A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, április-június (43. évfolyam, 76-146. szám)
1906-04-07 / 81. szám
Á BUDAPESTI ÁRÚ- És ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Scolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei búza4» alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánság:! bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántnli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torns, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, .Máinmaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya- „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burjjjnya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. +C 1. Unter „Tbeissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder hl dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Itoden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banaler Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten WTeizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. if) 1. Unter „Tiie iss ferste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unier „Obern ngar is che Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanuiiische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. KartcH'eSn. Unter „Transdanubisohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen.-Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbiirger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln 2U verstehen. Hill, évfolyam. Budapest, 1306. április 7. (szombat). 81. szám. időjárás \ „7An_sfihHn Witterung / s/ep selion Vízállás reggel 7 órakor 1 Wasserstand 7 Uhr Früh / r J00 Hőmérő reggel 7 órakor 1 . 1t) n n Tfeermometer 7 Uhr Früh J + u b légsúiymérö reggel 7 órakor 1 77S Barometer um 7 Uhr Früh / Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva ________________» 88.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában ______________» S3.— Külföldre .........................................> 41.— Egyes póldársy 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen Ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. IAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich s Loco Seeretariat der Börse ... __K 24.— Ins Haus gestellt----------------------» 28.— Per Post für Ungarn und Österreich ____________________» 32.— Für das Ausland _______________> 44.— Einzelne Exemplare 20 H. EMf- Helyreigazítás. Az április hó 6-iki árjegyző-lapban a . ___ Tengeri és Zab leszámolási árfolyama hibásau vau fel- , , J. , „ « * 0W Rektifikation. Im Kurablatte vom (i. April ist der Liquitüntetve. — Tengerinek nincs n leszámolási árfolyama Xu ) 3^ & -ii V*" M-í' 5^-'— S/1/ é li í) I f dationskurs von Mais und Hafer irrig verzeichnet. Mais a Zab leszámolási árfolyama pedig 15.70 koronában lett <*•«3»^» rr WUí r-KW/lOO, hat keinen Liquidationskur», hingegen der Liquidationnkur« megállapítva. Ton Hafer wurde mit K. 16. ,0 festgesetzt. Árak készpénzben 100 kilogrammonkánt. ^ ßal®OIISiH©Wl&£©lc« Güt'i CiClß. irrwus netto Vasse per 100 Kilogramm, a) ÜCéssárú. — EffeoHve Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsyewiuht ver Hektoliter in Kilogrammen Busa — TFeizett 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki.. .............. Theiss................................ Fejérmegyei................. Com. Fejér ........................ ■* : Pestvidéki _________ Pester Boden ........ ... ... 1 Bánsági... ... ... ... ... Banater ........ ................... 'Bácskai. ........ ........ Bácskaer........................ ... Szerb ............. ............. Serbischer ................... Román ... ... ... ... ... Rumänischer.. ....... ........ Bolgár ... ................... ... Bulgarischer........................----------15 90 16 05 16 10 16 25 16 45 16 20 16 35 16 65 16 30 16 65 16 75 16 35 16 50 . 16 70 16 95 16 60 16 75 16 90 16 85 16 55 16 55 16 55 .16 80 17 10 16 85 16 75 16 SO 17 — 17 - 16 70 16 75 16 70 17 05 17 30 17 — 17 05 17 — 17 25 17 30 17 10 17 _ 17 20 17 60 17 45 17 30 17 35 17 40 17 15 17 05 17 75 17 50 17 40 17 60 17 20 17 85 17 50----------R«* — H a«?:«?«» ___ _________Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Származás, nem és minősé;; Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőren Középn dü ... _ Prims Mitte 13 50 13 40 13 65 13 45 Zab — HsJfex Elsörei Középi ldü .............. Prima. ............................. 16 30 16 — 16 60 16 30 íinőségü ... ... ................................... Árpa — «erste... ........................ , Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima........ .............. „ másodrendű... „ Sekunda .................. ★)' Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss....................... „ felsőmagyar. ... „ Oberungar ................ ' „ dunántuli .... ... „ Transdanub .............. 14 80 14 40 15 20 14 80 Tengeri — Mais ... ........... .. Magyar, új ... ............. Ungar., neu........................ Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt........ Szerb ................................. Serbisch............................. Cinquantin ...................... . Cinquantin ........................ Fehér................................... Weisser ............................. 13 40 13 50 Kánosztarencze Kohlrens _----------KÖB«® — .Hirse ............................ b) Hatái i*időre. Uepcze - Kép»» ............................ | Répare- Terminwaare. poze ...................... Rübsen ... ... ... .............. HattéHrtff — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkUI Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor gefallenen Schlüsse ohne 'Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előze tőzsdei nap délutánján a legmagasabb 6» legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am yachmtttaije des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar bnza — Ung". Weizen ............. 1906 április...................--------------------Bnn — Weizen» ............ 1906 1<Mlß 16 56 16 42 16 48 1ß ii. 4.fl 16 48 16 40 16 42 16 50 16 42 16 44 16 54 16 52 16 60 ... ........... ...................... 16 60 16 50 16 62 16 52 Sß 38 1906 október. ... ........ Oktober 16 48 16 50 16 40 16 42 16 46 16 52 iKtozs — Roggen 1906 április ................. 13 32 13 34 13 28 13 13 34 13 36 13 34 . 32 . ............. 13 30 13 34 13 32 13 36 13 36 13 38 13 38 , 13 40 1906 október ... ... .... Oktober 13 38 13 36 13 38 ............................... _. Tenger? — Mais _________ _________ 1906 május................... I 1906 julius................... J Iái. 13 36 13 38 13 30 13 13 56 13 58 13 54 32 ............................. 13 32 13 54 13 34 13 56 13 38 13 42 ........................... ... .................. 13 60 13 64. ..................................................... . 13 38 13 60 13 40 13 62 tt w — — — ...............- — üli. ... ................... ... aal» — ?ü*í«r.. .............................................. ** y* — ......-....................-........... 1906 április ................. April............ ............. 1906 október ... ........ Oktober........................ 15 74 15 68 15 70 ............ 15 70 12 42 15 74 12 44 15 76 15 74 15 76 ....................................... 15 78 12 50 15 80 12 52 12 48 12 50 12 42 ....................................... 12 48 12 52... Máposatarej»«** — Kohlreps ............. W í* ............. 1906 augusztus .............. August .. előforduH kötések. — T&rndriwaare* In 27 70 gekündioter 27 90 Wmrt v$rg o) IS-ssfáiHsSífí11«® Felmondott árakban efallmi Sshlüm. Magyar btusa — Ung. Weizen... ............. — —--------------------------------- - -■ ---r” äGaif — Mai SBnsss — Welzen Tengeri — Hal* d) LeMán &£ápes*tareí>CK© — M©tilrep « ............. ... —-----■ iolé árfolyamok. — Idquidation&ki&rse. Magyar fesisa — 'Ungarischer H reizen-----üosss — Mosrsress-. ...... —.................................. 13 32 Za» — MaS*--------------15 76 ’Stes&s — Weisen .................................... 16 52 Tengeri — Mais ....................................................................................................... ** II. Hswnijonfass készárú. — Kartoffeln, efekt ive Waare Káposztarepcze — atolulrep 8 ................................... per 100 Kilo gresmm. Árak készpénzben 100 ísllo^ramiKtoakéat. Preise netto Casst Emberi táplálkozásra szolgáié burgonya Wir menschliche Wahrung dienende Kartoffeln Fehér — Weiss \ Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb Mezőgazdasági éfí ipari czélokra ssolirálé burgonya Für landuiirthschaftlmh r. und industrielle Zwvclte dienende Kartoffeln ihm — Diverse Proá Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Dunántúli — Trs Felsőmagyarorszá Nyírségi — Nyir Erdélyi — Siebe Bánsági — Bana Pest* — Pester msdanubische ................. ... igi — Oberungarische ........ er ....................................... abürger .......... ................. 4 20—4 60 5 60—6 — 4 20-4 60 1 5 60- 6 — 4 40—4 80 ; 5 80—6 20 4 20—4 60 5 60—6 — 4 60—5 00 : 6 20—6 60 4 20-4 40 I 5 60—6 00 m. Különféle 5 00—5 40 5 00—5 40 5 20-5 60 5 00—5 40 5 40—5 80 5 00-5 40 terménye Dunántúli — Tra Felsőmagyarorszá Nyírségi — Nyir Erdélyi — Sieber Bánsági — Banat Pesti — Pester . lucte. nsdanubische ......... . ....... gi — Oberungarische ........ lbürger ............. ... ........ er ................- ... ... _ .. 3 20-3 60 3 20—3 60 3 20—3 60 3 20—3 60 3 60—4 — 3 20—3 60 — — _ __ Késxáru — Eff*ctiv° Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, ööejs és ultüiéi Provenienz, Gattung und Qualität Eiofordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések -- Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó , franco Fass, netto Tara g-kent Disznózsír .............. Schweinefett ........ Budapesti .............................i......... -Budapester Vidéki. ... .. ........................... .... Landfett . 141 142 .............................-----— — ................... ....... 100 kg.-ként Szalonna ................. Spécii....................... Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet........ Városi légenszáritott 4 drbos ............ Stadtwaare, luftgetroeknet 4 stückig. n rs ^ n — — w n & n 121 — 123 122 - ; 124 —----------— — — — Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inolusive Sack, brutto für nettó. Qualität pr. 500 ßram:a. 100 kg.-ént 28 — 33 - 41 — 22 — 25 50 36 50 29 — 34 — 42 — 23 — 26 50 37 50----------n 100 dl SS „ 100 Stück ............. RiS * — ... ... á Szilva. Szerbiai, 1905. szokványminőség ....... sorbische, 1905. Usance-Qualität........ „ ICO drbos. .................. * B 100 Stück ............. b B 85 ff — — —- n ff 85 n — ... ... rraiiiHsa _ _ _ ... .... ... — _ .................. ingyen hordó 1nA . . . . franco Fass, netto Tara 100 kg-'ként Szilvái* ................... Pflaumennms ........ Szlavóniai 1905 _ Szerbiai... 1905 _ slavonisches 1905 ............................ serbisches 1905 ............................. ~ 30 - 24 50 31 — 25 —----------.......................... J.00 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Luczema magyar 1905. évi ............. Luzemer ungarische 1905................ Lóhere aprószemű 1905. évi ............. Rothklee kleinkörnig 1905.................. „ középszemü 1905. évi ............. „ mittelkömig 1905................ „ nagyszemű 1905. évi ............. * grobkörnig 1905................ IV. Hajózási fuvardíj “ - Se mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze vet Győs’fe® a fuvardíj tété! 16—18 fillérrel magasabb. — Naeh &yör ist 92 — 86 — 98 - 106 f Grand der vom vorgefallenen gramm inclus 18 Heller höht 112 — 92 — 104 — 112 26. bis 81. Min SehlÜMO. ’ve Transport r.--------Herema & ...... A fuvardíj 100 kilogra hiffsfracht *u 1*stehen sich per 100 Kilo der Frachtsatz um 16— Steuer und Assecuranss. Frachttätze von Heller — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán 32-36 30-32 26-28 Kalocsa 24-26 D.-Földvár 22-24 Szentes 44-46 Szeged Zenta 34-36 32—-34 Titel 30-32 Mitrovicz 44-48 Temesvár N.-Becskereb 60 32-36
