A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, január-március (43. évfolyam, 1-75. szám)

1906-01-22 / 17. szám

A BUDAPESTI ÁRÓ- És ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. ¥ 1- „Tiszavidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Ssolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérme*ryei Iraaa“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „PestvidíUI i>iixac' alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, poinázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „B&nsägi bnira“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben tormelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bii*»“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. If) 1. „Tiszavidéki Árpa-* alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmaftyai-orsz&$;i lirpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. ..línnántuli alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva 4o u országhatár által körülvett részében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsömajyarorazáji burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptói Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Soit-líis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Kragsó-Sz&rény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya" alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. 1. Unter „Theisswefxen“ ist solcher Weizen am verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, »owio In den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-,Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder fa dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Past-PUis- Solt-Kls-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder In dessea Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Welzen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte das in den Comitaten Torönti! und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachhargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im geuanr> '-i Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 1. Unter „Theissg'erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder ia dessea Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische «erste“ ist solche Gerate zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebloten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische «erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanublsobe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln" sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln su verstehen. Unter „Bsnater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörány geernteten Kartoffeln su verstehen. Unter „SlebenbUrger Kartoffeln“ sind dk in 4tx> ComHstsn ienseits das Királyhágó geernteten Kartoffeln su versteh«» XUIL évfolyam. Budapest, 1908. január 22. (hétfő). 17. szám. Időjárás \ S(.hnpp Witterung / 110 5,0111166 Vízállás reggel 7 órakor | ,v Wasserstand 7 Uhr Früh \ + iM Hőmérő reggel 7 órakor \ , 9 r Tíiísraometer 7 Uhr Früh / ' " LégSŰlymérö reggel 7 órakor 1 ,7(,7 Barometer um 7 Uhr Früh J Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 25.— Házhoz hordva _________________ » ÄS.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában ________.______» Sii.~ Külföldre . ... ......................; ... » 44.— Kfívef> Déldá.nv a« f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pyäaamerati«ms-Pr8ise jährlich : Loco Secreti.iiat der Börse ______K 24.— Ins Haus gestellt— ... __________ » 38.— Per Post für Ungarn und Öster­reich ----------------..._______» 38.— Für das Ausland _____...____... » lt.— Eir-.zelne Exemplare so H. r A) Sknütü^sde. — Waarenbmse. Árak készpénzben 100 kilo grammonként. SíabOHSmCBUttlCil* ■ Gctj etde, Preise netto Cime per 100 Miíor/ramm. ö.) SCés^ár««. — JSffecUve Waare­A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — QuyiiíxU:'t-wicht per Hektoliter in Kilogrammen Busa — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki ............. ... Theiss ! Fejérmegyei ............. Com. Fe +c 1 Pestvidéki ... ... ... ... Pester I j Bánsági... ........... ... Banater ' Bácskai ............... ... Bácskáé Szerb ........ ... ............. Serbisch Román ................... ... Rumänis Bolgár ........................ ..... Bulgaris jér ........................ íoden ... ... -----­r ............................. er ____________-- -­_ , 16 25 16 45 16 — 16 55 16 65 16 10 16 70 16 55 16 75 16 90 16 75 17 05 i 17 -­16 70 16 90 37 10 ' 17 20 17 05 17 25 17 35 17 10 16 90 16 90 16 95 17 20 17 35 17 20 17 20 17 30 17 45 17 20 17 05 17 05 17 10 17 45 17 50 17 35 17 40 17 45 17 70 17 50 17 40 17 30 17 55 17 85 17 70 17 65 17 70 17 60 17 45 17 35 18 — 17 75 17 70 17 85 17 50 18 10 17 80 —-----­»W* — Rogg«!.. ... — .......- ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer .... .... .... ... .... Szármáz ás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ........ ... ... ...... Prima ................................. Középminőségű .. .... Mittel ...................... ... ... 13 45 13 25 13 65 13 40 Elsőrendű ....................... Prima Középminőségfi ................, Mittel­15 - .14 80 15 20 14 90- — ­........ Árpa — €*erste .................. ... .... . Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima........................ „ másodrendű ... „ Sekunda ... ... ... ... ★)! Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss....................... „ felsőmagyar. ... „ Oberungar ................ * „ dunántuli ........ „ Transdannb.............. 14 35 13 65 14 65 14 15 Tengeri — Mais ------------.'........ Magyar, új ........ ........ — Ungar., neu....................... Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt— ... Szerb— ... ____ __ ... Serbisch .. ... ........ ... ... Cinquantin .....................~ Cinquantin ..................... 13 40 13 90 Repcze — Reps.. ........................- Terminwaare. Káposztarepcze Rénaroncze ... ............ Kohlreps .. .... ...................-----­-----­— ÍSirse b) Haiás i*idöre. ­...... . .... ... Rübsen ................... ........ Határidő — Termin Déiuiánf 1 óráig a Sagmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bi<? i Uhr Nachmittags zu dán höchsten und niedrigsten Kursen vor ge/a Ihnen Sr.hiitsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb ár­folyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am NäöktHittäge des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwiichenkurse 0 Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar bnza — Ung. Weizen ............. 1906 A — —-----­— —-----­Bnza — Weizen ..................... ... .. 1906 április ............... A 1906 május ............ ... fii 1906 októher 01 17 16 17 10 17 !6 17 12 ... ... 17 10 16 88 17 12 16 90 17 16 17 18 ... .. ............- - ... ... 17 14 16 94 17 16 16 96 fai 16 94 16 96 - ...-tnhftr 16 90 16 92 16 86 16 90 16 86 ..........­Hozd — Rogcen .... ...............„ 1906 A 13 98 14 02 13 96 14 — .... ....... ............. 13 96 13 98 14 02 14 04 14 — ... ................................. 14 — 14 02 1906 október Oktobei ................. ................... .................................. Tengeri — Mais ........ ... ................. 1906 máins Mai 13 94 13 92 13 96 13 86 13 92 13 86 ­14 08 14 10 . .................................. . ... 13 86 13 88 13 94 13 96 13 92 14 — 13 94 ............. 13 96 13 98 1906 J lli ... ... ... Zab — Hafer.. .... ... ........ ... .............. 1906 l 14 81 14 88 14 78 .... 14 80 14 82 14 86 14 84 14 92 14 82 14 86 ............. 14 86 14 88 99 t? ................- • - -- —- ’........ 1906 október ............. Oktober................. ... ............ ... ............................* — --- — —. Kápo»ztarc:»>cze — Kohlreps ............. ’V *» ............. 1906 augusztus.. ........... August ............. 27 90 gekündigt«)' 28 10 Waare wrg>-- -­-- -­.............................................................. c) »•Síi'Sáí**«!«!»*®. Felmondott árakban előfordult kötésok. — Ttirmwmmave. In ’,faü«ne Sshlüm. Magyar bnza — Ung. Welzen Rw*s — Roggen — ...........— ......... -.....' Ü.-0.ÄI .. .. Bnzs — Weizen Tengeri — Mais d) Lesi sáli­- TJjjuldattonsJcnrfse.,. Káposztarepeze — Kohlrepe ... .... »olé árfolyamok. ­Magyar bnza — Ungarischer Weisere • »035® — Reg® r€MI-----­..... / " Ztó Hafer ... ........... .......-----­öiaiia — Weizen .................................- ... ................................... Árak készpénzben ÍOO kilogrammonként. Tengeri — Mais ................ ................ ** II. Burgonya? készáru, — ive Waare. Káposztare*»«se — Kohlrep gramm. Kartoffeln, efekt Preise netto üasm p?r 100 Kilo Km béri táplálkozásra szolgáló burgonya V'ür menschliche Nahrung dienend* Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ......... .. ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ... .... Nyírségi — Nyirer ._ ........ ... ................ Erdélyi — Siebenbürger .............. ......... Bánsági — Banater... .................................. Poeti — Pester ........... .... ... ................ Fehér — Weins | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló b«rgonya * Vdr landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln iS«, — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische.. .... ........... Felsőmagyarországi — Oberungarische _ _ Nyírségi — Nyirer ... ... ... ........... ... ... Erdélyi — Siebenbürger ........ ... ... . ... Bánsági — Banater ........ .... ... Pesti — Pester ... ... ... . .... ...... ... ucte. Fehér — Wciss \ Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 4 00—4 40 4 00-4 40 4 20—4 60 4 00—4 40 4 40—4 80 4 00—4 40 III. 5 00—5 40 5 00—5 40 5 20—5 60 5 00—5 40 5 60-6 00 5 00—5 40 különféle 4 60—5 00 4 60—5 00 4 80-5 20 4 60—5 00 5 00 -5 40 4 60-5 00 termény« 3 00—3 40 3 00—3 40 3 00—3 40 3 00—3 40 3 40—3 80 3 00-3 40 — — __ ­Készáru — JEffective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Ballung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse KsíiésoJc — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz —T Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó 100 . . . franco Fass, netto Tara Disznózsír­............ Scäiweinefett.... .... Buda Vidél pesti .................................. ... Budapester Landfett _ _.... ---- _ ... 140 ­141 ­------­-----­~i ...................-................ ......... . • - - ---­— ............... 100 kg.-ként Szalonna ______ ... Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgeírocknet. .. ... Városi légenszáritott 4 drbos ............ Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. w « 3 „ ... _— - „ S „ Füstölt ............................................... geräuchert ..................................... 115 — 122 — 117 - 124 —-----­-----­í Speele.. — ­.............. ! Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-éut Szilva ....................... ,S*fflasji!K«sa ... ..: ... 29 50 34 — 39 - 25 50 30 ­35 — 30 — 34 50 39 50 26 — 30 50 35 50-----­-----­„ 100 dr 85 bős n „ 100 Stüc 85 k ________ Szerbiai, 1905. szokványminőség ....... serbische, 1905. Usance-Qualität........ 100 drhnfl 100 Rtitalr . 85 85 * ............. ingyen hordó 100. ,, franco Fass, netto Tara 1UJ *ent Szilvái* Paatime Szlavóniai 1905. ................................. slavonisches 1905 ............................. Szerbiai.. 1905. ............ ............. ... serbisches... 1905 ............................. 29 50 25 50 30 — 26 50-----­-----­nmtiü ....... ...... ... ...• _ _ ICK) kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Heremag . Kleesaaten... — . A fuvardíj 100 kilogra Luczema magyar 1905. évi ............ Luzerner ungarische 19( Lóhere atirószemíi 1905, évi Rothklno kleinkörniw 19f )5 . 96 — 96 — 110 — 118 — ogramm inclu Heller höher. 110 — 106 — 120 — 126 — tive Transport Frachtgut ze vm Heller )5 „ középszerűit 1905. évi ............. „ mittelkörnig 1905. . ... _ „ nagyszemü 1905. évi ............. . grobkörnig 1905. ... ........ IV. Majóasási faswardij. — Sei mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardíjtétel — fillérrel magasabb. — Mach Gyér ist 0 Kil — • hiffsfracht fstehen sich pur 10 der Frachtsatz un Steuer und Asseeuranz. — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Földvár Szentes Szeged Zenta Titel Mitrovicz Temesvár N.-Becskerek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents