A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, július-szeptember (43. évfolyam, 147-220. szám)

1906-07-04 / 149. szám

Ä BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. 1. „TfsMYtdélti busa“ alatt oly búza értondó, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint .lász-Nagy-Kun- Snolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza>( alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt íuzák átlagának s mely a nevezett ▼agy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvldékl búza“ alatt oly búza értendó, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kwn vármegyében — a biai, pomázi és véczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „B&usági buzit“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termeit búzák átlagának s mely • nevesett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. . 5. „B&cobal bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 1. „Tiszavidéki ärpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nőgrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 8. „Itunamtuli Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Patti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Báes-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi buriionys" alatt értetik a Királyhágóntúli mMytt&ka terűiéit burgonya. ■fc l. Unter „Vbeisaneliieii“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher Im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen (lom. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Pest Pilis- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entsteht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen .Nachbargebieten geerntet wurde. >V) 1. Unter „Tbeissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Obernngai-iscbe Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durcnschmtte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbiscbe «erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ick- Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pllis- Soli-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die In den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln" sind die In den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln su verstehen. IMII. évfolyam. Budapest, 1906, julius 4. (szerda). 149, szám. időjárás \ széD_„rh(jn Witterung / sep seüön Vízállás reggel 7 órakor | , ,m a Wasserstand 7 Uhr Früh* f + w /a* Hőmérő reggel 7 órakor \ ro Thermometer 7 Uhr Früh f ' Lógsúlymőró reggel 7 órakor \ ,m ^ Barometer um 7 Uhr Früh J ** Előfizetési árak óvenkfnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva __________________> 38.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában ______________... » 33.— Külföldre ­___________________ > 44.— Egyes példány 2« f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. IAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Präxmmeratioiis-Preise Jährlich : Loco Secretarlat der Börse ... __K 24.— Ins Haus gestellt.. ____________» 88.— Per Post für Ungarn und Öster­reich _______________... ... » 32.— Für das Ausland.. ____________» 44.— Einzelne Exemplare 2« H. A) ÄKaifesdie« — Waarenbörse. Árak készpénzben ÍOO kllogtiiBniioufeént ^ - Gßtf&icl/ß» Preise netto Catse per 100 Kilogramm. a) Készáru. — 1Wffective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qcditötsg wicht per Hektoliter in Kilogrammen Bnxa — Weizen 73 74 75 70 77 78 79 80 81 82 . Tiszavidéki ............._.. T Fejérmegyei .............. C ’ Peatvidéki ............. .. P I Bánsági.. .............. ... B 1 'Bácskai... ... ____ ... B Szerb .............................. S heiss ....... ... .................... om. Fejér ... ... ... ... ... ester Boden ... .... ... ... anater ........ ... ... ... ... ácskaer .............................. «bischer ... ............... umänischer.. ... ... — — ulgariacher... ...------ ....-----­-----­14 55 14 80 14 75 15 — 15 10 14 85 18 10 15 30 ! ___ 14 95 15 40 15 40 15 — 15 20 15 45 iä m 15 25 15 45 15 65 15 50 15 20 15 20 15 25 15 65 15 75 15 50 15 40 15 50 15 75 15 80 15 50 15 65 15 55 15 95 16 10 15 80 15 85 15 85 16 15 16 05 15 90 15 80 16 05 16 35 16 15 16 — 16 10 16 25 15 95 15 85 16 45 16 20 16 10 16 45 16 — 16 55 16 20-----­-----­Bolgár ... .............. ......... B------­-----­— — ­| .... _-----­-----­~ —------­-----­-----­------­ftos* — wuv&'ist«**. .... .............. ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam —- Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Quaiitit Árfolyam — Kurs K-túl — von K-ig — bis K-tól — von K-ig - bis Elsőreu Üözépr dű............. Prima ..................................... Mittel ............................ 12 50 12 40 12 70 12 50 *aü* — Elsőrendű .... .... _ .... ... Prima ,............ .............. Középmmőségfí . ............. Mittel... ... ... _ .. ......... 18 80 18 50 19 20 18 80 Dtinőségtt ................... „ ... _ Árpa — tterate ........ ........ ... . . Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Príma.................... ... „ másodrendű „ Sekunda.................... ★)' Sörfőzésre tiszavidéki........ Brauer, Theiss ........................ „ felsőmagyar. „ Oberungar. _... __ 1 „ dunántúli „ Transdannb. ........ .... 13 70 13 20 14 20 13 70 Tengeri — Mais Magyar, új Ungar., neu ......................... Román v. bolgár, ó ....... Rumän. o. bulgar., alt Szerb .............. ....... ....... Serbisch .. _______ .... .... Fehér ................................. Weisser ... .......................... 12 40 12 70 Repcze — Hei»s ....... .........- Termin waare. Káposztarepeze Réparepcze ... Kohlr aps... ... ... ... ......... n .... ___... _____ ™ — — _ K&lea -- SUrse... ... _ ... _ h) Hatái pidflpe. ­... ... ... ... Rübse MnMpidA — Tormin □éiutánl í óráig a legmagasabb és iegaiacsanyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 V7tr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsne ohne ZwischenJcurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalaosonyabb ár­folyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetag es zu den höchsten -t*nd niedrigsten Kursen vorgefallenen SöMÜttne ohne Ztrischenkurse Árfolyam — Kurs péní — Geld árú — Waare pénz -~ Geld árú— Waare Magyar bnza — Uns. Weizen .............. 1906 október .................Oktobe ... ....... ... ......... ... ............. — —- — —-----­— — — —-----­(*»«». — Wel*«*» . . 1906 október . ......... Oktober......................... 1907 április ... .. _ ... April........................ ... 15 12 15 20 15 16 15 74 ........ ,.......- .. 15 16 15 70 15 18 15 72 15 14 15 15 68 15 15 10 15 64 15 12 15 66 « w — — — — — — — — 15 14 15 12 15 26 15 74 15 80 15 64 18 15 08 . ... .. .............. ... ... 64... ... ... ... ......................... — flwffgen ...' ___________■............. .... 1906 október 1907 április . Oktober April... 12 92 12 9C 12 98 ... ... 12 92 12 94 12 88 12 90 12 86 .......................................­12 86 12 88 — .................... Tenger* - Mal» ........................................­1906 julius ... ......... ... Juli. ......... .................... 1906 augusztus . .... August _ ..._ 1906 szeptember ......... September ... .............. 1907 május ... ............. Mai ......... ............. 12 24 12 08 12 30 12 38 12 54 12 20 12 52 11 32 12 22 12 54 11 34 12 26 12 12 42 14 ................... ..................................... 12 12 12 42 11 18 12 16 12 44 11 20- .....- ...... ......... — M «» ............................ 11 30 11 36 11 28 11 36 — 11 12 11 20 Ja» Hafer .. ............................. ............... 1906 október ... Oktober ... .................... 1907 április.................... April............................. . 18 Öe iE 26 lTl2 r. .‘C -- --- ­13 48 13 66 ......................................... .. 13 12 13 52 13 14 13 54-----­12 98 13 -­12 88 12 90 12 86 12 96 ................ Ä í&síssaYms-W'is, - IK nhirpnn 30 70 30 60 30 80 .15 fordtiH ktSiémk, ­30 60 gekündigter 30 80 Waara »>#r« «ftdltnt 8eKIÜ9&? a} fiaftfersdlíls*®. Felmondott 'árakban- Térmínusaare. In Mai7»r hiua — fin*. Welsen. ....... ... RöS® — Renuu — ..........- ............- — —■------.... — ... .... ... .... ..................­mb — SKafer ............................ — — —------...------------....-----------­Bua — Wetaess ......................................... ITenfferl — Mal« ......................................... d) LessKámolé — jbíquídationskurse *tápe*»tarep«»c — Äolslreps — ... _ Magyar fern*« — v>vartieker Weí»«® — — B-ífK» — WL®>rn .... .........................— — —-­-----­Za.& — Sfafer.. ......................- — —-----------—--------— ...............-----­tffiüHUK — WefaMS« - .... ..... . Tengeri — Mais ......... ..........._................ ** II. BisrigjOsi'fas készirú. — 12 20 ive Waare. KánoHtareoef« — Äoh.fresj® — ............................................... gramm. Árak kéaspénaben lö® kilogrammonként. Kartoffeln, efekt Preise mtto C mm per ÍOO Kilo föatltwri táplálkozásra m]«álé burgonya Für menschliche Wahrung d Uwmáe Karukéin Dunántúli — Transdanubische ........................ Felsőmagyarországi — Oberungarische ... _ Nyírségi — Nyirer ........ ............................. Erdélyi — Siebenbürger ............................... Bánsági — Banater. ............. ... ... ............. Pesti — Pester ......... ..................................... Fehér — íVeiss | Rózsa — Rom \ Sárga — (íelb MezőgaadaKágl és ipari ciéldkrs »»«Jjfálé feuTsrony» Für landwirthnchaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln ;k. — Diverse Proá Dunántúli — Transdanubische.. .................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Erdélyi — Siebenbürger ..............................* Pesti -- Pester ..........................................—. lucte. Fehér — Weis» Rózsa — Rosa Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bin K-tól — von K-ig — bis in. KuliSnféle ter^éssjf« — — — — — — • Késxáns — JSffeeMv# Waare Árfoi.yas: -- Kurs Határidőre előfordult ­- Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs S i í r ® a i á s, ne ip. és m ! b ő « í $ Provenienz, ß&ttung und QurJitit Előfordult kelések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld érú — Waare ingyen hordó 100. . , . franco Fass, netto Tara l A " 6t JOisznézsir............... Schweinefett... . Budapesti. ........................................... Budapester ... .............. .... ... .... ... Vidéki. .................................. .j.._ Landfett... .............. ....................... 133 ­134 ­------------­—— .... ••'< 'ms att *íi - — 100 kg.-ként Szalonna ....................................... Spécii ........................ Magyar Iégenszáritott vidéki .............. Landspeck, ung. Inftgetrocknet......... Városi Iégenszáritott 4 drbos ............. Stadtwaare, luftgetrooknet 4 stückig. n n ^ — fi íj O Füstölt. ..... ... .................................................................. geräuchert ... ................ ... .... ............................... 112 — 114 ­113 ­115 ~------------­-------------­Zsákkal együtt, göngysúly tiszta Szilvi-.— ...-' .............. Pflarawseißi ... ... .... Boszniai, 1905. szokványminőség. ... bosnische, 1905. Usance-Qualität ____-------------­-------------­----- ----­— — —................... ...........-. . » 85 r n 85 n ... — — Qualität pr. 500 Gramm, 100 kg.-ént . „ 100 drbos .......................................... „ * 100 Stüok ... ......... r n . 85 . — ....................... » » 85 » ......... .... — .............................. — _______ ... _________ — Szilvái* ......................... ..... Pflaniüeamus... Szlavóniai 1905... .... ..................... ........................... slavonisches 1905 ... ... .. ... ...____ Szerbiai... 1905.. ........................................................................ serbisches... 1905 ................................................................... 29 — 22 — 30 — 23 ­-----­— — .....— — 100 kg.-ként ítsjtéteíe!« fillértől—fillérig: Heremtag . ­Kleeaaaten . . IV. A fuvardíj 100 kilogw ch Bud >gramm inclus 18 Heller hüh apest ive Transport . Juni Frachtsä ize von Heller v/*i---- ----- ----- uu/itJiuvi Lóhere aprószemíí 1905. évi... .... ... Rothklee kleinkörnig 19( 1ÜAR Axri »viíWrtllfKwí» 1 Oí )5 hiffsfracht na / rstehen sich per 100 Kill der Frachtsatz um 16— n hagysaemíi 1905, évi ................ ... * grobkörnig 1905. ____ — — fuvardíj Budapestre “ Ä0'“ — Sei raroonként a szállítási adóval, és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve ©fő'?!»«! a fuvardijtétel 16—-18 fillérről magasabb. — Mach isi uf Orund der vom 25. bis 3C vorgefallenen Schlüsse. Steuer und Assecuranz. — bis Heller. Pancsovától Újvidéktől Betudástól BO—34 28-30 23-24 Kf.'oc.-ától 32-24 B.-Földvár tói 20-22 Ífeeifeítől 10-44 Szegedtől Zentától 32—36 30-32 Titeltöl 28-30 Mitroviczától 38—42 Temesvártól N.-Becsfcerektől 50—54 30-34

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents