A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, április-június (43. évfolyam, 76-146. szám)
1906-04-21 / 90. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA if 1. „Tiszavidéki búza“ alatt oly bU2a értendő, mely jelleg tefcintetóben magfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Scolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyel bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvi<lékl búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintjetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetéfcen megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. )f) 1. ,,Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkíel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomsaédos területeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jelleg» megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ★ Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, •Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyirségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy', Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nag^y-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúll megyékben termelt burgonya.-Jc 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und wclcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pe*t-Pilis- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *> h Unter „TKieissgrerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlicher. Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welofee hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ■fcty Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und .Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die In den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. mii évfolyam. SMapst, 1906. április 21. (szombat). 90. szám. wfiftrung } borult trüb Vízállás reggel 7 órakor \ CA Wasserstand 7 Uhr Früh] / + őc,t) Hőmérő reggel 7 órakor \ , ,, ro Thermometer 7 Uhr Früh / + Légsúlymőrő reggel 7 órakor \ ,,„9 Barometer um 7 Uhr Früh / J Eüűfízsfési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K Házhoz hordva _________________> 5£8.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _________________ > 32.— Külföldre ______________________» 44.-— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich s Loco Secretariat der Börse--------K 24.— Ins Haus gestellt------------------— » 28.— Per Post für Ungarn und Österreich __________— — — > 32.— Für das Ausland.. __— — — > 44.— Einzelne Exemplare 2<* H. — WaarenbÖrse. Árak készpénzben 100 kilogrammonként, t*ÄllOlia&E©Sl?S(Li©fc* - t.xßtV€/iliü. trHse netto Chase pér 100 Ki>ógramni> a) üéssárá. — Effeotíve Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätstjeuichi per Hektoliter in. Kilogrammen ISssaa —■ Weisen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 . Tiszavidéki ............... Theiss................ ... ... ... j Fejérmegyei. ... ... ... Com. Fejér ... .................. * Pestvidéki........ ... ... Pester Boden .................. Bánsági ............. ... ... Banater ............................. ’ Bácskai ........ ... ... Bácskaer............. ............. Szerb ... ....... ........ Serbischer ........................ Román ....................... Rumänischer.. ................... Bolgár .................. ...... Bulgarischer........................----------15 80 15 95 15 70 16 — 16 15 15 80 16 35 16 10 16 25 16 55 16 20 16 55 16 65 16 25 16 40 16 60 16 85 16 50 16 65 16 80 16 75 16 45 16 45 16 45 16 70 17 - 16 75 16 65 16 70 16 90 16 90 16 60 16 65 16 60 16 95 17 20 16 90 16 95 16 90 17 15 17 20 17 — 16 90 17 10 17 50 17 35 17 20 17 25 17 30 17 05 16 95 17 60 17 40 17 30 17 50 17 10 17 70 17 40----------Rom — Roggen ..........J ... ........ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kun — Haier... .... ........ ...’........ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű _ ... ............. Prima ............ ......... .... _ Középminőségü ................ Mittel ....... ... ...... ... ... ... 13 55 IS 45 13 70 13 50 Zat Elsőrendű . ................... Prima . ............................ Középmiaőségű... ............. Mittel.................. -........... 16 20 15 90 16 50 16 20 .4rpa — Gerite ............. ........ ... Takarmány, elsőrendű.. ... Futter, Prima ....................... „ másodrendű.... „ Sekunda ........,......... ★) ' Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss.. ................... * felsőmagyar. ... „ Oberungar. ... ... _ „• dunántúli . . .... „ Transdanub .............. 14 80 14 40 15 20 14 80 Tengreri — Mais ... ........ ... .. Magyar, új ... ........ ........ Ungar., neu... ................... Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt........ Szerb ..................... ....__ Serbisch..................... — Cinquantin .................. ... Cinquantin ........................ Fehér... ............................. Weisser............................. 13 40 13 50 Kohlreps-----— — Köles — Hirse....................... . ..... b) Matái r>időre. Repcze Kei*s ............................ | Róparepcsse ___ — Tevtitin wrtftre. .................. Rübsen ... ..................... KatáriM ... T*»-vs Délutáni 1 óráig a legmagasabb óa legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Saihmittass m dm höchsten und niedrigsten Kursen vorgtfallensn Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um i Jßi.r Az elöze tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des leuten Börsetages zu den hGchfitm und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kun pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar ltnza — Ung. Weizen .... ... ... 1906 április. ..... ... ... April ... ... ... _ _ ... ■_ _ ... ... .... ... r— ... ... ... —--------------------IBnza — Weizen ....................................... *» n ....... —- — — »9 9i — — — — 1906 április ................. April....................... .... 1906 május .................. Mai................ ... _ ... 1906 október . .. Oktober ....... ... ....... 16 52 16 72 16 46 16 54 ....................................... ... ... 16 62 16 86 .... ............................. ............. 16 70 16 56 16 82 16 72 16 58 16 84 16 54 16 56 16 50 16 52 ... ....................... 16 44 16 46 16 42 16 44 . ... .................. 16 60 16 62 16 58 ....................................... 16 50 16 44 16 58 16 52 16 46 16 60 Rom — Rotgen ................................... 1906 április ................... A 1906 október 0 Lpril....................... ...... 13 56 13 58 .............. 13 62 "Í3 58" l8 66' . ............ .....................13 62 13 68 18 64 13 70 13 5Í 13 55 13 60 13 46 13 50 ............................ 13 48 13 52 13 50 13 54 19 99 --—- --- —* — ktober ... .... ... ......... 13 50 13 54 ...................... ................ Tengeri — Mai« ................. ...... ..... n n — — — — — — 1906 május ... .............. Mai ............. ... 1906 julius ................... Juli. _ _ .... ... ........ 13 50 13 60 ■ .» ... ... ............ .... ... ........ 13 74 13 84 ........ ........................... 13 58 13 82 13 60 13 84 13 74 13 72 ...................................................... 13 46 13 72 13 48 13 74 »alb — Hafer.. .. ........................................ M ?» —- .. -- —-----------9» M .........-- --- ■— ................... 1906 április .................. April... ... ........... 1906 október ... _ Oktober ... ... ............. 15 82 15 94 .................................. ............. 12 72 *12 80 . r z z z z... z z z 15 92 12 84 15 94 12 88 15 84 15 82 15 84 ... ................................ 12 66 12 68 ........... ...................................... 15 82 12 64 15 84 12 66 Káposatarepcz - — Kohlreps .............. !* W —-----1906 augusztus ............. August ........ ........ tö) IlsMbÄHkli&Nfc. Felmondott árakban előfordult körésok. — T#? »vßmwmfe. In 27 80 gekündigter 28 - Waare vsrtt ifalltnt Schlüsse. — — Magyar tmze — Cng. Weinen ....... ....... ....... ...-..............' — — ]&*m — ftOfVNL. ...........- -- — — Maff,er............... .............. ... ... — ...----- ... ... ... ... ............. Rosa — Weiser. ............ Tengeri — Maié d) ___Í,-,1IT;.......................... Káposztarepese — Kohlrep fi. ............. ... ............................— ... ■swfé — LtynidaftonsJeuvsi}. Magyar >nsa — Ungarischer Weise** .. ... ... ... .... ... ....-----Rmm — ............................ .... ....................................... 13 62 Za* — Mai»» - .... - ............. ....................... .................. 15 92 — Weilen ................... . ....................... ............ 16 70 'Censreri — Mais.............. ** n. BsiR*^0893f«l9 k ive Waare 8£áposxtarepe*e — Kohlrep ( grumtn. Árak készpénzben i©0 kilogrammonként. éssárú. — Kartoffeln, efekt Preise netto Cssse pvr IOO KU» Eia6®rl táplálkozásra asolsrálé l»urg«®.y» FSf menschliche Wahrung Meinende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ...................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ........ ............................. Erdélyi — Siebenbürger Bánsági — Banater ... ................ .. ........ Pesti — Pe|ter ................. ........ .... ......... Fehér — Wei&t | Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln kr — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ...................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer........................................ Erdélyi — Siebenbürger ... ........................ Bánsági — Banater ....................................... Pesti — Pester ............................................ ’uete. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 4 20—4 60 4 20 4 60 4 40 -4 80 4 20—4 60 4 60—5 00 4 20—4 40 III. 5 60—6 — 5 60—6 — 5 80—6 20 5 60—6 — 6 20—6 60 5 60—6 00 ICSi^siféle 5 00—5 40 5 00—5 40 5 20-5 60 5 00—5 40 5 40-5 80 5 00—5 40 3 20—3 60 3 20—3 60 3 20—3 60 3 20—3 60 3 60—4 — 3 20—3 60 — — _ _ Kéaxáru — Kfféetivs ??'««*•(! ÁrfotyBíü — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, aesr és a? i « 8 s é g Provenienz.. Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallen« Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse jjenz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó 100 ki?-körit frauco Fass, netto Tara ^ Ke 1 Disznózsír. ........... Schweinefett ........ ........ 140 -Ul .............................----------100 kg.-ként Szalonna ................. Speck.... ....... ........ Magyar légenszáritott vidéki _ _ ... Landspeck, ung. Iuftgetrocknet... ... Városi légenszáritott 4 drbos ............ Stadtwaare, Iuftgetrocknet 4 stückig. n » 3 „ — — n n 3 ,, 120 — 123 121 - 124 — ..................-........----------Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inolusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm, 100 kg.-ént Sallva ........ .... ____ fSaíKMí-K ........ .... Boszniai, 1905. szokványminőség- _ bosnische, 1905. Usance-Qualität......... „ „ 100 drbos... ............ „ „ 100 Stück ... * .... n v 85 „ — —. — ... „ „ 85 „ — — — Szerbiai, 1905. szokványminőség...... serbische, 1905. Usance-Qualit&t. . „ 100 drbos... .... ... .... „ „ 100 m-fc ...... . n n ^ rí — — — — vt w ^ n — -■■■• --... ■.... ... ........ 28 — 33 - 41 - 22 — 25 50 36 50 29 — 34 — 42 — 23 — 26 50 87 50 — ........ -...........----------— ............. ingyen hordó ™ . franco Fass, netto Tara Szilva!« .... ........ .... S’fianmenmnti... ... Szlavóniai 1905 ................. ... ........ alavonischos 1905 ... ... .. ... ... Szerbiai... 1905 ............. ... ........ ... serbisches. 1905 .................. ... ... 30 - 24 50 31 — 25 — .............................----------100 kg.-kéní Díjtételek fillértől—fillérig: Merem ag Kleesaaten...'... ... A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1905. évi.. ....... Luzerner ungarische 1905. — ....... Lóhere aprószemü 1905. évi... .... Rothklee kleinkörnig 1905. _ ..... „ középszemű 1905. évi... ..... ... r mittelkömig 1905. ............ * nagyszemű 1905, évi. ............ „ grobkörnig 1905. ....... ... IV. Hajózási fuvardíj a\XdéJÍ ÄÄ14'1* ... Se mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve fifftrhe a fuvardijtétel 16—18 fillérrel magasabb. — Wach Í$y8r ifi hiff'sfracht a •stehen sich 'per 100 Kilo der Frachtsatz um 16— 92 — 86 — 98 — 106 — if Grand der von vorgefallenen gramin inclus 18 Ff.dUr hoht 112 — 92 — 104 — 112 — a 9. bis 14. Apri Schlüsse. ive Transport ir. Steuer und Asseewranz. FmchUäi ’ze von Heller — bis Heller. Pancsova Újvidék Beíidán 32-36 30-32 26-28 Kalocsa 24—26 D.-Földv4r 22-24 Szentes, 44-46 Szeged Zenta 34 - 36 32 -34 Titel .30-82 Mitrovicz 44—48 Temesvár N.-Becskerek 60 32-36
