A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, július-szeptember (43. évfolyam, 147-220. szám)

1906-07-07 / 152. szám

A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIYATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA, •ft 1. „Tiszavidéki busa“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint JászNagy-Kun- Sisolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegryel b«*a“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt ! uzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 8. „Peitrldékl buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági busa“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely ft nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunahienti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. S. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. •fcjf Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „FelsömacyarorszáQl burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Petii burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánaájjí burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúlí WM%yjík**n termelt burgonya, ■fc i. Unter „rhelssweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizeu Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte deB im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizeu“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, weicher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *> h Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und we'che im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebicten geerntet wurde. 3. Unter „Transdaunbiscbe ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ifif- Kartoffeln, Unter „Transdanublsohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln" sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, .Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontáli Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbiirger Kartpffaln“ siod die in den Coraitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln xu verstehen. ILIO, évfolyam. Budapest, 1906. jalias 7. (szombat). 152 szám. SSKl / ^onilt trüb ¥Í2álláS reggel 7 órakor 1 , „„7 <* Wasserstaad 7 Uhr Pfühl / + áói ** Hőmérő reggel 7 órakor \ . 1ft ro Thermometer 7 Uhr Früh f ^ Légsúly mérő reggel 7 órakor 1 ,7fi. Barometer um 7 Uhr Früh J ** Előfizetési árak óvenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K i44.— Házhoz hordva __________... ... > 3S.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában ________________ » 32.— Külföldre .. ... ... ... ... ... ... » 44.— Kgyes példány 20 f. AMTLICHES KÜRSBUTT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. IÄAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränamerations-Preise jährlich ■ Loco Secretariat der Börse ... ... K 24.— Ins Haus gestellt _____...___— > 28.— Per Post für Ungarn und Öster­reich ______________________» 32.— Für das Ausland— ... — — — » 44.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) Arűtözsde. — Waarenbörse. Árak készpénzben 100 kilogrammoakónt. GfibOliaiäftliiUOk« - Getreide, Preise netto Caste per 100 Kilogramm, a) SCésaíárú. — Mffective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qiialitiltsgewicht per .Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 . Tiszavidéki .................. ’] Fejérmegyei. ..*. ... ... (-fc J Pestvidéki .................... F Bánsági......................... 1 ' Bácskai .............. ... ... E Szerb ................ ......... £ Tieiss ,om. Fejér ’ester Bőd anater ácskaer erbischer iUmänischt ulgariscbe en ......... ..-----­-----­14 55 14 80 14 75 15 — 15 10 14 85 15 10 15 30 14 95 15 40 15 40 15 — 15 20 15 45 14 60 15 60 15 25 15 45 15 65 14 70 15 50 15 20 15 20 15 25 15 55 15 75 15 50 15 40 15 50 15 75 15 80 15 50 15 65 15 55 15 95 16 10 15 80 15 85 15 85 16 15 16 05 15 90 15 80 16 05 16 35 16 15 16 — 16 10 16 25 15 95 ' 15 85 16 45 16 20 16 10 16 45 16 — 16 55 16 20-----­-----­Bolgár.. ...... ............. ... H r..« .............- ... — —-----­-----­-----­------­-----­-----­-----­_ — »«a# — Rowre* . ............ — ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — jSun Zab — Hafer.. . ....... .............. ... Származás, nem és minőség Árfolyam — Kura K-tól — von | K-ig — bis Provenienz, Gattung und Qualität K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű .............................. Prima ..................................... Középminöségü .................... Mittel ........................ ... 12 50 12 40 12 70 12 50 Elsőrendű ... .... ........ .... Prima. .............................. Középminöségü .. ... .... Mittel­........... ... ... ........ 18 10 17 60 18 60 18 10 Árpa - fterirte ............................... ★> ’ Takarmány új, elsőrendű ~ Futter neu, Prima... ............ n „ másodrendű „ „ Sekunda .............. Sörfőzésre tiszavidéki ....... Brauer, Theiss.. .................. „ felsőmagyar. „ Oberungar ................. „ dunántúli ... .. „ Transdanub. .............. 12 30 11 80 12 60 12 10 TeMgreri — Mais ........ .............. Magyar, új ....... .............. Ungar., neu... ............. .... Román v. bolgár, ó .... _ Rumän. o. bulgar., alt- . ... Szerb ....................... ......... Serbisch.................... ........ Cinquantin ... ... ... ____ Cinquantin .............. ... — Fehér ................................ Weisser ... ............ ........... 12 40 12 60 Repcze — Reps- Termínwaare, Káposztarepcze Réparepoze ............. ... Kohlreps.............................. 30 20 31 ­MMm — Hirse... ................... ... t>) Hatéi (■időre. ­.... .............. Rübsen .............................. MnttrMd — Termit» Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu dm höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne ZwischeHkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb ét legalaosonyabb ár­folyamokon előfordult kötísek sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkUI Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den htifihsttí* und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Ztoischenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar fcnsa — (Trag. Weizen ....... .... 1906 október ...................Oktober...................... .... ... ... ... _ __... ______ _ _ _ —_ — — —-----­-----­— .... ..... ............................-.........— —.............. — —-----­Bwum* — Wetaen . ... ______- ... ......... 1906 október. ... .... _ Oktober .............. ......... 1907 április ............. April............................... ‘-19 Ifi 9l\ 15 24 15 82 15 26 15 84 15 20 15 22 15 18 15 15 80 15 82 15 76 15 24 z z ... Z. z z 15 20 15 8C 15 22 15 82 15 86 15 90 15 82­80 ............................... Ress — Rocm .......i............................... ff ÍS -- -- —* T-"-- -- -­1906 október .............. Oktober ......................... 1907 április......... ......... April..............................'. 12 94 12 96 .................................................... 12 92 12 94 12 88 12 92 ............. .................................... 12 90 12 92 Tfsift-erí - Mal« .......................................... M t* 1906 julius .................... Juli................. .............. 1906 augusztus August _ ..... _ 1906 szeptember ........ September ... .............. 1907 május.................. . Mai ......... ... .... ... 12 36 12 44 12 26 ...... . .............................. 12 62 12 70 12 56 .. ............... .................... 12 88 12 90 12 86 ...i... . ... ... ... ... 11 14 11 22 11 12 ........................ ....... ... 12 28 12 56 11 10 12 30 12 58 11 12 12 62 12 60‘“ Z Z Z Z Z Z Z Z Z Z 11 18 11 20 *11 14' ii 16 Z ... Z. Z Z Z 12 62 11 16 12 64 11 18 — »«fér - . . .......................................... M n ~ ...........- --- • —............. 1906 október ......... Október ... .................... 1907 április ... .... ... April...................... ... 13 16 18 22 13 14 ril. Z 7. Z 13 14 13 18 13 10 1322 ~­.......— --------- --------------­13 18 13 20­......- — -- — ........ -......... *£*pe*!Starep«»e — Kohlreps ... ... 1906 augusztus.. . _ .... August ........................ c) Fdraoiidoíc árakban ... .. .... ..M. ...... ........................ j 30 40 fJífordnlt feíHéssk. — TármitHoavtre. In gekündigter 30 60 Waare mr'c* tfallm«• SrMüm Bfanfjrar Mw» — Haar. Weisen. ..... .... — — — .........— — —- —........... »«** —• MearsroB... ... .... _ .... ... —. ­.....-................................-­Xafe — Hafer... .... ... , .............— — ..........---------------------------------­, .... , , L L / 1. . - ‘ U.---w SKusa —■ Weixea .........— — — ............. **“ Teasert — Mai« d) L«száiv Kápesxtarepexe — KoMreps .............. toló ­Liquidationnkitr Magyar feasa — 'HBftNrtieher Weine« ............... ... ... ...-----­M&m — Hiovce«— .................... .............. ... ... ................. — — 25*0» — Hafer... ._ ....................................................... —------­Masa — Weinte« ................................................— — .... — .... — Árak kés?,pénzben 100 SKUa^ammoütlrAnt. Tengeri — Malis... _ .......................................................................... ** II. Basr||osiii^a9 készárú. — Kartoffeln, efelett 12 34 ’ve Waars* KápoMtarepese — KeMrep» ..................................................... Pi- eter netto Gnu* per 100 Kilo gramm. Emberi táplálkozásra «.salfgrálá burgonya Wf menwMiche Wahrung tSitintmü* Kfirtsiffein Dunántúli — Transdanubische ........................ Felsőmagyarországi — Oberungarische......... Nyírségi — Nyirer ... ... ... .... ..................... Erdélyi — Siebenbürger ... ... .................... Bánsági — Banater. ....................... ... ........ Pest* — Pester ........ .... ......................... ... Fehér — Wem Kózsb — Rosa I Sárga — (4elb MezőgazAattági é* ipari czélokra ssolj?ál* bnryonp Für landu’írihtichaftliche und industriell* Zwenke dienende Kartoffeln ük. — Diverse Proú Dunántúli — Transdannbische.. ... ------ ... Felsőmagyarországi — Oberungarische......... Erdélyi — Siebenbürger ............................... Pesti — Poster ......... .............................- — ’uete. Fehér — Wem | Rózsa — Som | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis III. KOISnféle termény« — — — — — — Kéesáni — Mffective Waare Árfolyam? — Kurt Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, ne«! és m i n 8 * 6 g PrcYtnlenr, ß&tturig und Qualität. Előfordult kötések Voraefallen?. Schlüsse KBtéaek — SchUhse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó 1(K) k ,ként franco Fass, nettó Társ 1U” iMszxtóztiir............... Sehweíuefett ........ Budapesti . .......................................... Budapester . . .................................... 133 ­134 ­— —--- — — .............. — — .............. 100 kg.-kánt Szalonna................... 8pe«lí:.. .... ............ Magyar légenszáritott vidéki .............. Landspeck, ung. luftgetrocknet... ... Városi légenszáritott 4 drbos ........... Stadtwaare, luft,getrocknet 4 stückig. n n ö » — — n n « Füstölt. .................. .... .................... geräuchert .................... ... ... ......... 112 — 114 ­113 ­115 —-----­------­.......- ......... — — Zsákkal együtt, göngysüly tiszta sály helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 10Ö kg. -ént Szilva ............. ...... ....... .... Boszniai, 1905. szokványminőség ...... bosnische, 1905. Usance-Qualität____ „ „ 100 drbos .............. ... „ „ 100 Stück ............. » n 85 n ... — — ... „ n 35 „ ... — — Szerbiai, 1905. szokványmíaőség ....... serbische, 1905. Usance-Qualität......... „ „ 100 drbos .................... , „ 100 Stück .............. 35 „ ................... » 85 ..............­.............................-----­-----­-----­— — ............................... ... — — ............. ..............—------­ingyen hordó . franco Fass, netto Tara 100 fe6nt Mlvaii ................ PHanmemnos.. . Szlavóniai 1905 .................................... slavonísches Szerbiai... 1905 .................................... serbischos. . 1905 29 — 22 — 30 — 23 — — — — —------— ... 1905 ... ______________ ___ ....__________ ' 100 kg.-kéní Díjtételek fillértől—fillérig: KKere.wnag 9£le««aaten!.- . Luczerna magyar 1905. évi ____ .... Luzerner ungarische 1905...... ... — Lóhere aprószemíí 1906. évi... ......... Rothklee kleinkörnig 1905........... — „ középszemö 1905, évi . ........ „ mittelkörnig 1905. ............... ......... ...................... — —,-----­_ _------­... .... ...------— ................... .........­.......-......... IV. HaJéiKási fwivarilil Budapestre »* ^SLn°‘lg — Sei X fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Di,e Frachtsätze ve SjfSrfe* a fuvardíj tótól 16—18 fillérrel magasabb, — Mach SFj/őf* itt hiffsfracht ne rstehen sich per 100 KU de? Frachtsatz um 16— ich Budapest *uf “ewieZ £i5L!°-,unl ogramm inclusive Transportsteuer und Assecuranz.-18 Heller höher, Frachtsätze von Heller — bit Heller. Pancsovától Újvidéktől Besdántól 30-84 28-30 32—24 Kalocsától 22-24 D. -Füklvirtól Szentestől 20-22 -10 -44 Szegedtől Zentától 32—36 30—-32 Titeltöl 28—30 Mitroviczától 38-42 Temesvártól ST.-Becskerektől 50-54 30—34

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents