A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, január-március (43. évfolyam, 1-75. szám)
1906-01-30 / 24. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LÁPJA ¥ 1. »Tiszavidéki basa“ alatt ölj búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejírmegyd bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának a mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvldéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kls-Kun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „BdnsáKl bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának a mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „BAcsfcai basa“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *> 1. „Tiszavidéki ärpn“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsöinaic.varos'szäsri ilrpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dnnántnll árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva in az országhatár Által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya" alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Feltőmagyarortzigl burgonya" alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyirségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Peitl burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Soit-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya" alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya" alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya.-k 1 Unter „TbeiNswelzen“ Ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie In den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Na Un^e?6„We 1 zen Com. fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte dea im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. J 3, Unter „Pester Boden-Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate rest-Pilla- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder In dessen Nachbargebieten B0icf,er Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nacbbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „B&cskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — dl* Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Welzens entspricht und welcher im genann ten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. •*) 1 Unter „Tbeissserste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus asm Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maroa und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten «erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comltaten recht» der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannblsche Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiets geerntet wurde. + M. Kartoffeln. Unter „Transdanubisohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits dar Donau geernteten Kartoffeln su veratehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln» sinä die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom Liptó, Árva, Turóc^Trencsén, Nyitra, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln «u verstehen. Unter „Nyirer Szabolcs, Hajdú. Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln sind die in den Comitaten Pest-PilJfl- Solt-Kis-Kun, rfeves und JásSagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln sind dtoln den CcgHiten Bto-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln au verstehen. Unter „SlobenbUrflor Kartoffeln sind die in den Comitaten jenseits de« Királyhágó «oerntetec Kartoffeln an veratehen XLIII. évfolyam. Mapest, 1906. január 30. (kedd). 24, szám. Witterung } Vízállás reggel 7 órakor \ . 1fK) * Wasserstand 7 Uhr Früh / + ! ® Hőmérő reggel 7 órakor \ , 9 r ... Tüemometer 7 Uhr Früh / ■ LégSÚlymérŐ reggel 7 órakor \ 77(, m, Barometer um 7 Uhr Früh J Előfizetési árab évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva __________________> 88.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában ______________ » »2.— Külföldre . _____________________» 44.— Ecrves Déldánv 20 f. AMTLICHES KÜRSBUTT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- ós vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich : Loco Secretariat der Börse _______K 24.— Ins Haus gestellt— ______________ > 28.— Per Post für Ungarn und Österreich _______________________» 32.— Für das Ausland _________________» 44.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) Árutőzsde« — Waarenbörse. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. ©S#l)Onaí!!£-3'ííSéeek« GctVßiÜß, Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Készáru. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätx/euicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki ................. Theiss.. ... Fejérmegyei................. Gom. Fejér k Pestvidéki ... ... ........ Pester Bőd Bánsági ....................... Banater ... Bácskai........ ... ... ... Bácskaer... Szerb ... ....................... Serbischer Román ...................... Rumänische Bolgár... ........ ....... ... Bulgarische----------16 25 16 45 16 55 16 65 16 70 16 55 16 75 16 90 16 75 17 05 17 — 16 70 16 90 17 10 17 20 17 05 17 25 17 35 17 10 16 90 16 90 16 95 17 20 U 35 17 20 17 20 17 30 17 45 17 20 17 05 17 05 17 10 17 45 17 50 17 35 17 40 17 45 17 70 17 50 17 40 17 30 17 55 • 17 85 17 70 17 65 17 70 17 60 17 45 17 35 18 — 17 75 17 70 17 85 17 50 18 10 17 80----------en .................. r .......... . ........ Kok* — Roggen ________ ... .... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Maler....................... .... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tÓi — von K-ig — bis Elsőrendű ... ............. .. ... Prima ................................... Középminőségü ........ ... ... Mittel .... ................. ... .... 13 50 13 30 13 70 13 45 Elsörei Közepi idű .. ........... . ... Primí i. 15 40 15 20 15 60 15 30 ainöségü .. .............. Mitte Árpa — Gerste _______________ , Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima ... ... ... ... ... „ másodrendű... „ Sekunda ... ... ... ... ★) ' Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss....................... „ felsőmagyar. ... „ Oberungar .............. 1 „ dunántuli ........ „ Transdanub.............. 14 50 14 20 14 80 14 50 Tengeri — Mais Mag Rom Szer Cinq Fehé yar, új ... ................ Unga án v. bolgár, ó ........ Rum b ................. .............. Serbi r ir s< iá se , neu........................ t. o. bulgar., alt ........ 3h .. ............ ... _ 13 65 13 95 uantin .................... Cinqi ntin ....................... sr ............................ Repcze — Reps- Terminwaare. Káposztarepcze Réparepcze .................. Kohlt •e ei ps....................... ......----------Köles — Mim ............................. b) Hatái iMdőre. Riibs Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurxe Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Ztoischenkur86 Árfolyam — Kurs pénz — Geld. árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar búza — Ung. Weizen ........ ... 1906----------------------Bnza — Welzen ........ ................ 17 12 17 04 17c08 17 06 16 84 17 08 16 86 17 12 17 14 17 12 16 90 17 14 16 92 1906 1906 99 W ........................................................ :>któber .......... ... Oktober ........................ 16 86 16 90 16 82 16 86 ........................ ... 16 92 16 90 ................................................. Rozs — Hog&en 1906 április ................... April............................. 13 92 13 90 13 96 13 92 13 92 13 94 13 96 13 98 1906 október Dktober Tengeri — Mais 1906 május ................... 5 1906 julius................... J 13 98 14 — 13 90 13 96 13 92 ................. 14 06 14 10 . ... ............................. 13 92 14 06 13 94 14 08 14 02 14 — 13 98 14 — n n .......-............................. üli ................................ ................................................. üKab — Hafer...................... . ........................ 1906 április ................... Ápril............................ 15 04 15 06 14 98 15 02 ...................... ... .. 15 — 15 02 15 06 15 08 15 02 ....................................... 15 02 15 06 1906 október ............. Oktober Káposztarepcze — Kohlreps ............. 1906 augusztus ............. August 27 70 gekündigter 27 90 Waare- v#rg —— g) Határidőre. Felmondott árukban előfordult kötések. — l’&rmínwaare. In efallene Schlüm, Magyar búza — Ung. W« »izén Rozs — Roggen Zab — Haff Bnza — Weizen .... ... ... ... Tengeri — Mai* d) Leszán Káposztarepcze — Kohlreps ............ .................- —...................... _ rsolő árfolyamok. — Liquidation slmrse. Magyar Itnia — Ungarischer Weizen ....................... ... ...-----Rozs — Roggen. ...............- — -...... — ---------------- -- ........-----5Kal» — Hat p.j« ... ... ... ...................... ...-----Bnza — Weizen Tengeri — Mais ................................................................................. ** II. Burgonya,, készárú. — Kartoffeln, efekt ive Waare. Káposztarepcze — Kohlreps ................................................. gramm. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. Preise netto Casse per 100 Kilo Emberi táplálkozásra szolgáld burgonya ü'tlr menschliche Nahrung dienende Kartoffeln i Dunántúli — Transdanubische.. ... ... ......... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ... ... ... . ... ... Erdélyi — Siebenbürger ... ............ ... ... Bánsági — Banater ................. .................. Pesti — Pester ........ ...................... ... ... Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle, Zwecke dienende Kartoffeln ik. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ......... . ... .. Felsőmagyarországi — Oberungarische _ ... Nyirségi — Nyirer....................... . ............. Erdélyi — Siebenbürger .................. ........ Bánsági — Banater .................. ............. .. Pesti — Pester ... ............ ........................ ucte, Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól —von K-ig — bis 4 20—4 60 4 20-4 60 4 40—4 80 4 20—4 60 4 60—5 00 4 20—4 40 in. 5 20—5 60 5 20—5 60 5 40—5 80 5 20—5 60 5 80—6 20 5 20—5 60 ICüiönféle 4 80—5 20 4 80—5 20 • 5 00-5 40 4 80—5 20 5 20-5 60 4 80—5 20 terménye 3 40—3 80 3 40—3 80 3 40—3 80 3 40—3 80 3 80—4 20 3 40—3 80 ‘— -— — Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Quntit&t Előfordult kötések Vor gefallem Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó ÍQQ, . . tranco Fass, netto Tara g Disznózsír .............. Schweinefett ........ Buda Vidél Budapester Landfett _ 147 — 149 — — — — — d ........... ................................... .................. 500 kg.-ként Magyar légenszáritott vidéki ........ ... Landspeck, ung. luftgetrocknet........ Városi légenszáritott 4 drbos ............ Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. » n 3 R ... — „ ft 3 „ Füstölt ................................................ geräuchert ........................................ 122 — 130 124 - 132 — — —-----Szalonn rt ........... ... ____ ___ _ ..................— — ... — Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Szilva. ...................... Pflamnera ............. 29 50 34 — 39 — 25 50 30 35 — 30 — 34 5C 39 50 26 — 30 50 35 50 — —-----„ 100 di . . , 85 „ „ 100 Stiic SS — ............................... r> rt n — — ívűi/» o^un.vau^ miuuo&g... ... tß» -------------„ „ 100 drbos............................................ „ „ 100 Stück .......................... n n 85 ft —---------------... ft ft 85 „ — — — .................. iranco?aesns,hnertdto Tara 100 k^ként Szilvái* Pflaume Szlavóniai ] Szerbiai... ] 905 slavonisches serbisches. 1905 29 50 25 50 30 — 26 50-------------— — nmus ........ 905 ........ ............. ....... 1905 ............................ ICH) kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig : Heremag: Kleesaaten ........ ... A fuvardíj 100 kilogra Luzerner ungarische 1905. ------ .... Rothklee kleinkörnig 1905 ................ 96 — 96 — 110 — 118 — gramm inclus Teller höher. 110 — 106 — 120 — 126 — ive Transport----------Lóhere aprószemű lí ... „ nagyszemű 1905. évi ............. „ grobkörnig 1905................ IV. Hajózási fuvardíj. — Se mmonként a szállítási adóval és a biztositási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel -- fillérrel magasabb. —r Mach Syőr ist hiffsfracht. rstehen sich per 100 Kill der Frachtsatz wm — Steuer und Assecuranz. Frachtsätze von Heller — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Földvár Szentes Szeged | Zenta ! Titel Mitrovicz Temesvár N.- BecskerekiU
