A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, július-szeptember (43. évfolyam, 147-220. szám)

1906-07-09 / 153. szám

A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA h 1. „Tlisavldékl bn*»“ alatt ölj busa értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász*Nagy-Kun- Ssolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei busa“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt ! uzák átlagának s mely a nevezett ▼agy ezekkel szomszédos területeken termett. S. „Pestvidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági busa“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely • nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa** alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében lermelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 8. „Dunántall árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett Vészében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ★ Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Báos Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli —gyittü termelt burgosys. 4c i. Unter „nieissfi elzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Welzen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und weicher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens ents^vicht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banaler Welzen“ ist solcher Welzen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher WTeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitie des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ■fr) 1. Unter „Tliei&sfirerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich ’lypus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und wOche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. , 2. Unter „Oberungarische Gersie“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsien Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerxt©“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. + liartofietn. Unter „Transdanubisohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die In den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Posier Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bacs-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbtirger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits deB Királyhágó geernteten Kartoffeln su verstehen. Hilil. évfolyam. .Mapest, 1906. julius 9. (hétfő). 153, sgám. wítterung } ^p-aehön Vízállás reggoi 7 órakor ( , 5 c, Wasserstand 7 Uhr Früh'. / + 0 ,0 Hőmérő reggel 7 órakor \ ,, „ Thermometer 7 Uhr Früh / “r Légsfilymérő reggel 7 órakor \ 771 ,)(í_ Barometer um 7 Uhr Früh J Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva — _____________ » 28.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában ________________- > S2.— Külföldre. ... .................................» 44.— Egyes példány 20 r. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WÄAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich i Loco Secretariat der BOrse ... __K 24.— Ins Haus gestellt ___________... » 28.— Per Post für Ungarn und Öster­reich ___________________» 32.— Für das Ausland _________________» 44.— Elnzulne Exemplare 20 H. ä> A) Apútözsde. — Waarenbörse. Árak készpénzben 100 kilogrammonként,, -£• GabonaneWlÜek« — Getreide» p.-eise ni>tto Cause per 100 Kilogramm. a) Készáru. — Bffective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — QuálitBtsgewkht per hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 i Tiszavidéki ............. . Theiss............... ........... — — Fejérmegyei ...............Com. Fejér .,................................ •k-j Pestvidéki ... .... ... .... Pester Boden ... .............. Bánsági.-. .... ... .........- Banater ................................ ’ Bácskai ........ ... ... . Bácskaer... ........ ............ Szerb ....... ... ............... Serbischer ........................­Román ... ................... Rumänischer................... ­Bolgár ......................... — Bulgarischer..............— ...------.-----­14 45 14 70 14’ 65 14 90 15 — 14 75 ir. — 15 20 14 85 15 30 15 30 14 90 15 10 15 35 15 50 15 15 15 35 15 55 15 40 15 10 15 10 15 15 15 45 15 65 15 40 15 30 ■ 15 40 15 05 15 70 15 40 15 55 15 45 15 85 16 - 15 70 15 75 15 75 16 05 15 95 15 80 15 70 15 95 16 25 16 05 15 90 16 — 16 15 15 85 15 75 16 35 16 10 16 — 16 35 15 90 16 45 16 10-----­-----­Rom — ............................ Származás, nem és minősé# Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Maier ., ............................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-től — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — Ws Elsőrendű ... .... ................... Prima ... ......................... ... Középminőségü .... ... ......... Mittel .... .......................... 12 50 12 40 12 70 12 50 Elsőrendű .... .... ... ....... Prima........ ... ... ... ... ... Középminőségü ................... Mittel-...... ............ ........ 17 70 17 40 18 - 17 70 Ári»« — €»er«t«.. ........... - — — ★> Takarmány új, elsőrendű .. Futter neu, Prima ................... „ „ másodrendű „ „ Sekunda .............. Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss........................ „ felsőmagyar. . „ Oberungar.................. „ dunántuli ... ... „ Transdanub ............... 12 30 11 80 12 60 12 10 Tengeri — SJíais ... .... .............. Magyar, új ... .................... Ungar., neu......................... Román v. bolgár, ó ......... Rumän. o. bnlgar., alt Szerb ................................... Serbisch... ... ........ ........ Cinquantin .......................... Cinquantin .............. ....... Fehér............................. ........ Weisser............................... 12 40 12 60 Repcze — Keps- Terminwaar*. Káposztarepeze Réparepcze ... RnhlropH 30 20 31 — H Men — (Urs« ......... ....... b) Halál ridäre. ­... .............. Rübsen ____ ___________ Határidői — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Wir Nttiihmittaga su den höchsten und niedfigttsn Kurten vergefalUnm Schlüsse ohne Zwisehenkurst Zárlat 1 érakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalaosonyabb ár­folyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne BwitchehJeurse ÄrfolyaR — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar buza — Ung. Weizen .............. 1906 október .................. Oktobe _ _...___ _ _ —-----­-----­.............................................-.............................. _ _-----­Baut — Weixen .............. ................... 1906 október ................ Oktober 1907 április ... .............. April... 15 12 15 14 15 02 15 10 15 04 .. ™ ........ 15 68 15 70 15 62 15 64 __________ .. 15 06 15 64 15 08 15 66 15 24 15 26 15 16" ... Z Z Z Z Z Z 15 82 15 84 ............-............................................ 15 16 15,76 15 18 15 78 M W ------------------—-------­ífcoa* — Xtwggen ......... ... — ......... ... .... 1906 október .............. Oktober ......... ... ____ 1907 április .................... April......................... 12 82 12 84 12 78 12 82 . .................... _. 12 82 12 84 12 90 12 92 ... ... .......................................... 12 88 12 90 Tengeri - Mai« ........ ............................... 1906 julins ... .............. Juli. .............. ... ........ 12 24 12 28 12 18 12 12 48 12 50 12 44 . .. 12 fifi 12 68 20 .............. ... ......... 12 18 12 46 11 08 12 20 12 48 11 10 12 54 12 so'. Z Z ~. Z Z . . . — ........— 12 26 12 54 11 12 12 28 • 12 56 11 14 1906 szeptember ........ September 1907 május ........ .... .. . Mai ....... w w — — —*■ — .............. — M * ­........................ ... ““ — ___ 11 10 11 14 11 Otf ........ ............. .............. 11 10 11 14 .............. ... ... .............................. 13 06 IP. 13 04 13 44 13 06 13 46 13 08 13 10 13 12 13 08 1907 inrilis Anril* 13 48 13 40 ............. ........ — KnhlrniiM auorusztrifi Andrist 30 30 30 50 Waar» efall&M Schl&m o) SiatáPidSn. Felmondott árukban előfordult kStések. — T&rminwaaw. In gekündigter Magyar bnia — Un*. Weixen ................. $?.«».s — RfijTífea;... .......... .... ... __ .„ ... .... ............ ........r............................... Zab — M»l®r ............. ................................... ........................'-------------— Wtws*» — Weixen ............_............J.......... Tengeri — Mai« ......., .................... ......... d) Leszámoló ápfolfamok. ­- IJ^iiídationskurae. Káposxtarepexe — KoMrep» .............. Magyar b«xa — lingsrlacher Weil len —-----­ük,««» —• ... ... ... „. .... ... — ......­-----­— Ma«».. ....... .... '.................................................... ... .............. !-----­íSíass» —■ Weixen .................................................­................................ Árak készpénzben 3.00 >:ilosrr*i »anionként. Tengeri -- Mais ....................................... .............. .... ... ... ... ** II. ü«ir(jjianyaf készárú. — Kartoffeln, effeM 12 18 im Wmre. Káposxtarepcxe — Mohlreps .......................................... — — Preise netto <?«**« pár 100 Kilo gramm. imlteri táplálkozásra Mlfálé burgonya Für menschliche Xahruitg dienende Kartoffeln Fehér — Weiss | Rózsa — Boga \ Sárga — Gelb .Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirthavhaftliche und industrielle Zweclce dienende Kartoffeln »k. — Diverse Prod Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa ) Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Dunántúli — Tri Felsőmagyarorszí Nyirségi — Nyir Erdélyi — Siebe Bánsági — Bana Pesti — Pester insdanubische ........................ igi — Oberungarische......... er ........ ... -.................... nbürger ........ ... .............. tér ......................... .... . ... m. KQISnféle termény« Dunántúli — Tra Felsömagyarorszá Nyirségi — Nyir Erdélyi — Siebei Bánsági — Banal Pesti — Pester lucte. nsdanubische ...................... gi — Oberungarische ........ — —. — — — — • Kiuiru — KffecHve Waare Árfalysm •— Kurs Határidőre alüfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Güttung tind Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse KStéaefc — Schlüsse Arfelyaaok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó ^ k„.ként franco Fass, netto Tara s Disznózsír............... Schweinefett ......... Budapesti ............................................ Budapester Vidéki. ... .................. ................... Landfett... 134 ­135 ­............-.............. — —-----­100 kg.-ként Szalonna ................. .. .... ..... ... ... Magyar légenszáritott vidéki .............. Landspeck, ung. luftgetrocknet........ Városi légenszáritott 4 drbos ........... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. » * 3 » — — » * 3 „ Füstölt. ......................... .................... geräuchert ............................. 110 — 114 ­111 ­115 —-----­-----­......................... ... Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm, 100 kg.-ént — .......................­------.-----­-----­— •— „ „ 100 drbos .................... „ „ 100 Stüo 8* SS k ......................... — Szí Ív a — Szerbiai, 1905. szokványminőség.. ... serbische, 1905. Usance-QualitSt... .... , „ 100 drbos... .............. „ „ 100 Stück ... ... — sí i. 85 * .................. * » 85 „ ... .... .... — .............. * .... — ..... ... __ ingyen hordó 1(K). . franco Fass, netto Tara Szilvaix Pflaume Szlavóniai 1905 .............. .................... slavonisches Szerbiai... 1905 .................................... serbisches.. 1905 — 29 — 22 — 30 — 23 — — —-----­— — — nnms— ... 1905 ............................... 10*3 kg.-kánt Díjtételek fillértől—fillérig: Mereraag ...... Mie®sí&at©]s!. ........ ... IY. Hajózási A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1905. évi .............. Luzerner ungarische 19C Lóhere aprószemü 1905. évi... .......... Rothklee kleinkörnig 19C 5 eh Bud gramm inclus 18 Heller hők apest ive Transport, ??*» Juli Flrachtaüi fee von Heller 5 * auf Grand der vom S. bla 7 vorgefallenen Schlaue. »teuer und Assecuronz. „ nagyszemű 1905. övi... ... ... „ grobkörnig 1905 ... ........ fuvardíj Budapestre az Üv»i,JUÄek Ä‘8 — Sei mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Sförbe a fuvardijtétel 16—18 fillérre! magasabb. — JJach fHyőr ist hifixiracht na rstehen sich per 100 Kilo der Frachtsatz unt 16— — bis Heller. Panosovától Újvidéktől Bezdántól 30— 34 28—30 22-24 Kalocsától 22-24 D.-Földv&ttól 20-23 Szüntestöl 40—44 Szegedtől Zentától 32-36 30-32 Titeltől 28—30 Mitroviczától 38—42 Temesvártól N.-Beosk-erektöl 50-54 30-34

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents