10 08 .......................-... 10 08 10 10 í’o 02 ÍO”—” 10 04 ”! ’ ............................— 10 02 10 04 Xsxh — Hafer-. -............................................ w M ...........-.........—------------­1906 október .............. Oktober....................... 1907 április .................. April............................. 13 66 13 90 13 82 13 92 13 98 ' ................ 13 74 13 90 13 88 ... ................................... 13 98 13 86 14 — 13 88 13 56 13 66 ” Z Z Z Z Z 13 68 13 64 13 72 ... ................................. 13 64 13 70 13 66 13 72 — Kohlreps---------­1907 augusztus- ___ August ..................... o) Hatápidflra. Fölmondon árnkbsQ aí<5?ords!t kötések. — Térmínwaar®, fa 23 90 gekündigter 24 10 Waart v$r§ «fallmt Sehlüm-T---------------------------------------------------------------------------------------- 1 ' ----—-------------­Magyar Mm» — Ung. Welsen ...............---- —-----— -------- -------------------­st«s* — jPio-ríresB—... ._ ....------------­--------------­...................— — ..............— *»3» — Maler... _ ... — — — ---------­... --------------— — — — i l ■ i 1 1 1 ! 1 ■ 1 e t 1 3 | a------------------------------— ---­Tengeri — Mais .................. _ _ ... ._ il) L^sxémdlé árfolyamok. — LiquidaSionsfetirse. Káposztnrepeze — Kahlrep« —-----­Magyar Hm*» — Ungarischer Welmen .............................—-----­M.**» — Meeren .......................................—..........................- — -­12 42 Sal? — Mateir.... ...........................................—-------- —............. 13 98 Baus» — W«l*e* ............. — .........— — —.............................. Árak készpénzben 100 kllogrammoaScánt. 14 26 Tengeri — ;ia!s ... ........................................................................... ** II. ünrigcssífs», készárú. — Kartoffeln, efekt 12 30 ive Waart. Káposxtarepese — MoMreps ........................—..................... Preise netto Cmm per 100 Milo gramm. Emberi táplálkozásra mUáU burgonya Für menschliche Xahrunff Meinende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubisohe ....................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer........................................ Erdélyi — Siebenbürger ........ ................... Bánsági — Banater ............ ........ -........... Pesti — Pester ....................................... . — Fehér — Weús \ Rózsa — Rom | Sárga — Gelb Mezőgazdasági £• ipari czélo&ra szolgáié burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln »k. — Diverse Proa Dunántúli — Transdanubisohe ............ — — Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Erdélyi — Siebenbürger ............................. Bánsági — Banater ....................................... Pesti — Pester .....................................- — lucte. Fehér — Weins | Rózsa — Sot« j Sárga — Gelb K-tól — von K-ie — bit K-tól — von K-ig — bis 2 60—2 80 2 60-2 80 2 80-3 00 2 60-2 80 3 00-3 20 2 60—2 80 m. 3 00-3 40 3 00-3 40 3 20-3 60 3 00-3 40 3 20-3 60 3 00-3 40 ÜRÜISnfféle 3 40—3 80 3 40-3 80 3 60-4 — 3 40-3 30 3 60-4 — 3 40-3 80 termény« 2 20-2 40 2 20—2 40 2 40-2 60 2 20-2 40 2 40—2 60 2 20-2 40 2 40- 2 60 2 40-2 60 2 60 - 2 80 2 40-2 60 2 60 - 2 80 2 40 - 2 60 2 40—2 60 2 40-2 60 2 60-2 80 2 40-2 60 2 60-2 80 2 40-2 60 Készáru — Mffecüve Waare Ärfclyaei — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és »s ! n 8 8 é g Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse KiStések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld ári—Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó 100, ... franco Fass, netto Tara e' Disznózsír.............. Schweinefett ........ Budapesti .......................................... Budapester ....................................... Vidéki ............................................... Lasdfett............................................ ...........................­137 ­138 ­...............—..........— m— —­-----------­“““ 100 kg.-kéat Szalonna......... ....................... S»ecís. ...................... Magyar légenszáritott vidéki ............... Landspeck, ung. luftgetrocknet........ Városi légenszáritott 4 drbos. ............ Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. » » 3 b — — jj n 3 » Füstölt ........................................................ ... .............. geräuchert ........................................................................... — — ........................................ 106 — 1Ö9 ­107 - 110 ­.............................------------­-----------­-------------------- ... Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Szilva— ....... .....­I»fiaWi!BB«i» — ............... Boszniai, 1906. szokványminőség. ... bosnische, 1906. Usance-Qualität................ „ „ 100 drbos.................................1 „ „ 100 Stüok .......................... „ 85 „ ................................. . „ „ 85 „ ......................... Szerbiai, 1906. szokványmiaősóg.. __ sorbische, 1906. Usance-Dualität................ „ „ 100 drbos.. ................................ „ „ 100 Stück ......................... . 85 , ................................... . , 85 . ......................... __— ...____________------------­------------­— — —------------—------------­-----------­---------------------------­ingyen hordó «qq . -ként franco Fass, netto Tara ®' Szilvái* .................. Pflanmennms. ....... Szlavóniai 1905 ........ ............... ... slavonisehes 1905 ............................. Szerbiai— 1905................................................................ serbisches... 1905 ............................. 29 — 22 — 30 — 23 — ... — ...------------­-----------­— —• —­100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Heremaf ............. Kleesaaten ............. IV. Hajózási A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1906. évi ............. Luzemer ungarische 1906................ Lóhere aprószemü 1906. évi ........ ... Rothklee kleinkörnig 1906................ „ középszemű 1906. évi ............. „ mittelkörnig 1906................ „ nagyszemű 1906, évi ........ ... „ grobkörnig 1906................ fuvardíj Budapestre ‘\Xrd«tÄi4.Äi8',g — Sei mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze vei CSyőrba a fuvardijtótel 24 fillérre! magasabb. --- Mach Qyör ist hiffdfracht na *stehen sich per 100 Kilo der Frachtsatz um 24 L 96 — 92 — 102 — IOC — ch Bud qramn\ inclust r.eUffr höher, 116 — 100 — 114 — ‘ 120 — apest ve Transport s,uf Grund der vom 24. bis 2 vorgefallenen Schlüsse. iteuer und Assccuranz. 8. Sept. Frachthäi x« von Meller — bis Heller* Pancsovától Újvidéktől 60-66 52 — 56 Bezdántól 42-48 Kaloosától 34-36 Dunaföldvártól 30-36 Szentestől 80-86 Szegedtől Zsntától 64-66 60-64 Titeltöl 56 -60 Mitroviozától Temesvártól Nagybecskerektől 64-74

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents