A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, január-március (43. évfolyam, 1-75. szám)

1906-01-18 / 14. szám

A BUDAPESTI ÁRÚ- És ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. Jf. 1. „Tiszavidéki bn*a‘‘ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés Tármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmeifyel búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „I*estvl<i«?ki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a bial, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „BAugágl búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Báes-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. ) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsftinag;ynrorszá{ci árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. . 'OunAutiili Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva ét as országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ■fr j$- Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Soit-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya" alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temos éa Krassó-Szörény megyékben tarmelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. 1. Unter „Tbeissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich TYpus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in dea Thellen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder iS dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Welzen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, wclcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte das im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieteo geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Peat-Plli»- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder In dass«B Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Welzen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nach'iargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Tyous dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genanrvon Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. fr) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus úem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der In den Comitaten recht« der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und weiche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbiscbe Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch dia Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Thefle Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ■fr* Kartoffeln. Unter „Transdanublaobe Kartoffeln" sind die in den elf Comltaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comltaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Sz«pes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln su verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs. Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln su verstehen. Unter „Banater Kartoffeln" sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes un.<J Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürgen Kartoffeln“ sind dis in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln su verstehe* XLJIL évfolyam. Budapest, 1036, Január 18. (csütörtök). 14, szám. Ä“ s} i»™»-«* Vízállás reggel 7 órakor \ ^ Wasserstand 7 Uhr Früh / + » Hőmérő reggel 7 órakor 1 * p ; Thsrmoraeier 7 Uhr Früh / 1 ’’ í.égsüiymérő reggel 7 órakor \ 777 Barometer um 7 (Jhr Früh j Előfizetési árak évenktnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva _________________> 28.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _________________» 33.— Külföldre .............................................> 44.— Ecrves Déldánv SO f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen Ünnep- ós vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich« Pränumerations-Preise jährlich i Loco Secretariat der Börse __— K 24.— Ins Haus gestellt— ____...___> 28.— Per Post für Ungarn und Öster­reich _______i ...__________ » 32.— Für das Ausland.. ... ... __... > 44.— Einzelne Exemplare 20 H. — Waarenbörse. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. G®llOIMHI©IS®Ü©ls» Gßtl fil/CÍC. Preise netto Gusse per 100 Kilogramm. a) Késsárú. — Mffective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitiítsyet •ich; per Hektoliter in Kilogrammen Suza — Weizen 73 74 75 7G 77 78 79 80 81 8 2 , Tiszavidéki ....... Fejérmegyei. ... -K ' Pestvidéki ... ... Bánsági ............. ' Bácskai . .......... Szerb ................... Román ........ ........ Theiss.. ... ... ... ... ........ Com. Fejér............ ____ Pester Boden ........ ........ Banater ... ............. ... ... Bácskaer................... ........ Serbischer .............. Rumänischer . _ — — 16 25 16 45 16 55 16 65 16 16 16 70 55 75 16 90 16 75 17 05 17 -­16 70 16 90 17 10 17 20 17 05 17 25 17 35 17 10 16 90 16 90 16 95 17 20 IT 35 17 20 17 20 17 30 17 45 17 20 17 05 17 05 17 10 17 45 17 50 17 35 17 40 17 45 17 70 17 50 17 40 17 30 17 55 17 17 17 17 85 70 65 70 17 60 17 45 17 35 18 — 17 70 17 70 17 85 17 50 18 10 17 80---­-----­Bolgár... ............ ... ... Bulgarischer.----­—----­— —-­—• — Származás nem és in i n ö 8 é y Árfolyam — Kurs Származás nem és minőség Árfolyam — Kurs Provenienz, Gattung und Qualität K-tól — von K-ig — bis Provenienz, Gattung und Qualität K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ........ Középminőségü Príma Mittel 13 45 13 25 13 65 13 40 Elsőrendű Prima 14 90 15 Í0 Roz* Roggen. —­...... Középminőségü — .. Mittel.