A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, január-március (43. évfolyam, 1-75. szám)
1906-01-24 / 19. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- És ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. Jf. 1. „Tlszavidllii bora“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jáss-Nagy-Kun- Siolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „FejérmeKyei bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. ..«‘cstvlil^Ui bnza-' alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a bial, pomázi és Váczi Járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „KAnsílgi bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „BácukBl bő®«“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezeti vagy ezekkel szomszédos területeken termett. #) 1. „TiszavidéUí ftipa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőuia^.varorhzítiri Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. ..Onnásimli Ama“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Tfrjf Burgonya. „Dunántúli burgonya" alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdü, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. ,,Pesil burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Soit-Kis-Kua, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágómul! megyékben termelt burgcuya. 4C 1. Unter „fheisaneiztn“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie In im Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder tat dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejir gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Wei*en“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-PUis- Soit-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vác* ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Wehen“ ist solcher Welzen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher Im genannten Gebiete oder in dessen NachViargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — dl« Theile entlang der' Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannH-n Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. if) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus asm Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische «erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hlnsicktlich Typus dem Durchschnitte der in den Comltaten recht« der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurd«. 3. Unter „Transdannbtsebe «erste“ ist solcho Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ifif Kartoffeln. Unter „Transdanublaoba Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comltaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in des Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy. Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pills- Soli-Kls-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln su verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln su verstehen. Unter „SlebenbUrjer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln su versteh»«. XLUL évfolyam. Mapest, 1006. jannár 24. (szerda). 19, szára. wftterunt } Vízállás reggel 7 órakor 1 . „ Wasserstaßd 7 Uhr Früh / m Hőmérő reggel 7 órakor | q a* T&Gnneiaeíer 7 Uhr Früh J Légsűlymérő reggel 7 órakor | 7R1 Barometer um 7 Uhr Früh / Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva _________________» 28.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában __________________> 32.— Külföldre........................... .................> 44*— Ecrvesi oéldánv 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- ás vasárnap klvótelóvel mindennap. WAARE»- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn» u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich : Loco Secretariat der Börse .. ____K 84.— Ins Haus gestellt.. ... ... ... ... » 28.— Per Post für Ungarn und Österreich ________ ______________> 32.— Für das Ausland ________________» 44.— Einzelne Exemplare 8« H. r A) Hrúfossile« — Waarenbörse. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. G«*bOHSm©lfíf&&S©lt. Gcíi Cldß, Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Készáru. — Bffective Waare,. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 7-4 75 76 77 78 79 80 81 82 . Tiszavidéki............. Theiss............ .................. Fejérmegyei ...........Com. Fejér................................... * Pestvidéki - ____ Pester Boden ................... Bánsági. ....... ...l......... Banater ... — ... ............. '■Bácskai ... ... — ... Bácskaer........................... . Szerb ... ... ... .... ... ... Serbischer ........................ Román ... ... ........ ... Rumänischer....................... Bolgár... ............. ... ... Bulgarischer... ... ..............----------16 25 16 45 16 55 16 65 16 70 16 55 16 75 16 90 16 75 17 05 17 -16 70 16 90 17 10 17 20 17 05 17 25 17 35 17 10 16 90 16 90 16 95 17 20 17 35 17 20 17 20 17 30 17 45 17 20 17 05 17 05 17 10 17 45 17 50 17 35 17 40 17 45 17 70 17 50 17 40 17 30 17 55 17 85 17 70 17 65 17 70 17 60 17 45 17 35 18 — 17 75 17 70 17 85 17 50 18 10 17 80----------Re*« — Roggen.. ... ............. ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-iy — bis Elsőren Középn dü Prima ............ Mittel ........ .. 13 45 13 25 1 q fis Zab — Males Elsörei Középr: ldü . . ............ Prims i. 15 - 14 80 15 20 14 90 íinőségü ........ ........ ...................... 13 40 aiuőségü-. ........ ... Mitte irpt — íSersÉe . Takarmány, elsőrendű.. _ Futter, Prima .. „ másodrendű ... „ Sekund ★) Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss. „ felsőmagyar. ... „ Oberun dunántuli ......... „ Transd a ... ............. 14 35 13 65 14 65 14 15 Tengeri — Mais ---------------Magyar, új .... ... ... ........ Ungar., neu........................ Román v. bolgár, ó ... ... Rumän. o. bulgar., alt ........ Szerb .................................. Serbisch ...................... ... Cinquantin .............. ... — Cinquantin ... ... ... ... ... Fehér...................... . ... Weisser ... ____________ 13 40 13 90 gar. ... ........ anub---------Repcze — Reps .................. ._ Termin,waare. Káposztarepcze ................... Kohlre Réparepcze....... . ....... ... Rübsei ps.... .. ... ............----------MöSes — Mirse ____ ... ........ .... b) HatA r>id«Sre. l ............. ... ... ... Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Wir Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorf/ef(illetten Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat i órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendjo a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten. Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar bnza — Ung:. Weizen ... ........ 1906 április.. ...... ... ... April........ ...................----------... _-----Ruza — Weizen 1906 április A M 17 16 17 18 17 10 17 14 17 12 16 90 17 14 16 92 17 16 17 18 ................ 17 16 16 92 17 18 16 94 [ft i 1906 október . .............. Oktober 16 94 16 86 16 88 16 92 16 94 Közs — Roggen 1906 A 14 02 13 96 ............ 13 96 13 98 ....... 14 14 02 « M ....... -................. ....... 1906 október ... ... ... Oktober ................. ...-- — ..... .................-............................. Tengeri — Malis 1906 1906 M Ji 14 — 13 96 14 — 13 90 ........................... 14 12 14 14 ... .................................. ....... 13 92 13 94 13 96 13 94 14 10 14 14 14 — ... . ____ _______ 13 98 14 12 14 — 14 14 ili IZab — Hafer ..................... ... ... ....... 1906 április .................. April............ ............. 1906 október ............. Oktober........................ 14 90 14 92 14 88 14 94 14 86 ... ... 14 86 14 88 14 84 14 86 14 82 ... .................................. 14 88 14 90 » ** ...........-................. -............ Ii&nnsitar«ini>ii> — KnliIrAita 1906 augusztus.. ........ August ........................ n) Határidőre. Felmondott árnkbat 27 70 gekündigter 27 90 Waare v&rg-----— — W 1) are. In . előfordult köíések. — Termínwa efallene Schlüsse. Magyar bnza — Ung. Weizen. ..... ........ ... Rozs — Roggen SB ab — KKaf ............................................ Htnza — Weizen .. ... ......... Tengeri — Mais d) Löszéit káposztarepcze — Rohlrep« .............. toló Arf®ijyasstisk, — JAquidation«7mrse. x Magyar bnza — Ungarischer Weizen-----Rex« — Roggen-----35ab — IKaf-----iínia — Weizen .............. .......................... ...................... ... Árak készpénzben ÍOO kilogrammonként. Tengeri — Mais.................. .......................................................- — ** II. Burgonya, késsirú, — Kartoffeln,, effekt ive Waare, Káposztarepce® — Kohlreps ............. ... ............................ Preise netto Casse per 100 Kilo gramm. Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienend« Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische.. ... .......- ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ... ... Nyírségi — Nyirer ....................................... Erdélyi —* Siebenbürger ... .......... ... Bánsági — Banater ............. ........ Pesti — Pester ........ ... ............ ... Fehér — Weiss j Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáld burgonya Für landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln sk. — Diverse Frort Dunántúli — Transdanubische ...................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ........................................ Erdélyi — Siebenbürger ..................... ... Bánsági — Banater ....................................... ucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — big K-tól — von K-ig — bis 4 00—4 40 4 00—4 40 4 ‘20—4 60 4 00—4 40 4 40—4 80 4 00—4 40 III. 5 00—5 40 5 00—5 40 5 20—5 60 5 00—5 40 5 60-6 00 5 00—5 40 Különféle 4 60—5 00 4 60—5 00 4 80-5 20 4 60—5 00 5 00-5 40 4 60—5 00 termén#* 3 00-3 40 3 00—3 40 3 00—3 40 3 00—3 40 3 40—3 80 3 00-3 40 — — — Készáru — Mffective Waare ÄrfolyEifi — Kurs Határidőre előfordult —Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kistések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú —Waare péíiZ -r Geld árú — Waare ingyen hordó u1 t franco Fass, netto Tara 1UU k8-kent XMsznózsir... ....... Schweineffeít... Budapesti. ... ... ____1................... Budapester ................. .............— Vidéki............................................... . Landfett..................... ................... 142 143 -----.— — 100 kg.-ként Magyar légenszáritott vidéki... ........ Landspeck, ung. luftgetrocknet........ Városi légenszáritott 4 drbos ........ Stadfrwaare, luftgetrocknet 4 stückig. » * . ^ J! — — rt : t* ^ tt Füstölt ................................................ geräuchert ... ................................... 118 — 124 120 - 126 —---------.................. Szalonna ...... . . ... Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ónt Szilva ....................... Pflaumen ... ____ Boszniai, 1905. szokványminöség. _ bosnische, 1905. Usance-Qualität____ „ „ 100 drbos -----— n „ 100 Stück ..............: ... » n 85 r — — --- tt 1) 85 » —-- —. Szerbiai, 1905. szokványminöség.. ... serbische, 1905. Usance-Qualität... ... „ * 100 drbos. .................. „ „ 100 Stück ... .... ... n tt 85 n —--... — „ „ 8<> n — — .... 29 50 34 — 39 - 25 50 30 35 30 — 34 50 39 50 26 — 30 50 35 50----------— ............. ingyen hordó l(X). . . franco Fass, netto Tara luu Kent Szílvaiz Pflaume Szlavóniai 1905... ............................. Slavonische* Szerbiai.. 1905 ........ ... ... ____ ... serbisches. 1905 29 50 25 50 30 - 26 50-----— — nmuf; ....... 1905 ... ............... ... ... . 100 kg.-ként Díjtételek fillértől- fillérig: SSeremag Kleesiaten............ A fuvardíj 100 kilogra 96 — 96 — 110 — 118 — gramm inclus {etter höher. 110 — 106 — 120 — 126 ive Transport-----»e von Heller ............- — Lóhere aprószemü lí Rothklee kleinkörnig 1905. ............ m.r. „ nagyszemű 1905, évi. ............ „ grobkörnig 1905. ........ IV. Hajéxási fuvardíj. — Sei minőnként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győs'be a fuvardijtétel — fillérrel magasabb. — Wach Győr ist hiffsfracht. fstehen sich per 100 Kilc der Frachtsatz um — 1 Steuer und Assecurans. Frachtsät — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán ~’' ■ ■ ' -i. ■ T'. Kalocsa D.-Földvár Szentes Szeged Zenta Titel Mitrovicz Temesvár N.- Becskerek
