A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, július-szeptember (43. évfolyam, 147-220. szám)

1906-07-02 / 147. szám

Á BUDAPESTI ÁRÚ- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. it 1. „Ilimldíkl hu«»“ «lat* oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés Tármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Siolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt í'yzák átlagának s mely a nevezett ▼agy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Peatvtdékf bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kvm vármegyében — a biai, pomázl és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának B mely ■ nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. Jf> 1. „Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarorszrigi Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. S. „Dunántnll árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ★ ♦ Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turőc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyirségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kls-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Báca-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya11 alatt értetik a Klrályhágóntúli mefinrékfcan termett burgonya. 1. Unter „rbeissnelzen“ Ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie In den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Botlen-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banaler Welzen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ★> 1- Unter „Tlieissgrerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und wt’che im ^»nannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits deB Királyhágó geernteten Kartoffeln au verstehen. XUH. évfolyam. Budapest, 1906. julius 2. (hétfő). 147. szám. Vízállás reggel 7 órakor l , qQq # Wasserstaue! 7 Uhr Früh' / m Hőmérő reggel 7 órakor \ . 17 rű Thermometer 7 Uhr Früh J Légsúlymérő reggel 7 órakor \ flJ, Barometer um 7 Uhr Früh / '** Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva __________________ » 3S.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában— ..... __________ » 38.-­Külföldre ............................................................. » 44.— Hígye3 példány 80 f. AMTLICHES KÜRSBUTT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. IAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich; Loco Secretariat der Börse ... ___K 24.— Ins Haus gestellt _________________> 28.— Per Post für Ungarn und Öster­reich _______________ _________» 32.— Für das Ausland _________________» 44.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) Arútöxsde. — Waaren hör se. Árak készpénzben 100 kilogrammonként- ÖabOSianetWUCfe« - Getveide» Preise netto Casse per 100 Kilogramm,. a) SCésxárú. — Ejfective Waare„ A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buk« — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 . Tiszavidéki ............. Theiss............. .... ... ........ Fejérmegyei ........... ... Com. Fejér .... ............. — * Pestvidéki ... ... ... ... Pester Boden .............. ... Bánsági.— ... ... ......... Banater ......... .................... '1 'Bácskai .......................... Bácskaer... ........ ........- ... Szerb ... ... ... .............. Serbischer .................... Román ... .... ... ....... Rumänischer.. .................... Bolgár... .................... ... Bulgarischer................... —-----­-----­14 80 15 05 15 — 15 25 15 35 15 10 15 35 15 55 15 20 15 65 15 65 15 25 15 45 15 70 15 85 15 50 15 70 15 90 15 75 15 45 15 45 15 50 15 80 16 — 15 75 15 65 15 75 16 — 16 05 15 75 15 90 15 80 16 20 16 35 16 05 16 10 16 10 16 40 16 30 16 15 16 05 16 30 16 60 16 40 16 25 16 35 16 50 16 20 16 10 16 70 16 45 16 35 16 70 16 25 16 80 16 45-----­# Rozs — Koggen.. ......................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs » — Hafer.. ................... ... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ............................... Prima..................................... Középminőségű .................... Mittel .... .... .... ... .............. 12 70 12 60 12 80 12 70 Zal Elsőrendű ......... .............. Prima.................................... 18 80 18 50 19 40 18 80 Árpa — ««rat«. .................. ........ ■ Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima......................... „ másodrendű... „ Sekunda .................... ★) J Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss........................ „ felsőmagyar. ... „ Oberungar.................. >; dunántuli .... „ Transdanub.­............. 14 — 13 50 14 50 14 — Tengeri — Mais ......................... Magyar, új ... .................... Ungar., neu......... .............. Román v. bolgár, ó ......... Rumän. o. bulgar., alt ......... Szerb .................................... Serbisch ............................... Cinquantin ... .... ____... Cinquantin ........................... 12 60 12 80 I»cze — Reps rminwaare. Ránnsztarenezn Knhlrftps-----­-----­Kül«» —- Mir»« .............. ... h) Hatái i*időpe. Re] — Te\ " 1 Réparepcze _ .................... Rübsen __ __________ ... Határidő — Termin Délutáni 1 őriig a legmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bin 1 Wir Nachmittags zu den höchsten und niedrigstin Kursen vori)efaU«tien Schlüsse ohne Zmechenkttrse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 XJhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb ár­folyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne ZtfiiőhénJíurs* Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú—Waare Magyar bnza — Ung. Weizen .............. 1906 október ........ ..... Oktober ........................ .............. ... ... ... ... ... — — — — — ... —-----­-----­.................................................................................. _ _-----­Bhm — Weizen ... ... .... . ... ......... ... 15 52 15 50 15*54 15 36 15 40 ... 16 — 16 02 15 92 15 96 .............................. 15 40 15 94 15 42 15 96- — .............. 15 56 16 10 15 58 16 12 ** « —-------- —*-­99 & .......- — .......................... 1906 október............ Október ........ ... ......... 1907 április ............ April............................... 15 58 15 56 15 60 ......... ... Ktox« — Roggen ...... _____________ . . 1906 október ... .... _ Oktober ........ ... ... .... 1907 április.... .... ... ... April ............................. 13 C2 13 06 12 96 .......................................... 13 ­13 02 13 04 13 08 ......................................................... 13 06 13 08 Tengeri — Mai® ­............................ ....... 19 n — — .................— w — —- — — — — — •• .......* — ‘ ~ ­1906 julius .................... Juli.................................. 1906 augusztus ...... ... August .............. ......... 1906 szeptember ......... September ................... 1907 május.................._ Mai ............. .............. 12 52 12 56 12 48 .............. ......................... 12 78 12 82 12 74 ... ................................... 12 90 .................................................................... 11 24 11 16 11 26 ... ................... ...... ... 12 50 12 74 11 24 12 52 12 76 11 26 12 70 12 64 .............. ........................ .............. ii 40 ii 34"""... 7. “ .7. “ —" “ .7. ’.. 12 64 12 90 11 34 12 66 12 92 11 36 — Slafer .................................................... n 99 — — — — .............— -....... 1906 október ... ........ Oktober ........................ 1907 április — ............... April........................ ... 13 14 18 12 13 18 13 14 ............. ......... 13 58 13 60 13 46 13 50 . .................... 13 12 13 50 13 14 13 52 13 26 13 28 13 22' 7 7 7 7 7 7 7 ~ 13 62 ... ........................................ ....... ......... 13 22 13 60 13 24 13 62 üájo><!6«^tffire|»e*e — Kohlreps .............. 1906 augusztus............... August ......................... o) HatAridUs»«*» Felmondott árakban islőfordult kötések. ~• Tévminwaare. In 30 20 gekündigter 30 40 Waare verg tfalUnt Schlüm Magyar ta — Ung. Weizen ............ .... .......r -...........- —.........— Rozs — Kegge».. .... .... .... ---------- ... 1 .... ........ ... .............. „ ... ... I Zab Hafer........ ............................... ... ........................................— — R«*a — Weizern ................................... ..... Tengeri — Mais ......................................... d) Lfsmxámioló árfolyamok. ­. ................. .................... | KápoHtarepeze — Kohlrep» ... ... _- XdquidationslcurM. Magyar bnza — Ungarischer Weizen ....... ..... ..... . ._ __ R®*« — Ro&ge«— ............. ..................................................................------­— Safer... — ....................................— —-------- — ..............-----­Bür*». — Weizen ...................................................... ... .................... Arak készpénzben 100 kilogrammonként. Tengeri — Mai*... . .......................................... ........................ ** II. üiJirpoEi^as készárú. — Kartoffeln, efekt 12 50 ive Waare. Káposztarepexe — Kohlrepe ............................. ...................... Preise netto C***s per 100 Kilo gramm. Emberi táplálkozásra «szolgáló burgonya PUr menschliche Wahrung Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ....... ... ..... _ Felsőmagyarországi — Oberungarische ......... Nyirségi — Nyirer ......... ... ... .............. ... Erdélyi — Siebenbürger ....... ................. Bánsági — Banater.......................... ............. Pesti — Pester .................... ..... .................... Fehér — Weiss Rózsa — Bőm | Sárga — Gelb Mezőgazdasági étt ipari czélokra szolgáié bnrgonya Für landwirthsohaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Proá Dunántúli — Transdanubische........................ Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Erdélyi —- Siebenbürger ..................... ... Bánsági — Banater .................................... Pesti — Pester ............................................­lucte. Fehér — Weiss \ Rózsa — Mosa Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis m. KSISnféle terménye — — — — _ _ Készáru — Kffective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorqefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és n 1 n 1 M ; Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz ■— Geld áru—Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó 1(X). . . franco Fass, netto Tara 100 kent Disznózsír............... Schwílnelütt ....... Budapesti .............................................. Budapester ... .................................... Vidéki ...... ............................. ...... Landfett............................„.............. :::::... 133 ­134 ­— — _ _ 100 kg.-ként Szalonna ................... Spécii.................................... Magyar légenszáritott vidéki .............. Landspeck, ung. luftgetrocknet.... ... Városi légenszáritott 4 drbos. .......... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. n n B „ — — „ ft 3 ft Füstölt. ................................................ geräuchert .......................................... 112 — 114 ­ÍÍ-----­113 - 115 —-----­.-----­................... Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Szilva... . ... ... ... Boszniai, 1905. szokványminőség. _ bosnische, 1905. Usance-Qualität......... „ , 100 drbos. ................... „ „ 100 Stück .............. r> n 85 ft --... —---- „ „ 85 ft — ... — Szerbiai, 1905. szokványminőség.. _ serbische, 1905. Usance-Qualitftt_... » . 100 drbos.. ............ , „ 100 StüőJr. .............. » * ft — — ... — „ ft 85 ft ... ... — __________ __ __--------­mmm ... — — — — — — ........— I,.nÄ,bn.toT»™IOOke-k“ Szilvaiz............... ... Manmsnmns ......... Szlavóniai 1905... .................................... I.. slavonisohes 1905 ......................................... Szerbiait. 1905 ................................................... serbisches... 1905 ............................................ 29 25 23 — 30 — 24 — __ __ 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Heremag: Kleeiaaten ........ IV. Hajózási A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1905. évi ........ ... Luzemer ungarische 1905................. Lóhere aprószemű 1905. évi .............. Rothklee kleinkörnig 1905................. „ középszemü 1905, évi .............. ., mittelkömig 1905. .............. * nagyszemű 1905. évi .............. „ grobkörnig 1905............. fuvardíj Budapestre — Sei mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel 16—18 fillérrel magasabb. — Mach Győr ist biffsfracht na rstehen sich per 100 Kilt der Frachtsatz um 16— ch Bud gramm inclus 18 Heller höh apest ive Transport tr. uf Grund der vom 25. bis 3C ▼orgefallenen Schlüsse. Steuer und Assecuranz. . Jani Frachtstt Ize von Heller — bis Heller. Pancsovától Újvidéktől Bezdántól 30-34 28-30 22-24 Kalocsától 22-24 D.-Földvártól 20—2? Szentestől 40—14 Szegedtől 32-36 Zentától 30-32 Titeltöl 28-30 Mitroviczától 38—42 Temesvártól N.-Becsfcerektől 50-54 30-34

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents