A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, január-március (43. évfolyam, 1-75. szám)
1906-01-19 / 15. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA ¥ 1* „Tiszavidéki btiza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jáss-Nagy-Kun- Stolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnata“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázl és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának 8 mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. ..Käimü«! lm za“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának 8 mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „RAcskai bnxa“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. jf-) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpáit átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „»un&ntnli Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és sa országhatár által körülvett részében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. *Jf Burgonya. „Dunántúli burgonya" alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Eereg megyékben termelt burgonya. „Nyirségl burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugoosa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Seit-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya" alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krasső-SzCrény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágéntúll megyékben termelt burgonya. 1. Unter „Ttaeissweizen“ ist solcher Welzen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in dm Thellen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder fas dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-POi»Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in desses Nachbargebieten geerntet wurde. „ , 1. Unter „Banaler Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich lypus dem Durchschnitte des in den ComiUtsn Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theite entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannwn Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ★) 1. Unter „Tbeissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus iam Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maroe und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Obernngarisolie «erste“ ist solche Gerste zu verstehen, weiche hinsichtlich Typus dom Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbisohe Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theüe Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ** Kartoffeln. Unter „Transdanubisohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, frencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör. Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nylrar Kartoffeln" sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy -Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comltatao Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad. Torontál, Temes und Iftasső-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „SlebenbUrjer Kartoffeln“ sind die ta den Comitaten ieoseits des KirálTháeó geernteten Kartoffeln zu versteh** XMIi. évfolyam. Budapest, 190C. jtnuár 19. (péntek). 15, szám. WUteirung } bomlt~trüb Vízállás reggel 7 órakor 1 , 0. . Wasserstand 7 Uhr Früh ) w Hőmérő reggel 7 órakor \ n p ., Thermometer 7 Uhr Früh / '' • Légsülymérő reggel 7 órakor | m. Barométer um 7 Uhr Früh f Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24. — Házhoz hordva ________...______ » !Í8.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában.— _______ ... » 32.Külföldre ............................................ » 44.— Efirves nrtldánv 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- da vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich» Pränumerations-Preise jährlich : Loco Secretariat der Börse _____ K 24.— Ins Haus gestellt _________________» 28.— Per Post für Ungarn und Österreich ____... ...___________» 33.— Für das Ausland _________________» 44.— Einzelne Exemplare 20 H. A) Arútözstie. — Waarenbörse. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. ^ ®*allOíiail©S^SIS©SÍK» Getreide. Preise netto Gasse per 100 Kilogramm. a) Készáru. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitütsgeu'icht per Hektoliter in Kilogrammen Buna — Weizen 73 74 75 j 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki.. ............. Theiss.. ... ......... ... ... ... Fejérmegyei ................ Com. Fejér............. ........ •* Pestvidéki ... .............. Pester Boden _____ ____ Bánsági ............. ........ Banater ... ... ................ 'Bácskai ............ ... ... Bácskaer......... ... ........... Szerb ... ........ ... ... ... Serbischer ... ... ... ... ... I Komán ... ____ ... ... Rumänischer...................... Bolgár... ... .... .... ... ... Bulgarischer. ......... ... ...----------16 25 16 45 16 55 16 65 16 70 16 55 16 75 16 90 16 75 17 05 17 16 70 16 90 17 10 17 20 17 05 17 25 17 35 17 10 16 90 16 90 16 95 17 20 IT 35 17 20 17 20 17 30 17 45 17 20 17 05 17 05 17 10 17 45 17 50 17 35 17 40 17 45 17 70 17 50 17 40 17 30 17 55 17 85 17 70 17 65 17 70 17 60 17 45 17 35 18 — 17 75 17 70 17 85 17 50 18 10 17 80----------Hoi« -- fttogften ........................ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ................ .............. Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ... ............. ... ... Prima ................................... Középmínőségü .............. ... Mittel ..... ............................ 13 45 13 25 13 65 13 40 Elsőrendű .... .... ........ Prima . ... ... ... ... .... .... Középminősógö.. ... . . . ... Mittel— .. . .... ............ 14 90 14 70 15 10 14 80 irpa — «erste _______ , Takarmány, elsőrendű .. ... Futter, Prima........... . ... ... „ másodrendű.... „ Sekunda ............. ... ★); Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss.......... .... ... „ felsőmagyar. ... „ Oberungar. ... ........ ‘ „ dunántuli ........ „ Transdannb.............. 14 35 13 65 14 65 14 15 Tengeri -• Mais ... ................... Magyar, új ... .. ... ........ Ungar., neu____________ Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt... ... Szerb... ... _______ ... ... Serbisch ....... ... ... ....... Cinquantin ....................... Cinquantin ........ ... .... ... 13 35 13 85 äftepeze — R.eps . .... ... ........- Terminwaare. Káposztarepcze Réparepoze ................ Kohlreps... .. .......... — —-----Kiül?« — Hirse ........ ............. b) Hafá pidöre. ... ....... ... Rübsen .... ......................Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bin 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenknrse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az eloze tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Seiher.folgí der am Wuihmittage ,íes Utztm Bümtages m den hSoJi8ten und niedrigsten .Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwi&chenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz Geld árú — Waare Magyar bnza — llntr. Weizen ............. 1906-----— — ■---------Búza — Weizen ........ ..._____________ W « ........ .................... 1906 április . .......... April... 1906 május ................. Mai. 1906 október ................ Oktober 17 12 17 14 17 08 16 88 16 90 16 84 17 10 .................. ... . . 17 08 16 84 17 10 16 86 17 08 17 10 16 86 16 92 17 06 17 14 ... ____... ... ... 17 10 16 88 17 12 16 90 Rou — Roggen ... .. ................. 1906 április................. 13 98 13 98 14 — 13 98 14 14 — 14 02 »» « ............................* ........ 1906 október ... ....... Oktober ... ............ ... ... ... ........................ .. .............■.— — — — Tengeri — Mais _________.._____ ____ » w ................-...................... 1906 május ................ Mai......................... ... 1906 julius ................ Juli.......... ................... 13 82 13 84 13 78 13 82 ................... ... ... 13 80 13 82 13 74 13 80 ............................... ............. 13 78 13 80 Xab — Haler ................................ ............. 1906 1 ciOK április ................... April........................... 14 58 14 64 ............. ... .......................... 14 62 14 64 14 60 ................. ... ....... ....................... ... 14 58 14 62 Káposztarepcze — Koltlreps ............ 1906 augusztus . ... ... August 28 10 gekündigter 28 30 Waare *mg-előfordult kötések. ■— Terminwaare. In c) Határidői««* Felmondott árakbau efaütvte ScMüm. Magyar búza — Ung. Weizen Rozs — Roggen.. ..... ... ... ........................ Zab — Hat er.. .......................................... ........ -......................-.........' -PJtuza — Weizen ...........................-.-.................-Tengeri — Mais d) Lesaüárf Liquidaiionttk' Káposztarepcze — Koblreps ............. Roló árfolyamait., ■— urse. Magyar ttnza — Ungarischer Weizen .................................-----Rozs — Roggen ................................. ................... .... ........ .. ...----------£&uza — Weizen ................................... Tengeri — Sí ** XI. Bsirf als Íve Waare. Käposztarepeae — IKoMrep £ ... ............................................ gramm. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. {Oiiya, készárú. — Kartoffeln, efekt Preise netto Gasse per 100 Kilo Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ................ ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ... _ Nyírségi — Nyirer ... ... ... ... ........ Erdélyi — Siebenbürger ............................. Bánsági — Banater ........................ ....... ... Pesti — Pester ... .... ........ ........ .... ____ Fehér — Weiss | Kózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló brargoíiyta Für landivirthsc.haftliahe und industrielle Zwenke dienende Kartoffeln sk* — Diverse Frod Dunántúli — Transdanubische ..................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Erdélyi — Siebenbürger ... — ...................Bánsági — Banater------------------------— Pesti — Pester...... ............ ........................ ucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Bosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 4 00—4 40 4 00—4 40 4 20—4 60 4 00—4 40 4 40—4 80 4 00—4 40 m. 5 00—5 40 5 00—5 40 5 20—5 60 5 00—5 40 5 60-6 00 5 00—5 40 Különféle 4 60—5 00 4 60—5 00 4 80-5 20 4 60—5 00 5 00—5 40 4 60—5 00 terménye 3 00—3 40 3 00—3 40 3 00—3 40 3 00—3 40 3 40—3 80 3 00-3 40 — — _ _ Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam TAquidationsKurs Származás, nem és ra i n 8 e í g Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú —■ Waare ingyen hordó 1QÖ . . . franco Fass, netto Tara iUU k= Re,U Disznózsír... ........ Schweinefett... Vidéki. ........ ................................... Landfett... ... ......... ... ............. ............................. 140 141 ----------..... __ ____ 100 kg.-ként Szalonna. ............. Speck... ................ Magyar légenszáritott vidéki... ........... Landspeek, ung. luftgetrocknet........ Városi légenszáritott 4 drbos ............ Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. fl fl 3 „ *... ... „ „ O r ■ 115 — 122 — 117 124 — — —-----Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ónt Szilva... ........ .... ... Pflaumt«» ............. Boszniai, 1905 szokványminőség. .... bosnisohe, 1905. Usance-Qualität ........ „ „ 100 drbos _______ ... „ „ 100 Stück .............. rt a 85 a ... ... ... — n „ 85 a — — — Szerbiai, 1905, szokványminőség.. _ serbische, 1905. Usance-Qualität... „ a 100 drbos ............. ... * „ 100 Stück ... ... ... rt » 85 a ... — — — „ „ 85 „ — — — 29 50 34 39 — 25 50 30 35 — 30 — 34 50 39 50 26 — 30 50 35 50----------— ___' franÄK.Ä Tara 100 kS"ként Szilvaiz ... ....... ... Pflaumenmus.... .... Szlavóniai 1905.. ............... ... ... ... slavonisches 1905 ................ Szerbiai. .. 1905... ..................... ... serbisches ... 1905 ... .................. — 29 50 25 50 30 — 26 50-----— — ..............— 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Herentag Hteesaaten ....... A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1905. évi ........... Luzerner ungarische 1905...........— Lóhere aprószemtí 1905. évi... ... ... Rothklee kleinkörnig 1905. .............. „ középszemfl 1905. évi.. ........ „ mittelkörnig 1905.............. „ nagyszemü 1905, évi ................ „ grobkörnig 1905. ... _______ — IV. Hajózási fuwardij. — Sei mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve fiydrb« a fnvardijtétel — fillérrel magasabb. — Nach Győr ist hiffsfracht. •stehen sich per 100 Kilo der Frachtsatz um — i 96 — 96 — 110 — 118 — gramm inclus feiler höher. 110 — 106 — 120 — 126 — ive Transport Steuer und Assecuranz. Fraehteäi ze von Beller — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Földvár Szentes Szeged Zenta Titel Mitrovicz Temesvár N.- Bccskerek' ^