- ­... ...­­14 70 14 80 Árpa ■— ííerste , Takarmány, elsőrendű.. „ másodrendű fr) Sörfőzésre tiszavidéki... „ felsőmagyar, dunántuli ... — Futter, Prima ............. „ Sekunda ... ... Brauer, Theiss ............ „ Oberungar. _ Transdanub... . — 14 35 13 65 14 65 14 15 Tengeri ­- Slais ...­Magyar, új ... ----­Román v. bolgár, ó Szerb ... ................. Cinquantin ........ Fehér... ... ...---­Rnmän. o. bulgar., alt.- Serbisch ................. Weisser ............. ... ..­13 15 13 65 Káposztarepcsse Róparepcze Kohlreps... Köles — Mii-se----­.-----­stepeze — Etei»s ” * Rübsen ... ...­—-----­b) Határidőre.- Termlnwaare. ‘ • Határidő Termin Délutáni i óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Itp.ihvnfnfjiii. dar hO 1 Ulu' NsttkiuitHiaa zu dén hSahstén und Zárlat Schluss I órakor um 1 Uhr Az előzé' tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb ár­folyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den Árfolyam — Kurs niedrigsten Kurs#» vor gef allét u:r &<'.k( Hsa ohne Zwischenkurtití pénz ­- Geld árú — Waare Zwi&chenkurs*. pénz ­- Geld árú — Waare Magyar bnza — Ulnar. ESnza — Welzen ______________ 1906 április­---­... April Mai 17 06 17 04 17 10 17 08 17 12---­17 08 17 10 17 10 17 12 17 06 17 08 ... ........­17 06 17 08 1fi SS! 1 fi R ) 16 86 16 84 16 86 16 84 ... 16 82 16 84 1 ... Rozs — 1906 április 13 96 14 0 2 14 — 13 98 14 — 13 96 13 98 13 96 13 98 . .. — _ __ _ _ _ _ — _ _ Tsüffuri — Mais 1906 május 1906 julius Mai 13 72 n 74­13 74 13 76 13 66 13 68 13 66 13 68 « n Juli. ... — ... — .. — t.. — .. — ... .. — —-----­Xali — Hzfnr 1906 április 14 54. 14 14 56 14 58 14 54 14 56 14 52 14 52 14 54 _ _ — — — ** ...........-.........................— 1900 október _ — —-----­—-----­Káposztarepcxe 1906 augusztus 98 90 28 40 ___ ■ _ _ _ _ . ... c) Matáridőre. Felmondott árakban előfordult kötésafc. ­Temdnwaare. 1« gekündigter Waare vsrgii ‘fallen6 Schlüsse Magyar bnza — rntr. Rozs- Mai«r Haza. — Wftlzftn TAnr«ri Kánosztareitcze — KoMrens .... ' d) Lesaüámolé ­I4Quidati<»i»kwr»0. Magyar bnza — Ungarischer Weissetj­— Rozs ­Roggen.- — ...­. ..... .... ... ......- ­­... ........ ... — Zab- Maies-.... .......- ........ — ....­-----­Bnia — Weizen !(Vnt»-í.rl — Nai« Kánoantarencze — Kohlrens ... ___ • Árak készpénzben l©0 kilogrammonként. ** II. Bsargonsfa, készárú. ■­Kartoffeln, «§ ’eli / va Wahre. Preise netto Casse per 100 Kilo gramm. Fehér ­- Weiss Rózsa — Kosa Sárga — Gelb Fehér — Weiss Rózsa — Rosa Sárga — Gelb Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya íf'ilr menschliche Nahrung dienende Kartoffeln K-tól ­-- von K-ig ­ris ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirthschafHiche und industrielle- Ziuecke dienende Kartoffeln K-tól ­- von K-ig bis Dunántúli — Transdanubische ............... Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyirségi — Nyirer ............. .. Erdélyi — Siebenbürger .................... Bánsági — Banater. ...................... .. . Pesti — Pester ... ........ ..................... ....... 4 00- 4 00- 4 20- 4 00- 4 40- 4 00­-4 40 -4 40 -4 60 -4 40 -4 80 -4 40 5 00- 5 00- 5 20- 5 00­5 60- 5 00­-5 40 -5 40 -5 60 -5 40 -6 00 -5 40 4 ÖO—5 00 4 60—5 00 4 80-5 20 4 60—5 00 5 00-5 40 4 60—5 00 Dunántúli — Transdanubische .............. ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ... .... Nyirségi — Nyirer ... ... .... ........................ Erdélyi — Siebenbürger ............................. Bánsági — Banater... ...... ... .................. Pesti — Pester ... ... ... - ........................ 3 00- 3 00- 3 00- 3 00- 3 40- 3 00­-3 40 -3 40 -3 40 -3 40-3 80 3 40 —­— III. ÜSilönféSe termények. — Diverse Products. Készáru — Effective Waare Áríolvam- Kurs Határidőre előfordult ­- Auf Termin vorgefallene Leszámoló ' S z n r in a z á R. n ft m é 8 Bl i n ő s é (i Előfordult kötések Árfolyamok — Kurve Liquidations­Provenienz, Gattung und Qualität Vorgefallene Schlüsse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú. — Waare Kun insven hordó Disznózsír... .. Budapesti Budapester T.andfot.f 140 — 141 __ ■ ■ ­_ frannn Fass, nflttn Tara - ^ üchwpinftffiii ____ ___ taSA. _ 1 Magyar légenszáritott vidéki.. Landspeek, ung. luftge luftgetrock trnííknftt — r~­_ _ > _ Szalonna ........... nfit 4 «fiiftlri <r 115 — 117 _ _ _ _ 1UU kg.-ként 3 3 122 — 124 _ _ _ Füstölt ___ ff geräuchert----­— —* • 29 50 30 _ súly helyett. . 100 drhns 100 Stiick ... 34 — 34 50 _ _ Kxüt» RK „ 85 39 — 39 50 .. . , _ 25 50 26 _ _ _ _ Qualität pr. 500 Gramm. ruaniucu — ..- — 30 ­30 30 . -L _ 85 85 35 — 35 50 n ingyen hordó franco Fass, netto T 29 50 30 _ ...... _ __ ara 100 kg.-ként I'ttanmenmns.. Szerbiai .. 1905... serbisches. 1905 ...... . 25 50 26 50 — — Luczerna magyar 1905. évi Luzerner ungarische 1905. — 96 — 110 —— __ — _ Ileremag ...... 96 — 106 _ — 11«) kg.-kent mittelkörnig 1905. .. 110 — 120­_ nagyszeinű 190* évi 1) 118 — 126 •— _ _ Díjtételek fillértől—fillérig: IV. Hajózási fuvardíj. — Schiffsfracht. A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen sich per 100 Kilogramm inclusive Tramportsteuet 6y0pba a fuvardíjtótel — fillérrel magasabb. — Wach Oyőr ist dar Frachtsatz um — Heller höher. und Assecuranz. Frachtsätze >xm Heller bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Földvár Szentes Szeged ZeDta Titel Mitroviez Temesvár N.- Becskerekf**^ • ’ii

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents