A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, január-március (43. évfolyam, 1-75. szám)
1906-01-23 / 18. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA ¥ 1' „Tiszavidéki busa“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés Tármegyében is Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- S*olnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmejt-yel btiza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. S. „FestvidCkl basa“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — « bial, pomázi és váczl járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „BAnsAgrl bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának a mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bUK»-‘ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 1. .,TÍNzavilií'Ul árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. ,,Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. ..»nnáiituli är;ia“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és ax országhatárt által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Bnrgonya. „Dunántúli burgonya" alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyej ében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Ksztergom, Ilont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Soit-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya" alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a KirályhágóntúU •uegyékbeo termelt burgotfya ■ft X. Unter „TUelsswelaen“ Ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich IVpus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie ia jen Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder In dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ Ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejtr gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Coraitst« Pest-Pilte- Solt-Kls-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen —• gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiet« odar in d*sg«n Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Welzens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachiiargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Siilosl.aer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Tynus dem Durchschnitte des ira Comitate Bács-Bodrog — dl* Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genann —n Gebiete oder in dessen Nachbargebietet! geerntet wurde. £} !. Unter „Theiss^erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus äem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theil* des Alföld gefechsten Gerate gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder In dessen Nachbargebieten geerntet wurde. , 2. Unter „Oberamgariaehe Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dom Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder In dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannblsche Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. KartofTeln. Unter „Tranartanubisohe Kartoffeln“ sind die In den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln *u verstehet!. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Slslwnbtlrgsr Kartoffeln“ «lad dte in den Comltetui jenseits des Királyhágó ««ernteten Kartoffeln nt «nüte. XLm. évfolyam. Budapest, 1906. január 23. (kedd). 18 szám. Időjárás \ ,n ._„..hrtn Witterung / ép scílön Vízállás reggel 7 órakor 1 , ,77 „■ Wasserstand 7 Uhr Friih j ‘n Hőmérő reggel 7 órakor ( , ,, Thermometer 7 Uhr Früh / Légsúlyraérő reggel 7 órakor 1 ,;7ß ^ Barometer um 7 Uhr Früh / '* Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva — ______________ » S8.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában __________________ » 32.— Külföldre.............................................» 44.— Kevés Déldái'iv 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich* Pränumeratiotts-Preise jährlich ! Loco Secretariat der Börse ... ... K 24.— Ins Haus gestellt ___________... » 28.— Per Post für Ungarn und Österreich ________________... ... > 33.— Für das Ausland ________________ > 44.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) Arútüzsáe» — Waarenbörse. Árak készpénzben lOO kilogrammonként. GctVüicli^ Preise netto Gusse per 100 Kilogramm. a) Ké ssárib. Jßffective Waare„ A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammén Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 70 80 81 82 , Tiszavidéki ................ ' Theiss............................... Fejérmegyei. ... ____ Com. Fejér ... ... ... ... ... */ Pestvidéki ............. ... Pester Boden ... ... Bánsági .. ... ... ... Banater ............ ............. ! 'Bácskai ....................... Bácskaer____ ... ... ... ... | Szerb ... ........... ... ... Serbischer ... ... ... ... ... Román ... ... ... ........ Rumänischer............ ........ Bolgár... ................ ... Bulgarischer... ..................----------16 25 16 45 16 10 16 55 16 65 16 20 1(5 70 16 55 16 75 16 90 16 75 17 05 17 — 16 70 16 90 17 10 17 20 17 05 17 25 17 35 17 10 16 90 16 90 16 95 17 20 17 35 17 20 17 20 17 30 17 45 17 20 17 05 17 05 17 10 17 45 17 50 17 35 17 40 17 45 17 70 17 50 17 40 17 30 17 55 17 85 17 70 17 65 17 70 17 60 17 45 17 35 18 — 17 75 17 70 17 85 17 50 18 10 17 80----------KOZ« — Koífíif«5B ..... .................. Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Slaíer ........ ...! .... ...... Származás^ nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam. — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ............................. Príma .................................. Középminőségü — ... _ ... Mittel ... ............ .............. 13 45 13 25 13 65 13 40 Elsőrei Középi idü ................. Prím. i. 15 — 14 80 15 20 14 90 amőségü — ........... Mitte .írj*» ©erste... ... ... ... ... ... , Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Príma ............ ........ „ másodrendű... „ Sekunda .................. ★) Sörfőzésre tiszavidéki... ... Brauer, Theiss.. ... ............. „ felsőmagyar. ... „ Oberungar ........... ... * „ dunántuli ... _ * Transdanub......... ... 14 35 13 65 14 65 14 15 Tengeri — Mais Magyar, új .... ... ... .... .... Ungar Román v. bolgár, ó ....... Rumäi Szerb _ ... .... ............ ... Serbis Cinquantin ... ... ... .... .... CinquE Fehér... ____ ... ... ... ... Weisst , neu... ... ............. i. o. bulgar., alt... .... jh ....... ... 13 40 13 90 mtin ........ ... ... _ 3r........... . .... ... .... Repcze — Rep» - Terminwaare. 4 Káposztarepcze Réparepcze .... ... .... ... ... Kohli •e ei ps . .......... ........ — ------Kőles — 11 ír se_____________ ... h) Hatái pitfiöre. Rübs l ............................ Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der b{x 1 Uhr Nachmittag» zu 'len höchsten und niedrigsten Kursen rorgefallenen SvhliisáA uhne fauischenburat Zárlat í órakor Schluss um í Uhr : Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb ár- folyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge- der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor gefallenen Schlüsse ohne Zurit< chenJcurse Arfaly« — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar búza — Ung. Weizen ............. 1906 április .................. A----------— ~ — — Stnza — Weizen ... ... ... ... .... ... ....... 1906 1906 1906 iprilis A M )li 17 12 17 16 ... ................. ......................u 17 14 16 90 17 16 16 92 17 12 17 10 17 14 17 12 ... ............. ... 17 10 16 86 17 12 16 88 16 88 16 86’ ........ »5 W ............- ........................ jktóber. ... ........ C :tober ........................ 16 88 16 92 ............ ............................ — — ...........--Roii — Koggen . . 1906 április ................... 7? 14 — 13 98 14 — 13 98 14 — 14 - 13 98 13 98 14 — 1906 október Oktober Tengeri — Mais ................. 1906 1906 M Ji 13 88 13 86 13 98 13 94 — ................ 13 94 13 96 13 90 13 86 ............. 13 86 13 88 W « .......- --- .............- — — ulius ............ ... Ili. ........................... Zab — Hafer ...................... 1906 1 14 76 14 74 14 80 14 82 14 84 14 76 14 72 14 72 14 74.................. 1906 október ............. Oktober M»nOSXtürHtll'IP — ünhlrnns 140r, anmi«ing inaiul 27 90 gekündigter 28 10 Waare vorg-— <) »* — - ■ vtnwaare. In «falUnt Schlüm. o/ Határidőre. Felmondott árukban előfordult kötésok. — Term Magyar bnza — Ung. Weizen........... ... , Rosti -- Rog ........ .......— -~ — — .......... Zab — Mater----- .... .. ...........- --Búza — Weizen Tengeri — Mais (f) Leszán üá^osztarefoxe — S«Mrepí .............. *«ló Árfolyam SC »St. ; — Liquídationsleurse, Magyar bnza — Ungarischer Weizen ................... ....... Rozs — Rogg«» . ........... — --------Zab. — Mater ............................ .................-..................................-----auxa -- Welzen-- .....—.... Tengeri — M ** II. ESuirj ive Waare. Háposztarepcxe — Mohirep* 1 T..... . ..................................— qrmnm. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. .. ... jonfa, készáru. — Kartoffeln, efékt Preise netto Ctme per 100 Kilo F.mberi táplálkozásra «zolgáló burgonya Mir menschliche Nahrung di«nende Kartoffeln Fehér — Weisa j Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für ianílivirthechaftliche und industrielle Zweclce dienende Kartoffeln sk. — Diverse Proá Dunántúli — Transdanubisclie ....... .... .... ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ........ ... ... ... ... ..... ... Erdélyi — Siebenbürger ....................... ... Bánsági — Banater ........ ... .... . ......... ... Pesti — Pester ............................................ ucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Dunántúli — Transdanubisclie.. Felsőmagyarországi — Oberung; Nyírségi — Nyirer ........ ... ... Erdélyi — Siebenbürger ........ Bánsági — Banater... ... ... .. Pesti — Pester ................... ... 4 0 4 0 4 2 4 0 4 4 4 0 0_4 40 5 00—5 40 5 00—5 40 5 20—5 60 5 00-5 40 5 60—6 00 5 00—5 40 ICiiEönféle 4 60—5 00 4 60—5 00 4 80-5 20 4 60—5 00 5 00--5 40 4 60—5 00 terménye 3 00—3 40 3 00—3 40 3 00—3 40 3 00—3 40 3 40—3 80 3 00—3 40 — — — — irische ........ 0-4 40 0-4 60 0—4 40 0—4 80 0—4 40 in. Készáru — Effektive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefállene Leszámoló árfolyam Liquidations~ Kurs Származás, nem és m i n S s é g Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kStések Voryefalh-ne ScMüxse KÜtésefe — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú -- Waare frJoX“h„?tÓoTara^^^t Disznózsír ........ Schweinefett... Budapesti. Vidéki Rndanpatov 140 — 141 — —' __-----Landfí >tt ........................................ .......- — •" --------• ............. ; 100 kg.-ként Szalonna. Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeek, ung. luftgetrocknet........ Városi légenszáritott -1 drbos.. ... .... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig . i> .9 n » O „ — — t> n ° rt Füstölt ............................................ geräuchert ............................. ....... 115 - 122 117 124 —----------í Speclfc .................. Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Szilva... Pflaumen ............. Boszniai, 1905. szokványminőség.. _ bosnische, 1905. Usance-Qualität— ... * „ 100 drbos.. . ............. „ „ 100 Stfiok ........ — 85 „ ................ „ „ 85 „ ............. 29 50 34 — 39 - 25 50 30 35 — 30 — 34 50 39 50 26 — 30 50 35 50 ■ -----1-----—........ .. n 100 dr . 86 bős... ............. iw Stack ............ 85 , ......... ... ingyen hordó . . , franco Fass, netto Tara Szilvái* Pflaume Szlavóniai lí Szerbiai.. li M)5 slavonisches 1905 ........ ....... __... serbisches... 1905 .................. ... — 29 50 25 50 30 - 26 50 ■----------mmis....... .*05. .......... .... ............. UK> kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Rerenaag iái* csaaten Á fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1905. évi ............. Luzerner ungarische 1905............... 96 - 96 - 110 — 118 — gramm inclus leller höher. 110 — 106 — 120 — 126 ive Transport Fraohtslii ze von Heller — .... ... „ középszemü 1905. évi ............. „ mittelkíirnig 19( )5 Síi'«« IV. Hajózási fuvardíj. — Se, mnionként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardíjtétel —- fillérrel magasabb. — Nach Győr ist hiffsfracht. reteken sich per 100 Kilo der Frachtsatz hm — ? und AtxecuraHZ. — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Földvár Szentes Szeged Zenta Titel Mitrovicz Temesvár N.- Beeskerek
