A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, július-szeptember (43. évfolyam, 147-220. szám)
1906-07-03 / 148. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. it 1. „TlaiavtdéM bon“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Saolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bu«»“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt [ uzák átlagának s mely a nevezett ▼agy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvldékl buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kls-Kun vármegyében — a biai, pomázi is Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „BAneágl bum“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely ■ nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „BAcskni busa“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *♦■) !• ,,Tiszavidéki árpa'1 alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „1'elsőiuagyurorgzági Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyéban termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. ,,l>unántnli Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ★ Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zőlyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya" alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. HPestl burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya" alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Teenes éa Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya" alatt értetik a Királyhágóntúll megyékben termelt burgonya.-)C 1. Unter „rheissn elien“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen C«m. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder In dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entsteht und welcher im genannten Gebiete oder In dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Welzen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Welzens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ★) 1- Unter „Theissgrerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und wt’che im ^inannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberangarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 8. Unter „TranNda»ntii«che ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „SiebeuMrgsr Kartoffeln“ sind tfie Uj 0«? Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln su verstehen. XLXIi. évfolyam. Budapest, 1906. julius 3. (kedd). 148. szám. Witterung } «*P-«*»n Vízállás reggel 7 órakor \ , o7n « Wasserstand 7 Uhr Früh' / Hdrnérő reggel 7 órakor \ PQ Thermometer 7 Uhr Früh J "** Légsúlymérő reggel 7 órakor \ ,771 Barometer um 7 Uhr Früh j Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24 __ Házhoz hordva __________...___> ä8.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _____________ ____> SS.— Külföldre.............................................» 44 Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise Jährlich ■ Loco Secretariat der Börse _______K 24.— Ins Haus gestellt.. ______________» 28.— Per Post für Ungarn und Österreich _______...___________» 32.— Für das Ausland ________________» 44.— Einzelne Exemplare 20 H. r SO*- 1906. julius hó 2 in délelőtt októberi zab 18.10 K. ig IVddVG7í ÖÖTS€t Am 2. Juli 1906 Vormittags wurde Oktober-Hafer auch zu köttetett. y K. 18.10 geschlossen. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. GabonaSieniíiek« — Getreide, Preise netto Cat se per 100 Kilogramm,„ a) Készáru. — Bjfective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 .Tiszavidéki.. ......... ... Theiss ................. ... ......... Fejénnegyei .............. Com. Fejér ... ... ... ......... : Pestvidéki .................... Pester Boden ... ............. | Bánsági... .............. ... Banater ............................... | ' Bácskai .............. ........ Bácskaer.............................. Szerb............ . .............. Serbischer .......................... Román ......................... Rumänischer........................ Bolgár ............................. Bulgarischer.........................----------14 55 14 80 14 75 15 — 15 10 14 85 15 10 15 30 14 95 15 40 15 40 15 — 15 20 15 45 15 60 15 25 15 45 15 65 15 50 15 20 15 20 15 25 15 55 15 75 15 50 15 40 15 50 15 75 15 80 15 50 15 65 15 55 15 95 16 10 15 80 15 85 15 85 16 15 16 05 15 90 15 80 16 05 16 35 16 15 16 — 16 10 16 25 15 95 15 85 16 45 16 20 16 10 16 45 16 — 16 55 16 20----------Rom — Roma ............................. Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs — Hafer. ............................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tói — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ............................ Prima.................................... üö zépminőségü ................... Mittel ..................................... 12 50 12 40 12 70 12 50 Zab Elsőrendű ........................ Prima . ............................... Középminöségü .. ............. Mittel............. — ............ 18 80 18 50 19 20 18 80 Árpa — «erst* ............................... , Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima........................ „ másodrendű... „ Sekunda ____ .... ... ★)< Sörfőzésre tiszavidéki......... Brauer, Theiss ___________ » felsőmagyar. ... „ Oberungar .................. » dunántuli ....... „ Transdanub.............. 13 70 13 20 14 20 13 70 Tengeri — Mat«..... ................Magyar, új ........................ Ungar., neu........................ Román v. bolgár, ó ... _ Rumän. o. bulgar., alt......... Szerb .................................... Serbisch............................... Cinquantin ... .................. Cinquantin ......................... 12 40 12 70 cze — Reps . ~ ................. minwaare. Káposztarepcze .................... Kohlr Réparepcze ......................... Rübse aps __----------Köles — mir«*;......... ...........„ b) Hatá ridőpe. Rep — Ter n .............................. Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags su dm hSch9tm und niedrigsten Kursen vorgffallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélklll Reihenfolgt äsr am Nachmittage dei letzten Börtetagei zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zu>ischenhur8e Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waart Magyar bn» — Ung. Welzen .............. 1906 október ................ Oktobei--------------------Bau» — Weinen ... .. ................................. 9$ — —------ —--— w w ........................................1906 október ........... Oktober ........................ 1907 április ... ............... April............................... 15 26 L5 24 15 30 15 14 ............................... 15 78 15 68 15 72 ......................................... 15 16 15 70 15 18 15 72 15 40 15 44 15 3Í" Z 7. 7 .. 7 7 7 15 98 ............................................. — ........ ... 15 36 15 94 15 38 15 96 Ros» — Roggen ...... . ............................... rt n —............................. 1906 október .............. Oktober.......................... 1907 április .................... April........................... 12 9C 12 92 12 88 ........ ... ......................... 12 88 12 90 13 — 12 98 ........ .... ......... — ._ .............. 12 98 13 — Ten ff er* — Mal« .......................................... *» »* — ------—..............-.......... <• n ............................. ........— M « ......................................... 1906 julius ... .... ......... Juli................................... 1906 augusztus ............. August ......................... 1906 szeptember ......... September ................... 1907 május ... .... ... ... Mai .............................. 12 38 12 40 12 36 12 42 12 24.................... 12 62 12 68 12 54 . .. ............................. ... 11 14 11 18 11 06 11 08 ... ............. - ... 12 22 12 52 11 06 12 24 12 54 11 08 12 54 12 50........................................................... 11 24 11 26 11 22 .......................................... 12 48 11 22 12 50 11 24 Safe — Hafer ....... ... ... _............................. 1906 októbar 1907 április..... 92 .’.". 7. 12 88 13 24 12 90 13 26 ............ ........ 13 13 02 rt n — — — — — .............*» » ............-.................................. . ... . Oktober . ....................... 12 96 12 88 12 92 12 84 12 13 24 13 26 .. .................... 13 10 12 98 13 — .................... 13 48 .................................... — ... WA|»0«itiirepue — Kohlreps .............. 1906 augusztus... _____ August .......................... s) Felmondott árakban ..........................................|.................................... előfordult kötések, — Términwaare. In 30 60 gekündigter 31 — Waart v*rg «fallms Schlüsse t Magyar bnza — Ung. Wellen ....... ... ... — — .........— -........— — —— etess — Roggem .............................................. 'fifnfer ................................ .............. .........— — —----------------— »nsa — Weisen ........................................... Tengeri — Mais .............._........................ d) L«szánno8é irfolyamok. — M-qiiidatioimkurse. Káposstarepese — Kohlreps — ... _ Magyar busa — Ungarischer Weisen ...................... ._. _______------Rozs — Roggen. ...... ............................................-.................- ._-----35s*I* — ^sf©F ...................................................... _ ... — _ ...-----Bise» — Weisen — ............................. ................... ... . ............ Áruk készpénzben 100 kilogrammomként. Tengeri — Mais... .............................................................................. ** II. Burgonya, készárú, — Kartoffeln, efekt 12 50 ive Waare. Káposstarepese — Kohlreps .............................. — ._ ......Preise mtto Cmste per 100 Kilo gramm. Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya h'ür menschliche Wahrung Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ........................ Felsőmagyarországi — Oberungarische ......... Nyirségi — Nyirer ........ ............................... Erdélyi — Siebenbiirger ............................... Bánsági — Banater... .................... _. ... ... Pesti — Pester ......... ......... ... .................... Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló bnrgonya Für landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln ik. — Diverse Prod Dunántúli — Transdannbische ................. ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Erdélyi — Siebenbtirger ........................ ....... Pesti Pester ............................................... lucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis in. Különféle tePRménifC — — — — — — Késxáru — JEffecüve Waare Árfolyan? —- Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Pifőrenlenz, Gattung und Qualität Előfordult kötések VorgefalUne Schlüsse Kütések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó l00. ... franco Fass, netto Tara 1UU ** Disznózsír ............... Schweinefett ......... Budapesti. Vidéki. ... Budapester Landfett... 133 134 -— — — — — — ................. 100 kg.-ként Szalonna.. ... ... ... ISpeek_______ ____ Magyar légenszáritott vidéki .............. Landspeok, ung. luftgetrocknet......... Városi légenszáritott 4 drbos ............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stüokig. » » ^ n — — »» » ^ n Füstölt ...................—......................... geräuchert .........................................---------------------112 — 114 113 115 ----------.................... Í Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Szilva— ..................Pflanmen .............. Boszniai, 1905. szokványminőség_ bosnische, 1905. Usance-Qualität-----„ 100 drbos... .............. „ „ 100 Stück ............» » 85 „ --— —---- * n 85 „ — — — Szerbiai, 1905. szokványminőség ....... serbische, 1905. Usance-Qualität......... * 100 drbos.. .................. * „ 100 Stück .............. n « 85 » — — — — » » 85 „ — — — ... ....................... — —-----... __ ... ______----------“ .........— ingyen hordó im ^ „tint franco Fass, netto Tara Szilvaiz .................... ftlanmenmus......... Szlavóniai 1905... .............................. slavonisches 1905 ............................Szerbiai... 1905 .............................. .... serbisches.... 1905 ............................... .......................- — — 29 — 22 —. 30 — 23 —-------— — — — — --100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Meremag ... ............ Kieesaaten.... .... .. . IV. Hajózási A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1905. évi.. ............... Luzemer ungarische 1905....................... Lóhere aprószemű 1905. évi ........... ... Rothklee kleinkörnig 1905...................... „ középszemű 1905. évi. ................. „ mittelkömig 1905...................... „ nagysaemű 1905. évi. ................. „ grobkörnig 1905. ... ............ fuvardíj Budapestre Ä0‘,e — Scl mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve tn’yőrbc a fuvardíjtétel 16—18 fillérrel magasabb. — Mach fíyőr ist biffsfr acht na rstehen sich per 100 Kilc der Frachtsatz um 16— ch Bud >gramm inclus 18 Heller hSh apest ive Transport IM*. uf Grund der vom 25. bla 8C vorgefallenen Schlüsse. Steuer und Assecuranz. . Juni Fraehttä Ize von Heller — bis Heller. Pancsovától Újvidéktől Bezdántól 30-84 28-30 22-24 Kalocsától 22—24 D.-Földváitól 20-22 Szentestől 40-44 Szegedtől Zentától 32—36 30—32 Titeltöl 28-30 Mitroviczától 38—42 Temesvártól N.-Becskerektől 50—54 30—34
