A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, július-szeptember (43. évfolyam, 147-220. szám)

1906-07-11 / 155. szám

A BUDAPESTI ÁRÚ- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. it 1. „Tlu»Tt<IéU bnuu alatt ölj búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés Tármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- S so Ínok Tármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Ftjérmegyei búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt ’ xizák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. S. „Peitvldékl bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „B&nságl basa“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely ■ a evezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácakai busa“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. Jf) 1. „Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt ttazében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. S. „Dnnántull Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körUvett rtezében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. if Burgonya. „Dunántúli burgonya" alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Báce-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Teates és Krassó Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágómon wpéMiw termelt bariona. •ic 1. Unter „tfnelssn eizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten YVeizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen i'om. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Welzens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Fester Boden-Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis­Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entsteht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ^ 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „RAcsUaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieteu geerntet wurde. •*) 1. Unter „Tbeissgersto“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Iheiss, die Maros undaie südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und w*-!che im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. „ , . . . 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durcaschmtte der In den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transriauubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. if U. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in deu elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyíren Kartoffeln“ sind die in den Comitaten azatmar, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten i est-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die In den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád. Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln «u verstehen. EE évfolyam. Budapest, 1906. julius 11. (szerda). 155. szám. Wtant } széP-schÖQ Vízállás reggel 7 órakor ^ , q9(. c, Wasserstand 7 Uhr Früh' \ + Hőmérő reggel 7 órakor \ i oa p o Thermometer 7 Uhr Früh / + u Légsúlyméró reggel 7 órakor \ ,?ß. Barometer um 7 Uhr Früh j Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva ______..._______» 88.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _____________... » SS.— Külföldre­_________________-i. > 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WÄAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich i Loco SecretarUt der Börse — K 24.— Ins Haus gestellt— ... — ... — » 28.— Per Post für Ungarn und Öster­reich - —__________ ____— » 32.— Für das Ausland.. ______— » 44.— Einzelne Exemplare 2« H. ? , A) Árutőzsde. — Waarenbörse. Árak készpénzben 100 £ GöbOlianeillÖek« GetT0ÍdS» Preise netto Üatae p&r 100 Kilogramm. a) Kéftxápú. — Mffective Waare.. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewieht per Hektoliter in Kilogrammen — Weizen 73 74 75 76 11 78 79 80 81 82 . Tiszavidéki ................... Theiss........................ ... ... Fejérmegyei ............ ... Com. Fejér.......................... * ] Pestvidéki .................. Pester Boden Bánsági........ ... ... — Banater ............................. 'Bácskai ........ .... Bácskaer............ ........... Szerb ............ Serbischer .................... ... Román _ — _ . Rumänischer ........ ......... Bolgár Bulgarischer ........ ... .... ...-----­— --­14 55 14 80 14 75 15 — 15 10 14 85 15 10 15 30 14 95 15 40 15 40 15 — 15 20 15 45 15 60 15 25 15 45 15 65 15 50 15 20 15 20 15 25 15 55 15 75 15 50 15 40 15 50 15 75 15 80 15 50 15 65 15 55 15 95 16 10 15 80 15 85 15 85 16 15 16 05 15 90 15 80 16 05 16 35 16 15 16 - 16 10 16 25 15 95 15 85 16 45 16 20 16 10 16 45 16 — 16 55 16 20-----­-----­B«** —■ »»srcen. -- — Származás, nem és minősén Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — SiJafer ... ................. ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ........ .................... Prima .................................... Középminöségü ........ ......... Mittel . ... .................. . 12 60 12 50 12 80 12 60 Elsőrendű ... ........ ... Prima.... .. ... ..... .... .. Középminöségü ----------... Mittel... ............................... 17 70 17 40 18 — 17 70 Árpa — «erste. ................ ........ *) Takarmány új, elsőrendű .. Futter neu, Prima. ................. „ „ másodrendű „ „ Sekunda .............. Sörfőzésre tiszavidéki. Brauer, Theiss.. .............1 „ felsőmagyar. „ Oberungar. .... ___ „ dunántúli „ Transdanub. .............. 12 30 11 80 12 60 12 10 Tengeri — Mai« ... .................... Magyar, új .. _. .............. Ungar., neu... . ...... ........ Román v. bolgár, ó ......... Rumän. o. bulgar., alt ......... Szerb... ... .............. . ... Serbisch................... ... ... Cinquantin ...... ... Cinquantin ... .... ......... .. . 12 40 12 60 Kánosztarenczfl ... Kohlrens 30 20 31 — Köles — Mir««... .... .... _ b) Hatái rádcSre. ­ttopese - Keps .............. Réparepcse ........................ Rübsen ............ ............- Terminwaare, Határidői — Termin Délutáni 1 őriig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags tu den höchsten und riiedriffStSfi ,Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zioi8öhenJt:uri>e Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb ós legalaosonyabb ár­folyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nólkUI Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages eu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zioischenlcurse Árf®lya«i — Kurs pénz = Geld árú— Waare pénz —- Geld árú — Waare Magyar ít«*a — Unj?. Weizen .............. 1906 október .............. Oktober........ ... .. ... .............................................— —................ ... —-----­-----­.................. ...........................-.................— — — — —-----­Bus*'—Weisen ...................................... H» *1 ••• ------ -------— r —­*1 —........... . ......... 1906 október. _ ...._ Oktober ... .... ... 1907 április ... ............. April.................... ... ..... 15 18 15 20 15*14 15 28 15 24 ................. 15 74 15 88 15 80 ......................................... 15 22 15 82 15 24 15 84 15 22 15 24 15 16 .................. ................... 15 80 15 76 ........ ... ............. ......................... 15 18 15 76 15 20 15 78 RftM — ftoffge» ~ .....................-................ » 99 —*----------—* — 1906 október .... ____ Oktober ......................... 1907 április ... ............ April........................... 12 86 13 — 12 90 .................................... 12 92 12 94 ... .... .... ... ____ ... ____________■ __ _ _. 12 92 12 94 Tengeri — Mai» .... .. w w ..............— —■* —......... H *t m » ••• fr -** *" — .......- — 1906 julius ................... Juli................................... 1906 augusztus ........ ... August .. . _ ... ......... 1906 szeptember ......... September .................... 1907 május......... .... _ Mai _____ ..___ ____ 12 20 12 22 ... ......... ......................., ____ 12 44 12 48 12 42 . ............. ... .............. ii 04 10 98 11 02 10 96 11 02.’’. T. ’ ... 12 20 12 42 10 98 12 22 12 44 11 — 12 28 12 26........................................................... 12 52 .......................... ........................................... 11 10 11 04........................................................... 12 26 12 50 11 06 12 28 12 52 11 08 M5ab — Haler ......................- ... .. ... ... — M 11 -- —* —...........- --,............... » n — ­......................................... 1906 október ............. Oktober ......................... 1907 április ... ... ........ April........................ ... is 10 IE ”i8 13 08 r. ” ... ... ™ Z 13 50 13 58. ................. ... .............................. 13 12 13 52 13 14 13 54 13 10 13 14 .............. ..................................... 13 52 13 54 .......r_________________________ 13 14 13 54 13 18 13 56 K*poBstar«s**i*e -- Kohlrep« .............. 1906 augusztus _______ August .................... ._ fí) Hssti&PidíSl*»« Felmondott árakban ■ előfordult kötásek, —■ Térmíntcaare. In 30 80 gekündigt#­81 — Waart &falh*s Schlüm SB*iryar busa - ii«*. Weisen . ... .... .... 8*;©s« — s*,ts«ireH ... — ■ .... Zab — Mat« .........—------------—---------­IW*«*« — Weise« .......................................... ... “**' “““ ““ ■“““ ““ ■*““ 'Tenireri — Mai« ........................................ á) Letzámolé Apfolyamok. ­- Liqu4.dation»kur»e. Káposstarepese — Kohlrep« — ... — Magyar »was» — Weise» ..... .... ... .........-----­ftos* — .... ... ... . ............................ —. ................-----­'Ant — Maier... _ ... ... .... —-------------­- ..............................­------­SS®*» Wei*«®. ..................................................... — .... ............­Árak kézpénzben 10* ktio{gra»fc>ao»k6M.t. Teniferl — Mai*........................ ..... ... .................... — .................... ** IL Bsirgiosíi^aj, kész&rft. — Kartoffeln, efiekt 12 20 ive Waare. Káposstarepese — Kohlrep K ............­.............. ...-------— Preise netto Cm*» per 100 Kilo g ramm. KmÄerl tápiállcosásra «iolfáli itargonjf». .Fúr menschliche Wahrung Menmd* Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische... ... ... ......... Felsőmagyarországi — Oberungarische......... Nyírségi — Nyirer .............. ... ... ... ....... Erdélyi — Siebenbürger ... ... . ... .... ... Bánsági -- Banater.. ....................... ............. Pesti — Pester ... .... ..... .... .... .... ....:... ...• Fehér — Weiss | Rózsa ­- Rosa j Sárga — Gelb Mezőgazdasági é« ipari czélokra szolgáló burgonya b'ür landuiirthachaftliche und Industrielle Zwecke dienend« Kartoffeln ib. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ....................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer .......................................... Erdélyi — Siebenbürger ................... ............ ^Bánsági — Banater.............................. ............ Pesti — Pester ... — ... .................... .... lucte. Fehér — Weiss Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb K-tól — vrn K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis III. eCSKSSnféle teranésüfrs — — — — _ _ Késiáru — Weuire Arfoiyeas — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, neu,) és m 1 n i i í | Provenienz, Gattung and Qualität Előfordult kötések Vor gefallene Schlüsse KStések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld Árú—Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó im k*-kánt franco Fass, netto Tara iW kg Ke“1 Dlssnióitsir ............ Schweinefett .... ... Budapesti. ........................................ Vidéki ...... ................. ......... Budapester .... _ ... '......................... La&dfett... .... ............ .. .............. 136 ­137 ­mum --- — — — — — — 500 kg.-ként Szalon«» . ... ......... 8p«eK.. .... .............. Magyar Iégenszáritott vidéki .............. Városi Iégenszáritott 4 drbos.. ......... n „ 3 „ _ _ Füstölt ___________ _______ ____ Landspeck, ung. luftgetrocknet ........ Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. » » ^ n geräuchert ........................................ — .... -------... — 111 — 114 ­112 - 116 —-----­-----­............. — Zsákkal együtt, göngysiily tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qutlitftt pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Ssllva ........ - ......­l*üanmien ... ............ Boszniai, 1905 szokványminőség. ... „ „ 100 drbos .................... 85 „ .................... Szerbiai, 1905, szokványminőség ....... » * 100 drbos— .............. „ 85 . .................... bosnische, 1905. Usance-Qualität ........ „ 100 Stüok _______ p v 85 „ — — — aerbische, 1905. Usance-QuaJitSt ......... 100 Stück ........ — • 85 * .............. __. _ _------­.... ... ... — — — — _ — — .— — — Ssilvais............... ... Pflaumenmus...... . Szlavóniai 1905 ........ ......................... Szerbiai... 1905 .............................. ... slavonisches 1905 ......... .... .... ........ serbisches. 1905 ............................... ............................... 29 — 22 — 30 — 23 — ........................ — — _ — — ........— — IW fcg.-kónt Díjtételek fillértől—fillérig: IKeremag Kleesaafen .............. IV. Hajózási A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1905. évi _______ Luzerner ungarische 1905................. Lóhere aprószemű 1905. évi.. ........... Rothklee kleinkörnig 1905................ „ középszemű 1905. évi ............. „ mittelkömig 1905................. „ nagyszemű 1905. évi ............. „ grobkörnig 1905.......... ... ftavardij Budapestre aa itnJUÄ.ka2Cn‘g — Sei mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve SfSit*to# a fuvardíjtétel 16—18 fillérrel magasabb, — Ifaefr iíyír ist hiffsfracht na rstehen sich per 100 Kilo der Frachtsatz um 16— ch Bad gramm inclus 18 Heller hdh. apest ive Transport SA auf Grand der vom 2. bis 7. vorgefallenen Schlüsse. Steuer und Assecuranz. Juli Fracht« ä ’.ze von Heller — bis Heller. Pancsovától 30-34 Újvidéktől 28-30 Bejdántól 22—24 Kalocsától 22-24 D.-Földvártól 20—29 Szentestől 40-44 Szegedtől 32—36 Zentától 30—32 Titeltöl 28-30 Mitroviczától 38—42 Temesvártól 50—54 N.- Becsfcerefetöl 30-34

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents