A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, január-március (43. évfolyam, 1-75. szám)
1906-03-28 / 72. szám
Á BUDAPESTI ÁRÚ- És ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA ^ 1. „Tiszavidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés Tármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagj-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmesyei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. S. „Peatddéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a bial, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „BänsäffS bnaa“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Báce&ni bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételére! — termelt búzák átlagának s mely a nevezeti vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3$-) 1. „Tiszavidéki &rj>a“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok ilt«l határolt részében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „FelsőtnagyarorszAgl árpa-1 alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád yímegyébos termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Danántnll árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és as orssághatár (Uiíl körűivé« részében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya" alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termeli burgonya. „Pest! burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Sost-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „B4nss$l burgonya” alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krusó-Szörény magy ékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya" »ltitt értetik s Királrhág óntúli megyékben termelt burgonya. á t 1. Unter „Theluvelien“ Ist solcher Welzen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comltate Békés, sowie In den en links der Theiss der Comltate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder ia dessen Nachbargebieten geerntet wurde. __ 2. Unter „Weizen Coiu. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comltate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3 Unter „Pester Boden-Welzem“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitt« des Im Comltate Pegt-PlUa- Solt-Kls-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder In Imhb Nachbargebieten geerntet wurde. _ _ 4. Unter „Banater Welzen“ Ist solcher Weizen du verstehen, weicher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontái und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher Im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ Ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 1. Unter „Thetnnifernte“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der In dem durch die Theisi, die Maro* und die südöstUchen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gofechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder io dessen Nachbargobieten geerntet wurde. ............... .. _ _ . . . , . _ „ , .. 2. Unter „Obernngariaclli« «erste“ ist solche Gerste ms verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der In don Comitaten rechte dar Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche ta genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geamtet wurda. 3. Unter „Transdannbtsche «erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. '4rM. Kartoffeln. Unter „Transdattublsohe KartofTeln“ sind die In den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Untef „Oberungarische Kartoffeln“ slnä die in den Comitaten Nógrád, Bsztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Possony, Szepes, Síró*, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln au verstehen. Unter „»ylrer Kartoffeln“ stad die in den Comittíen Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geerntetes! Kartoffeln ssu Taretehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaton Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Xartoffeln su verstehen. Unter „Baitatsr Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó Ssörámy geernteten Kartoffel» su verstehen. Untor ,,«lebe«fcör|er Kartoffeln“ túrni die in dt» Comitaten Jon «eite dos KiráXihá«6 «eeratoUn Kartoffel» su varsteim». Mi- évfolyam. Budapest, 1908. március 28. (szerda). 72. szám. időjárás \ szóD_gchön Witterung / 8zep scnon Vízállás reggel 7 órakor 1 , <y Wassarst&nd 7 Uhr Früh / ** Hőmérő reggel 7 órakor \ R ro Thermometer 7 Uhr Früh } 1 Légsúlyrnőrő reggel 7 órakor \ Barometer um 7 Uhr Früh / 0 ™ Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva ________________> 38.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában ________________» 33.— Külföldre ........................................* => 41.— Eervas oóldárw 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen Unnep> és vasárnap klvótelóvei mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich* Pränumerations-Preise jährlich i Loco Secretariat der Börse ... ... K 24.— Ins Haus gestellt _________... > 28.— Per Post für Ung. ± und Österreich ......................................., 32.Für das Ausland ______________> 44.— Einzelne Exemplare 3» H. A.) I&pútitescie« — Waarenbörse. Árak készpénzben ÍOO Kilogrammonként. !£•©&..■ clflß, Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) l£éssáp&L — ISjfective Waare, A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgeivicht per Hektoliter in Kilogrammen Busa — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 . Tiszavidéki,. .... ........... Theiss.. ... ... .................. ... Fejérmegyei ................... Com. Fejér ........... ... ... ... j Pestvidéki............ ............ Pester Boden .... .......... Bánsági................ . ... ... Banater ........... ...................... Bácskai .. ........... ... ... Bácskaer... ... ... ... ... .... Szerb ......................................... Serbischer .... ... ... — ... Román ... ... ................... Rumänischer......... .................. Bolgár ......................................... Bulgarischer______ __________--------------15 75 15 90 15 95 16 10 16 30 16 05 16 20 16 50 16 15 16 50 16 60 16 20 16 35 16 55 16 fcO 16 45 16 60 16 75 16 70 16 40 16 40 16 40 16 65 16 95 16 70 16 60 16 65 16 85 16 85 16 55 16 60 16 55 16 90 17 15 16 85 16 90 16 85 17 10 17 15 16 95 16 85 17 05 17 40 17 25 17 10 17 15 17 25 17 — 16 90 17 55 17 30 17 20 17 45 17 05 17 65 17 30--------------Stea« — BeirireÄ. ........ .... .. Származás, nem és in inőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Mafer.. ... ................... . ... A Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű .................. ............ .... Prima ......................................... ... Középminőségü .......... ............ Mittel ............................. ... .... 13 50 13 40 13 65 13 45 Elsörei Középi ídű .... ... ... ... Prima ................ .16 10 15 80 16 40 16 10 ninőségű.. .... ........... Mittel................. ... ... ... .. .árpa -- ©erste... ......................... ... , Takarmány, elsőrendű .......... Futter, Prima....................... ... , másodrendű... „ Sekunda ... .................. ★K Sörfőzésre tiszavidéki ........... Brauer, Theiss................ ... ... „ felsömagyar. ... „ Oberungar ....................... ' „ dunántuli ... __ „ Transdanub—........... 14 80 14 40 15 20 14 80 Tengeri — Mais Mag Rom Szer Cinq Fehé jrar, új ... ......... ........... Ungar., neu... ... ................... án v. bolgár, ó ... __ Rumän. o. bulgar., alt............ b......................... ... ... ... Serbisch ................. ........... 13 30 13 40 uantin ................... ............ Cinquantin ................................. Repcze — Reps ....................... ...........- Terminwaare. Káposztarepcze Réparepcze .......................... Kohlreps .......................................--------------Miíes —• Mir«» .......................... ... ... b) Hatál ridőpe. Hatápiilő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb 03 legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwi&chenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az elö'zé tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwis chenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Wrnre pénz — Geld árú—Waare Magyar buza — Ung. Weizen ................... 1906 április... ................... April----------------------------Bora —- Weiften ________________________ ... 99 9» ......................................... 1906 április ... ......... .... April... 1906 május ... ._ ........ ... Mai. __ 1906 október. ... ........... Oktober ..........- — — — 16 40 16 42 16 31 16 44 16 16 40 16 34 16 38 ................... 16 40 16 42 16 36 16 42 16 40 ................. _ 38 .................. 16 40 16 36 16 38 16 42 16 38 16 40 16 36 16 38 16 30 16 16 32 16 36 ........... ... 16 34 16 36 16 32 16 36 ..................................... 38 ~ -7. ” ", 16 36 16 36 16 36 16 38 16 38 16 38 Säoas — Roggen — ______ ... — ______ 1906 1906 április April 13 50 13 46 13 52 13 50 13 38 13 52 13 40 13 52 13 48 13 50 ...................................................... 13 50 13 30 13 52 13 32 íí ................................ .................. október ............... Oktober .... ........... .... __ 13 34 13 38 ........... ... .............................................. 13 28 13 30 13 26 13 30 .................. ... Tengert — Mais .... ........... .............................. 9» Vf — — ........................................... 1906 május ........... ........... S 1906 julius .................. ... J 13 32 13 30 13 34 — ......................... - ... ... 13 52 13 54 13 5« 13 54 ... ......................... ... 13 32 13 52 13 36 13 54 13 30 13 28 13 50 13 52 13 32 ....................................................... 13 30 13 50 13 32 13 52 üli. ... ......... .... .... ... — Hafer.. .--- — .... ................. 1906 április April 15 54 15 58 .......................... 15 52 12 40 15 54 12 42 15 46 15 48 15 46 12 40 15 48 12 42 12 40 1906 október ................... Oktober 12 42 12 4( ) ........................................................................................... U ».posztar«»f;ze — Kohlreps ................... «5 95 ------------1906 augusztus.. ................ August 27 60 gekündigter 27 80 Waare v»rg ““ ““■* * előfordult kötések. — T&rmimeaare. In ^ / c) Felmondott árukban tfnllttte SrMüm. 85 agyar buza — (Ing. Weizen E«x« — íioggren-. ....................................................... Zab —■ ffe.f»r.............. ...........................................- ... .................. ..................—----------— Sí$u*a — Weise® Tengeri — üEais ... d) Iffik* — Káposztarepcze — Kohlrejts ................... ......................... v> áHFwl^asr iA'p.iidatio»sknrm. Magrysr írna» — Ungarischer Weizen ____________ ... .... ...--------Mess -- Ro$g:e®--------Zab — MaS ..............................-------Mse — Weisen -....................... .................................- ..................................... Tengeri — SKals ** II. SSixrgoi ive Waare, Káposztarepcze — Kohlreps ...................................... ......................- — ' Preise mtto Ctwe per ÍOO Kilo gramm. Árak. készpénzben i©0 kilograraisiímkésj.t. készárú. — Kartoffeln, efekt Rmberi táplálkozásra szolgáld burgonya Wir menschliche Wahrung tfienmde Kartoffeln Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirthschaffliehe und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln sk* — Diverse Prod Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Dunántúli — Trs Felsőmagyarorszs Nyírségi — Nyir Erdélyi — Siebe Bánsági — Bana Pesti — Pester msdanubische................................ igi — Oberungarische ........... er ... .... ______ ... __________ abürger ........................................ tér................... ... .. .. ... ... 4 20—4 60 4 20—4 60 4 40—4 80 4 20—4 60 4 60—5 00 4 20—4 40 m. 5 60—6 — 5 60—6 — 5 80—6 20 5 60—6 — 6 20—6 60 5 60—6 00 Különféle 5 00—5 40 5 00—5 40 5 20-5 60 5 00—5 40 5 40—5 80 5 00—5 40 termény! Dunántúli — Tra Felsömagyarorszá Nyírségi — Nyir Erdélyi — Siebei Bánsági — Banal Pesti — Pester . ucte. nsdanubische.. .......................... gi — Oberungarische ........... ar ... ... ........................................ lbürger ....................................... er ..................................................... 3 40—3 80 3 40—3 80 3 40—3 80 3 40—3 80 3 80—4 20 3 40—3 80 — — — — Mészára — Effectiwi Waare Ärfotyftsst — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Proyen lenz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vor gefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú —Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó 1Q0. . . , franco Fass, netto Tara luu Kg' Kent 9»isznézsir................... Schweinefett... . .. Budapesti. Budapester Landfett.. . 144 — 145 — — — — — — ..... — ..... .................. 100 kg.-ként Magyar légenszáritott vidéki................... Landspeck, ung. luftgetrocknet ........... Városi légenszáritott 4 drbos.. ........... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. n j? ^ „ ■—---- » » ^ » Füstölt. ... . .. ................... . . .... ........... geräuchert .................. .... ......................... 122 — 125 123 - 126 —--------— Szalonna ................ .... f Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm, 100 kg.-ént 28 — 33 - 41 - 22 — 25 50 36 50 29 — 34 — 42 — 23 — 26 50 37 50--------— . 100 di 1} rt 85 „ 100 Stüc — .................. í iailva ................... mn ’ tnn — ................................ » j, *vw „ 85 r n ' — — w „ So « — — --......................... franco ^ass, ^netto Tara 100 kg 'ként Szilvaiz Pfflaiame Szlavóniai 1 Szerbiai.. ' 905 Slavonische? serbisches. 1905 .......................... 30 — 24 50 31 — 25 —--------— — ......................... niaus _____ 905... ... ........... .............. 1905 ......................................... __________________ 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: mereutag ........ ... Síleesaaten... ........... A fuvardíj 100 kilogra 96 — 90 — 102 — 110 — f Grand der vom vorgefallenen gramm inclus 18 Heller höht 116 — 96 — 108 — 116 19. bis 24. Mär Schlüsse. ive Transport r. .Sh'achtefli — mju Lóhere aprószemű lí Rothklee kleinkörnig 1905....................... .......................-............ „ nagyszemfi 1905. évi ................... * grobkörnig 1905. ................... IV. frlajéziási SaswardiJ az 1906-eÍö«1k8tfeek9t812á'ig — Se minőnként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel 16—18 fillérrel magasabb. — Mach Hyőr isi hiffsfracht au vstehen sich per 100 Kilo der Frachtsatz um 16— Heuer und Assecuranz. ’ze von Heller — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán 32-36 30—32 26-28 Kalocsa 24—26 D.-Földvár 22-24 Szentes 44-46 Szeged Zenta 34-36 32-34 Titel 30-32 Mitrovicz 44-48 Temesvár N.- Becskerek 60 32-36
