A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, január-március (43. évfolyam, 1-75. szám)
1906-01-04 / 3. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJ1 if- 1. „Tiszavidéki basa“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jisz-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmetryel búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának « mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „B&nságl búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának a mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „BAcskal búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termeit búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. afr) 1- ,,Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „t'elsőmafjryarorszftgi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dun&ntull ftrjia-‘ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva ás az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ■fr >♦- Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Smt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörtay megyékben termeit burgonya. „Erdélyi burgonya" alatt értetik a Klrályhágóntúll megyékben termelt burgonya. * 1. Unter „Tbelssvrelzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comltate Békés, sowie In dm Theilen links der Theiss der Comltate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder ia dessen Nachbargebieten geerntet wurde. _ .......... 2. Unter „Welzen Com. Fejér“ ist solcher Welzen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comltate Pest-Pills- Solt-Kls-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher Im genannten Gebiete oder In dessea Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Welaen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bécs-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 1. Unter „Tlielssgerate“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maro« und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar|ebieten Q*rste« [8t solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógréd gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 8. Unter „Transdannblsche «erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theüe Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. + il Kartoffeln. Unter „Trantdanubisobe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Mylrer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten bzataár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solx-Kis-Kun Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten KartofTeln zu verstehen. Unter „SJebenbUrfltr KartofTeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln iu verstehen. XLI1I. évfolyam. Budapest, 1906. január 4. (csütörtök). 3. szám. wftternng } szép"schön Vízállás reggel 7 órakor 1 , Q7 # Wasserstand 7 Uhr Früh / + ' m Hőmérő reggel 7 órakor 1 « r „ Thermometer 7 Uhr Früh / Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 7Rn ^ Barometer um 7 Uhr Früh / m Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 84.— Házhoz hordva _________________» ÉÍ8.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában ______— — — » 32.— Külföldre .............................................> 44.— Etrves oéldánv 80 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich : Loco Secretariat der Börse ... ... K 24.— Ins Haus gestellt ............................. > 28.— Per Post für Ungarn und Österreich ______________________» 32.— Für das Ausland— ... ... _____> 44.— Einzelne Exemplare 20 H. A) Árutőzsde. — Waarenbörse. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. ® bonaneiíl síeli ■ GßtVCiÖiß. Preise netto Vimse per 100 Kilogramm,, a) Készáru. — Ejfective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban - Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 . Tiszavidéki ............... Theiss- ............................. Fejérmegyei. .............. Com. Fejér........................ * Pestvidéki ... ... ... ... Pester Boden ... ........ ... Bánsági... ............ Banater ............................. 'Bácskai.. ... ... ... ... Bácskaer ____ _.. ... -----Szerb ........ ... ... ... ... Serbischer ... — ... Román ............. ........ Rumänischer...................... Bolgár ............. ........ ... Bulgarischer................- ...----------16 40 16 60 16 20 16 70 16 80 16 30 16 85 16 70 16 90 17 05 16 90 17 20 17 15 16 85 17 05 17 25 17 35 17 20 17 40 17 50 17 25 17 05 17 05 17 10 17 35 IT 50 17 35 17 35 17 45 17 60 17 35 17 20 17 20 17 25 17 60 17 65 17 50 17 55 17 60 17 85 17 60 17 50 17 40 17 65 17 80 17 95 17 80 17 75 17 80 18 — 17 75 17 60 17 50 18 15 17 85 17 85 18 — 17 65 18 25 17 95----------Koks - Roggen ___ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer. ____ ____ ___ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű .......- ... ... .... Prima ................................... Középminőségtí ........ ... ... Mittel ................................... 13 60 13 40 13 80 13 55 Elsörei Közénr ldfl ... _ ... Prima 14 80 14 60 15 - 14 70 ninőséffű .. ... Mittel Árpa — «.erste ................. ........ , Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima ....................... „ másodrendű ... „ Sekunda .................. Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss.. ................... „ felsömagyar. ... „ Oberungar................. 1 „ dunántuli ........ „ Transdanub.............. 14 35 13 65 14 65 14 15 Tengeri — Mais ........................ Magyar, új .. ................. Ungar., neu........................ Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt........ Szerb ........ .................... Serbisch ................. ........ Cinquantin .................. Cinquantin ........................ Fehér.. ........................... Weisser ............................. 13 10 13 60 Repcze — Kepa- Termimvaare. Kánnsztaronozfl . .. _ Kohlrans----------KSleK — Hirse b) Hatál i*idöre. Répare peze — .................. Rübse n ... Határidő — Termin Délutáni 1 Óráig a legmagasabb és legaiaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bin 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az eläzj tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legaiaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurs ft Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar búza — Ung. Weizen ............. 1906 április................... April .............................--------------------KSuza — Weizen ........ ... .. 1906 17 90 17 17 28 16 86 17 30 16 88 17 20 17 18 17 20 ............. .................. ... 17 18 16 78 17 20 16 80 84 ............. 1906 október. . -........... Oktober 1fi 82 16 88 16 78 16 80 ............................................ Rozs — St offnen ... .. .. 1906 április ................. 14 16 14 14 14 20 14 20 14 22 14 14 14 16 14 14 14 16 w w .......................................1906 október ............ Oktober........................ Tengeri — Hais ........................... 13 70 13 76 ................................................. 13 74 13 76 13 68 13 70 13 66 13 68 ............................ 13 68 13 70 1906 Zab — Hafer - ................... ................ 1906 1 nnr, 14 46 14 2 ................................................. 14 50 14 52 14 46 14 48 14 44 . ................................... 14 46 14 48 .......................... ... ... V w Káposztarepcze — Kohlreps ............. ♦* ............. • 1906 augusztus ............. August 27 70 27 60 gekündigter 27 70 Waare vorg — — ................................................................................... r) Határidőre. Felmondott árakban előfordult kötések. — Terminwaare. In efallene Schlüsse, Magyar bnza — Ung. Weizen.. ... ........ Rozs — Roggen Zab — Haf Rnza — Weizen — ... ... ... . Tengeri — Mais d) Leszán te áposztarepeze — Kohlrep s ............. telő árfolyamok. — Liquidationskurse. Magyar bnza — Ungarischer Weizen-----Rozs — Rogg reu-----Zab — Hai-----Bnza — Weizen ... .............. ......................... Tengeri — M ** IL Buri afg ..................... ive Waare. i Káposztarepcse — Kohlrep * ........ ........-............................. gramm. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. készárú. — Kartoffeln, efekt Preise netto Casse per 100 Kilo Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya flUr menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ............ ....... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ............ ....................... Erdélyi — Siebenbürger ........................ ... Bánsági — Banater ........ ............................. Pesti — Pester ........................... . ... ... ... Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló bnrgonya Für landwirthscfiaffliehe und, industrielle Zwecke dienende Kartoffeln ik. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ...................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ........ ... ........................ Erdélyi — Siebenbürger .................. ........ Bánsági — Banater .................................... ucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Eosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 4 00—4 40 4 00—4 40 4 20—4 60 4 00—4 40 4 40—4 80 4 00—4 40 III. 5 00—5 40 5 00—5 40 5 20—5 60 5 00—5 40 5 60-6 00 5 00—5 40 Különféle 4 60—5 00 4 60—5 00 4 80-5 20 4 60—5 00 5 00—5 40 4 60—5 00 terménye 3 00—3 40 3 00—3 40 3 00—3 40 3 00—3 40 3 40—3 80 3 00—3 40 — — > _ _ Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések VorgefaUene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó . ^ , ... franco Fass, netto Tara g--kent Disznózsír .............. Schweinefett... RllriíLTlAKti 141 — 142 — — —-----Vidél rí Landfe it.* 100 kg.-ként Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet........ Városi légenszáritott 4 drbos ............ Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. ti n 3 n — — « 1» ^ n 114 — 122 116 - 124 —----------Szalonna. ........... ... .................. Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént 29 25 33 25 37 50 25 50 29 25 33 50 30 — 34 — 38 — 26 — 30 - 34 —----------„ 100 dl ".. " 85 „ 100 Stüc 8* —........ .. Szilva--- •— ........ riiaumvn ........ ... „ „ 100 drbos ................... „ „ 100 Stück ............. * » S5 „ ... — — — „ „ 85 „ — — — .................. francod,hn°ertdto Tara 100 k^ként Szilvaiz Pflaume Szlavóniai 1905 .................................. slavonisches Szerbiai.. 1905 ................................... serbisches.. 1905 28 50 25 — 29 — 26 —----------nmns... ... 1905 ............................. 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Ueremag .... ........ Kleesaaten........ . A fuvardíj 100 kilogra 96 — 94 — 108 — 118 — gramm inclus Teller höher. 108 — 104 — 116 — 124 ive Transport----------Lóhere aprószemü lí Rothklee kleinkörnig 1905 ................ „ nagyszemű 1905. évi ............. „ grobkörnig 1905. ... ........ IV. Hajózási fuvardíj. — Sei mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel — fillérrel magasabb. — Hach Győr ist hiffsfracht. rstehen sich per 100 Kilc der Frachtsatz um — I Steuer und Assecuranz. Frachtsät ze von Heller — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Földvár Szentes Szeged Zenta Titel Mitrovicz Temesvár N.- Becskerek
