A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, július-szeptember (43. évfolyam, 147-220. szám)

1906-09-14 / 208. szám

Á BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA ■jír 1. „TlBzavIdílii bnia“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Síolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fe.t<Srmegyei bras“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidékl b«i®a“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bána&gi busa“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely • nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „FelMŐmag-yarorazAgi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. .,I>rmántnii árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. »,Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. á l 1. Unter „Theisswelzeu“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den en links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“1 ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ★> k Unter „Tkeissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische «erste“ isi solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanu^iscke Gerate“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Unprarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartolfein. Unter „Transdanubisciie Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbiirger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XUH. évfolyam. Mapest, 1136. szeptember 14. (péntek). 208, szám. wftternne } szép-schön Vízállás reggel 7 órakor | , ,,,ö a Wasserstand 7 Uhr Früh / + ** Hőmérő reggel 7 órakor \ , .. ro Thermometer 7 Uhr Früh / + Légsúlymőrő reggel 7 órakor 1 w Barometer um 7 Uhr Früh / Blőíizetési árak évenklnti \ tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva __.______________> SÍ8.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _____________... > 32.— Külföldre ­__________•__________» 44.— Egyes példány 80 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- ös vasárnap kivételével mindennap, WÄAREN- UND EFFECTEN-BORSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich i Loco Secretariat der Börse — — K 24.— Ins Haus gestellt ............— — — » 28.— Per Post für Ungarn und Öster­reich -----------... ... — » 32.— Für das Ausland.. _____... — > 44.-­Einzelne Exemplare ao H. p A) Jtrútőaesclei — Waarenbörse. I. Gabonanemkieik. — Getreide, Arak készpénzben 100 kilogrammonként. aj — Bffectíve Waare. Pm*ä ***** C'lsse per 100 A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgemcht ver Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 78 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki ................... Theiss........... .................. Fejérmegyei ............... Com. Fejér.......................... Pestvidóki ................... Pester Boden .................... Bánsági.................. .. — Banater ......... ................... ' Bácskai ......................... Bácskaer.............................— Szerb ............................... Serbischer .......................... Román ................. . ... Rumänischer.. —.............. Bolgár... .... ................... Bulgarischer............. — ~-----­------­-----­-----­-----­-----­13 45 13 80 14 — 13 75 14 20 14 35 13 95 13 75 13 70 13 95 14 15 14 35 14 15 14 20 14 35 14 45 14 05 13 80 13 90 14 15 14 35 14 45 14 .30 14 35 14 55 14 65 :: 14 25 14 05 14 05 14 65 14 45 14 45 14 50 14 10 14 85 14 55 14 65 16 ­-----­-----­Kém —• Sfcogge** .......■-------... •— Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kura K-tói — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű, új .................... Prima, neu ... ....... ....... Középminő ség tt, új .............. Mittel, neu ......................... 11 75 11 65 11 90 11 75 Elsőrendű, új Középminőség .................... Prims , 13 40 13 10 13 80 13 40 ifi»» — BMW. — ... •— -- — í, új ......... Mitte Árpa — ©erst« ..._ ......... ... ......... ★) Takarmány új, elsőrendű .. Futter neu, Prima... ... ... „ „ másodrendű „ „ Sekunda .............. Sörfőzésre tiszavidéki......... Brauer, Theiss ........................ „ felsőmagyar. ... „ Oberungar.................. * dunántuii .... _ „ Transdanub............... 12 25 12 ­12 60 12 25 Tengeri — Mais. ..... .................... Román v. bolgár, ó ...•... Rumän. o. bulgar., alt— — Szerb ..................................... Serbisch............................... Cinquantin ... .................... Cinquantin ........ .............. Fehér ...................... ... ... Weisser............................... 11 75 11 90 ese — Res»*.... ... ........ ......... minwwwe. Káposztarepcze ................... Kohlre Réparepcze ... ................... Riibsei 30 50 31 50 XKSleni •— Hirse... .... ...-----­1 \) Hntá? pid8i»e. — Tér i ... ____ .... _ — Termin Oóluiónl 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb «Árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zti den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallener. Schlüsse ohne Zwischonkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalaosonyabb ár­folyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkUI Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwisohenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar buza — Ung. Weizen .............. 1906 október Oktobe r . ... ..............-----­-----­...............................—................... ■- —-----­Kosa — Weisen _____________ 99 M — — - — ~~ 1906 október 1907 április Ö A ktober .............. .pril .. ........... ......... 14 06 Í4 04 14 08 14 - 14 20 14 IS ... 14 70 14 90 14 82 ... .................................... 14 14 14 82 14 16 14 84 14 04 14 06 14 —~ ..1 Z ’ I C Z L 14 74 14 72 14 76 14 68 14 70 .. ----------­14 02 14 70 14 04 14 72 Stf .-5 $u»m — RofirtB .......................................... — — —- — — — — — 1906 október 1907 április... Oktober ......................... April... ......................... 12 06 12 1 12 60 12 4 ......... .............. ___ -M>_ 12 10 12 72 12 12 12 74 12 64 .1' mm. _______ 12 62 12 64 — ... — 8 ................... ...------— .........- ­Tengeri — .. — .................... .......­9 82 9 84 ..................-............­9 82 9 84 szAntflmhfvr SftntAmhor 11 62 ............................. 9 82 9 84 9 76 9 8 9 88 9* 84 1907 Mai .... ... .................... 6 9 82 ... 29»% — „ ....... ....................................................................................... 1906 október _______ Oktober ........ ........ 1907 április ... ............. April........................ ... .............. -.................. 13 06 13 30 13 08 13 32 13 10 13 12™ I 7. ... -- -. — ... ’ 13 28 13 34 _________________ _______ 13 10 13 32 13 12 13 34 n ti — — — — — ...........- ~— M --—- —---------- ~~~ -­13 04 13 12 13 26 13 36 13 32 .. %ápoMtarep<»e — Kohlreps .............. 1907 augusztus.. ____ August ......................... Felmondom árakban aiőforddt kötéueK — Tévmimmare, In 23 90 gekündigter 24 10 Wmr« mr$ nfylUm 8chl&m Magyar fenn — Ung. Weisen... ............. — — — — — — — — -- — —- B.», ............................ ._ ... ____.... ... .... —-------­--------------...-------------------­KSkmm — WíeSs«:« _ ... _. ... ....................--— — — — — — — Tesjgrerl — Mais ......................................... á) áff®l¥*iwii©k« »­LtytiidtzHmixfaxvfie. — ltoMrep* — — .­***"■ Magyar írassa -- U»gari*el»er Weíj í«k ..............------­— a*gge® — ............. — ...------­...-----­« 25»& — Malter... — — — — — — —* — — -- —-----­assfUR ■— Weise». ............................................................................... Arak k&spénsben 100 hilsgnmnoakéni Tengeri — ;Staia......... .............. ........... .. .......................................... ** II. késsárá. — Kartoffeln, sfeUi 11 70 v« Waars Má^ourtarepese — MeMrep SS ..... .................................... gramm. Preise mtto Com por WO Kilo ®*nl»®ri táplálkozásra sselgálé ftargenya Für mtitiichliehe Nahrung Dunántúli — Transdannbische........... ............. Felsőmagyarországi — Obernngarische ........ Nyirségi — Nyirer ........... ....... ... ......... Erdélyi — Siebenbürger ........................... Bánsági — Banater ......................................... Poatá — Psster ... ... .............. ... ............. Fehér — Weüa | Rózsa — Rosti | Sárga — Gelb MezőgazSasági én ipari eiéloKra axvlsfclú Hsurgonya Für landwtrthfsfihaftMche und industrielle Xweehe dienend«. Kartoffeln Sfe,. — Diverse Proa Dunántúli — Transdanubische ....... ... . .._ Felsőmagyarországi — Oberungarische ____ Nyírségi — Nyirer ... .............. .................... Erdélyi — Siebenbiirger .............. ... ......... Bánsági — Banater... ....................... ......... Pesti — Pester .............................. ... — — lucte. Fehér — Wehs Rózsa — Bosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bin K-tól — von K-ig — bis 2 60-2 80 2 60-2 80 2 80 -3 00 2 60-2 80 3 00-3 20 2 60 ~2 80 in. 3 00-3 40 3 00-3 40 3 20 - 3 60 3 00-3 40 3 20-3 60 3 00-3 4C HulSinféle 3 40-3 80 3 40-3 80 3 60- 4 — 3 40 -3 30 3 60-4 — 3 40-3 80 2 20 2 40 2 20-2 40 2 40-2 60 2 20 - 2 40 2 40-2 60 2 20-2 40 2 40 - 2 60 2 40-2 60 2 60 -2 80 2 40- 2 60 2 60- 2 80 2 40 -2 60 2 40 - 2 60 2 40-2 60 2 60-2 80 2 40-2 60 2 60-2 80 2 40 - 2 60 Részára — Mff«eUve U'adM ÄrfolyM — Kur» Határidőre elöfcrdult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs S i á r sí a t ä s, a. a au és m i ® ö * s. 8 Provenienz, úatiun& und Qualität Előfordult kötése*«. Vor ge fallent Schlüsse Kiütések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld (s FÚ — Waare jsénz — Geld árú — Waare ingyen hordó (00 k .Wnt franco Fass, netto Tara, 1UU Kg' Kent SMsznéiísiF.. ............. Sefcweisiefctt ......... Budapesti ............................................. Budapester . .. .... -.. ...... ... ......... Vidéki ........................................ ...__ Landfctt... ................. ...............— 134 ­135 ­... _ ,____... — — — — .100 kg.-kent SKaSenatR.. .... .... .... Iieek. ..................... Magyar légenszáritott vidéki.... ......... Landspeek, ung. luftgetrocknet ........• Városi légenszáritott 4 drbos.. _.... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. » * ^ n — — V i fí Füstölt .........................._.................. geräuchert ............. ......: .............. — ......................... 104 — 1Ö8 105 - 109 — ...............................-----­-----­Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként, indusig Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-énl irilTa ........... .... Pflanmen ......... Boszniai, 1905. szók* . ioo d . 85 Szerbiai, 1905. szokv . 100 d . 86 rányminőség. _ rbos .............. ... ányminőség .. ... rbos... .............. bosnische, 1905. Usance-Qualität... .... „ r 100 Stück ... ....... . 85 , .............. serbisohn, 1905. Usance-Qualität ......... * 100 3tü«k ............ . » n 85 >/ — —- — __ .................... — — — — ...............................------­------­— ... _ _ JCS Tár. 100 '***>* Ssilvaiz .... ..... ........ Pflaumenmus ......... Szlavóniai 1905... ........... .................... slavonisches 1905 .. ... .............. Szerbiai... 1905... ... ............;. ... .... serbisches ... 1905 ..............................­................ — — 29 — 22 — 30 — 23 ­---------------------­-----­-----­------— — 100 kg.-kfet Díjtételek, fillértől—fillérig: Heremag .............. Kleesaaten ........ ... IV. Hajózási A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1 Lóhere aprószemü 1 „ középszemü 1 „ nagyszemü 1 fa«varifli| Búd mmonként a szállítási a figőirb® Luzerner ungarische 1905. ... ... ... Rothklee kleinkörnig 1905 ................. „ mittelkörnig 1905. .............. „ grobkörnig 1905. .............. &z 1906. évi szept. hó 3-tól 7-ig ___ előfordult kötések alapján. Oí/l sitási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve 4 fillérrel magasabb. — Mach ist hiffsfr acht na ■stehen sich per 100 KiU des Frachtsatz um 24 1 ch Bud gramm inclus hilft' Mhe-, apest he Transport 7. S«pt. Frachtt&i !*<s von Heller *uf Qi 1 iteuer 905. évi .............. 905. évi... _ _ a pestre dóval és a bizto * fuvardijtétel 2 und der vom 3. bis orgefallenen Schlüsse. und Aseecuranz, — bis Heller. Pancsovától Újvidéktől Bezdáatól 60-66 52 -56 42—48 Kalocsától 34—36 Dunaföld vártól 30—36 Szentestől 80-90 Szegedtől Zentától 66-70 64- 68 Titeltől 58 -62 Mitroviczától 82-84 Temesvártól Nagybeoskerektől — 64-74

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents