A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, július-szeptember (43. évfolyam, 147-220. szám)
1906-07-05 / 150. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. ^ 1. „Tiszavidéki bni»(l alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Sxolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei búza44 alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt ! nzák átlagának s mely a nevezett ▼agy ezekkel szomszédos területeken termett. 8. „Pestvidéki bnza‘" alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kan vármegyében — a biai, pomázl és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bácságl btír»“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely ■ nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Báes-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „DnuAntnll árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyirségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Piiis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Báca-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóutiüt megy ékben termelt búromra. •ft 1. Unter „rheissnelzen“ ist solcher Welzen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder In dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Welzen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-PilisSolt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entsteht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ^ 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dein Durchschnitte des im Comitate Báes-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ■fr) 1. Unter „Tlieissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und wt'che im fcsnannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. . 2. Unter „Oberungarische öersle“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durcnschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „TransdannlUische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. it# Kartoffeln. Unter „Transdanubisohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-lorna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Soli-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Báes-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenblirger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln au verstehenEl. évfolyam. Budapest, 1906, julius 5. (csütörtök). 150. szám. Wltternng } széP~schön Vízállás reggel 7 órakor ( , ,nq * Wasserstand 7 Uhr Früh', / • 4 Hőmérő reggel 7 órakor \ , 00 r 0 Tfaömometer 7 Uhr Früh / + u Légsúlyméró reggel 7 órakor \ ,.Rq M Barometer um 7 Uhr Früh j Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva ... _____________» 38.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _________________» 32.— Külföldre .............................................> 44.— Sscyes példány 30 f. AMTLICHES KÜRSBUTT DE BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAÄREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-IVeise Jfthrlloh i Loco Secretariat der Börse ... ... K 24.— Ins Haus gestellt-----------------------» 28.— Per Post für Ungarn und Österreich _______________________» 32.— Für das Ausland.. ______________» 44.— Einzelne Exemplare 20 H. v A) Arútőzsde. — Waarenbörse. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. GalSOIía81©8OTÍÍ€ílC. - Getreide* í’reiat netto Cause per 100 Kilogramm„ a) Készáru. — XSffecMve Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitíitsyew-iekt per Hektoliter in Kilogrammén — Weisen 73 74 75 [ 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki.. ........ ... Theiss................. .............. Fejérmegyei ................. Com. Fejér............. ... ... * Pestvidéki ........ .... Pester Boden . ... ........ Bánsági... ... .... ... ... Banater ........ ................... 'Bácskai .............. ... ... Bácskaer.................-........... Szerb ............ ......... Serbischer ....... ......... .... Román __________ Rumänischer............. ......... Bolgár... .......... ............. Bulgarischer.- ......... ........----------14 55 14 80 14 75 15 — 15 10 14 85 15 10 15 30 14 95 15 40 15 40 15 — 15 20 15 45 15 60 15 25 15 45 15 65 15 50 15 20 15 20 15 25 15 55 15 75 15 50 15 40 15 50 15 75 15 80 15 50 15 65 15 55 15 95 16 10 15 80 15 85 15 85 16 15 16 05 15 90 15 80 16 05 16 35 16 15 16 — 16 10 16 25 15 95 15 85 16 45 16 20 16 10 16 45 16 — 16 55 16 20----------**.»»« — Rom*'«* ...........-.............. Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs — Hafer... .... ................. ... Származás, nem és minőséi; Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-iói — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű.................... .... ... Prima .... ................................ Középminőségü ... .... ........ Mittel —_______________ 12 50 12 40 12 70 12 50 Zaf Elsőrendű ... ... ... ....... Prima............. .................... Középminőségü ......... ... Mittel-.................. ... . 18 80 18 50 19 20 18 80 árpa -- «erste ............. ... — .... ★) Takarmány, elsőrendű.. .... Futter, Prima ......... ......... „ másodrendű „ Sekunda.................... Uj, elsőrendű ...; ........... Neu, Prima ........ ... .... ... „ másodrendű ... ... * Sekunda. ........... ... Sörfőzésre tiszavidéki ____ Brauer, Theiss......................„ felsőmagjar. „ Oberungar ................. « duuántuli , Transdanub ............... 13 70 13 20 12 — 11 40 14 20 13 70 12 40 11 80 Tengeri — Mals ............. ........ Magyar, új ......... .............. Ungar., neu... ... ... .... Román v. bolgár, ó ....... Rumän. 0. bulgar., alt... ... Szerb— ........................ ... Serbisch — .... .................... Cinquantin ......................... Cinquantin .................. ... Fehér....................... ....... ... Weisser ......... ................... 12 40 12 70 »cae — ............................. rminwaart. Káposztarepcze Réparepcze ... ____ ____ Kohb ■e ei ps .......- — ... .........----------I«Ie* — Hirse.... ... — — b) Hatá nidöre. Hej — Tel _ — ........ Rübs Határidő — T*m:in Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr NHcHmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwiechenhurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkUI Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurt pénz — Geld áru —Waare pénz — Geld árú— Waare Magyar buxa — (Ing-. Weiieu ......... ... 1906 október .............. ... Oktober ... Z................... ............................. -............... -.............— —----------— — .................................. ...............................----------Bna — 'Weisen .... 9? Yf — .................—-----—---W .......................—---------1906 október . ... ____ Oktober......................... 1907 április... ....... ... April........ ................. 15 18 15 20 lff16 15 32 15 24 ............. 15 74 15 88 15 80 15 86 ................. - ~ 15 26 15 84 15 28 15 86 15 18 15 26 ... .............. ... ... ................... 15 76 15 82 ........ .......................................... ... 15 22 15 74 15 24 15 76 ISUmm? — .... ............................. 1906 október ............... Oktober ... .... .... ... ... 1907 április .............. ... April.......................... . 12 92 13 C2 12 96 13 — ....................... ... 12 94 12 96 12 94 12 96 ................................................ ._ 12 94 12 96 Tengeri — Mais ....................... .. ........ W W .................— —. -............. 9f ---- --99 ............................. ............. 1906 julius ........ ........ Juli. ... ................... .... 1906 augusztus . ... August .............. ... 1906 szeptember ........ September................... 1907 május ........ ... ... Mai ......... .............. — 12 28 12 30 12 26 12 46 12 40... ....... ... 12 68 12 76 12 70 12 78 .. ... ........ ... 12 82 12 84 ............................. .................... 11 34 11 36 11 30 11 38 11 30 ............ ... 12 40 12 72 11 28 12 42 12 74 11 30 12 30 12 60 12 66................................................... . ... 11 34 11 32 11 40 ......................................... 12 28 12 62 11 34 12 30 12 64 11 36 — Hafer ................................-.................. „ ,, —.... — — — — — —■ — 19 99 — --------- —-- — -1906 október ............... Oktober ......................... 1907 április .... .............. April............................... 13 20 18*28 1T2Ö I 7. ............ ... ......... 13 62 13 68 .... ... ........ ............................ 13 22 13 62 13 24 13 64 13 20 "Í3 22 13 18" 13 26 ... '1! .T. Z Z Z 13 64 13 66 ........... .............. ......... .............. 13 24 13 26 íüápesstairepese — Kehlrep* .............. 1906 augusztus— ... _ August ......................... c) SH?«5t»F»Í8Í8r®* Felmondott árokban előfordult kötések. -• 3!#'rtu4rtwa<ai##. In 30 30 gekündigter 30 50 Waare cs r$ tfalli**-« Schißm Magyar 1*«** — Ung. Weisen. ................ Re»* — Rogffen-.. .............. ... ... ... ___ ©k* ..........-............- ................... Zafe — Maier.. ... __ ........ .............. .... .... _ ................... «Sn*» — Weise» .......................................... Tengeri — Mai» .............................. d) Le«*ámsolé-• JAqutf&aticm&ktoree. Káposstarepese — KoMrej^s .............. Magyar l«n» — Ungarischer Weise«» ... .... ................... ... .... — Sói — Renern ........ — — .......... — — -..................................-----Zafe — M&S*:«' ......................................... .1 ..... — ..............-----»na — Weisen .....------ ... ...........- ........Árak készpénzben 100 fcllofrrnxamocként. Tengeri — Mai*... .......................................................................** H. Burgonyái késaár-ó- — Kartoffeln, efékt 12 20 ive Waar«, Káposstarepese — »Kehlrep« ............ .............— ... — ... ~ Preist nr.tto Í.Vkmi per IOO Kilo ÍI'Í'ÍSÍHÍW, Kmlieri táplálkozásra asol&álé lmrgony* f'Hr menschliche Nahrung dUmend« Kartoffeln Dunántúli — Transdanubisohe ........................ Felsőmagyarországi — Oberungarisohe ... _ Nyirségi — Nyirer ................................... ... Erdélyi — Siebenbürger ............................ Bánsági — Banater ........................ .............. Pesti — Pester ...... .............. ......... ... ... Fehér — Weiss | Rózsa — Sósa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági Ipari -fséloíí.ra sseigáló burgonya Für landwirthnahaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln km — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubisohe ______ Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Erdélyi — Siebenbürger ............................... Bánsági — Banater .................................... ... Pesti — Pester _ ... ... ... ................... lucte. Fehér — Weiss \ Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — biz K-tól — von K-ig — bis III. gCiHSntféle ternrsény« — — _ — — — Készáru — Kffective Waar« Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKura Származás, sem és m i n $ a á § Provonlom, Gattung und Qualität Előfordult kötéseK Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld I árú — Waare pénz — Geld \ árú — Waare ingyen hordó 1(X). .. t franco Fass, netto Tara luu Kg‘ 6 Disznózsír. ............. &chweiraef«4í ........ Budapesti - .............................- ......... Budapester .... ... ... -....... ... ......... Vidéki. ... . ................. .................... Landfett................................................ ____ __ ___ 133 134 .... .... .... .... — —--- -................... 100 kg.-kónt SsaloimnR-.. .............. SpecM .............................. .... Magyar légenszáritott vidéki ... ....... Landspeck, ung. luftgetrocknet........ Városi légenszáritott á drbos ...... .... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. » i) ^ « —* — n fl ^ w Füstölt. .......................... ... .............. geräuchert ......................... ........ — 112 — 114 113 - 115 —-----J»-................... Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként, inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Ssilra ........ .............. Pflaume« ........ ... Boszniai, 1905. szokványminőség. _ bosnische, 1905. Usance-Qualität... ... „ „ 100 drbos .................... „ » 100 Stück ............... „ , 85 „ ... — .... .... „ „ 8o „ — — — Szerbiai, 1905, szokványminőség.. .... serbische, 1905. Usance-Qualität. ....... , ,100 drbos ......... ... ... * „ 100 Stück .............. *■ « BIS m .— .... — —« 85 „ — ..— .... _ — ... ........ ...------------ .........-.........-- --- — — —-----Szilváit ............. .... Pflaumenmus-.. . Szlavóniai 1905.... ............................... slavonisches 1905 .... — .................... Szerbiai 1905 .............. ..._......... serbisches.-- 1906 ................................. ........ .................. 29 — 22 — 30 — 23 -- ..................- —-----— -... z... z 100 fcg.-ként Díjtételek fillértől— fillérig: Heremac MI««saatej». IV. Hajósáéi A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1905. évi...... . ... Luzemer ungarische 1905................. Lóhere aprószemű 1905. évi... - Rothklee kleinkörnig 1905- .............. „ középszemíi 1905. évi.. ........ * mittelkörnig 1905. ... ... „ nagyszemfi 1905. évi... ... .. „ grobkörnig 1905................ fuvardíj Budapestre — Scl mmonként a szállítási adóval és a biztoaitási díjjal értetik. —- Die Frachtsätze ve fiyjlpbc a fuvardíj tótel 16—18 íLHésr?! magasabb. — Wmh Qy&v itt hiffsfracht na rstehen sich per 100 Kilt der Frachtsatz um 16— ch Bud igramm inclus 18 Heller hüh a/pest ive Transport tr. uf Grand der vom 25. bis 3( vor gefallenen Schlüsse. Steuer und Assecuranz, . Juni Frachtsä f,ze *>on Hellet — bis Heller. Pancsovától Újvidéktől Beadástól 30— 34 28—30 22-24 Kalocsától 22-24 D.-FiUdvártól 20-23 Saenfp- töl 40—11 Szegedtől Zentától 32—36 30-32 Titeltöl 28-30 Mitroviozától 38—42 Temesvártól N.-Becskerektől 50—54 30-34
