A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, január-március (43. évfolyam, 1-75. szám)
1906-01-17 / 13. szám
A BUDAPESTI ÁRÓ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LÁPJA if 1. „Tiszavidéki Imi«“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés »ármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza baáparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmeg-yei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. S. ,,Pest\l(I£kf linza" alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a bial, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevetett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági tiuzar1 alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „.BAcgkai buKii/* alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. jf) 1. „Tiszavidéki árpa-* alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „lluntkHtuli á*j>a“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak ■ Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung ás Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyirségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bilmr, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. ,,Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-S«t-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Klrályhágóntúll megyékben termelt burgonya-fc 1. Unter „Tbeissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comltato Békés, sowie In den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder ia dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pllls- Solt-Kls-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder In dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weisen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des io den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nac.V.argebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácsltaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — dis Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genanm wi Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. i) 1. Unter „Tlieissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus iam Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maro« und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ Ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietcn geerntet wurd«. 3. Unter „Transdanublsehe Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landeszrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die In den slf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartorfeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nvitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Mylrsr Kartoffeln" sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-PUIs- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banstar Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „8leb«iikUrger Kartoffeln“ sind die In den Comitaten ienselts des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehe«). XilIL évfolyam. Budapest, 1906. január 17. (szerda). 13. szám. Witterung } ^p-schön Vízállás reggel 7 órakor 1 , 00Q # Wasserstand 7 Uhr Früh / + Hőmérő reggel 7 órakor \ . n Tfearmomater 7 Uhr Friih j Légsülymérő reggel 7 órakor \ ,,„n n. Barometer um 7 Uhr Früh J * Előfizetési árak óvenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.Háphoz hordva _________________-- > 2S.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában ______________—_ * 32.— Külföldre _____________________> 44.Efirves oóidártv 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- ós vasárnap kivételével mindennap. WÁAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich» Pränumerations-Preise jährlich i Loco Secretariat der Börse ______K 24.— Ins Haus gestellt-, ... ________... > 28.— Per Post für Ungarn und Österreich ________ > 32.— Für das Ausland_________________> 44.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) Árutőzsde. — Waarenbörse. Árak készpénzben ÍOO kilogrammonként. G«ällOliSI1ÖSi2:iS!©!K« Getreide, Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Síésxárú. — Effektive Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — QualitGtsyeieicJit per Hektoliter in Kilogrammén Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 i Tiszavidéki .................. Theiss.. -............— -......... Fejérmegyei ............. Com. Fejér........ ............. * Pestvidéki....... ........... Pester Boden _______ ... Bánsági ....... ... ... ... Banater ........ ................. ' Bácskai . ... ............. Bácskaer............................ Szerb ....... ................... Serbischer ..................... Román ................. ... Rumänischer....................... Bolgár... ... ............ ... Bulgarischer........ ... ... ...-----16 30 16 50 16 60 16 70 16 75 16 60 16 80 16 95 16 80 17 10 17 05 16 75 16 95 17 15 17 25 17 10 17 30 17 40 17 15 16 95 16 95 17 — 17 25 11 <50 17 25 17 25 17 35 17 50 17 25 17 10 17 10 17 15 17 50 17 55 17 40 17 45 17 50 17 75 17 55 17 45 17 35 17 60 17 90 17 75 17 70 17 75 17 65 17 50 17 40 18 05 17 75 17 75 17 90 17 55 18 15 17 85---------— Roggen. .................... .... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Arfoiyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű....................... ...... Primi 13 50 13 30 13 70 13 45 Zab — Haies Elsörei Közém idü ...................... Prima .. ... ... ................... 14 90 14 70 15 10 14 80 ninősépíi . ...... Mittel... Árpa — «erste... _____ ____ ... 1 Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima........................ „ másodrendű - „ Sekunda ............ ... ★) Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss...................... „ felsőmagyar. ... „ Oberungar................. ' „ dunántúli ........ , Transdanub.............. 14 35 13 65 14 65 14 15 Tengeri — Mais ........................ Magyar, új ... ... ............ Ungar., neu...................... Román v. bolgár, ó ...... Rumän. o. bulgar., alt ___ Szerb .................................. Serbisch .. ... ... ... ....... Cinquantin ... ... ...... - . Cinquantin .................. .. Fehér ................. ............ Weisser ....................... . 13 15 13 65 Repcze — Rei»s .......... ... ... ...- Terminwaare. Káposztarepeze Réparepcze ................. Kohlreps... .. ............. ....------------Köles — Hirse ... ............. ........ b) Hatéi pidöre. ... ..... ........ Rübsen ... ........................ Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der um Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zivi&chenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú —Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar buza — Ung. Weizen ............. 1906 iprilis - April — —---------------8nia — Weizen ... ... ... .. .... ... ... ... 1906 1906 1906 iprilis . April 17 18 17 22 17 14 . .... . 17 10 16 84 17 12 16 86 17 16 17 14 17 16 .................................... 17 16 16 90 17 18 16 92 máin» Mai iktóhfir OTrtnhnr — 16 92 16 88 16 90 16 84 ... 16 88 16 92 ........ ... 3(0X8 — Roggen ... ... ... ~ ..... 1906 14 - 14 04 13 98 .. 13 96 13 98 14 06 14 04 14 06 .... 14 06 14 08 w « ............. ............. ... 1906 október .............. Oktober ........................ Tengeri — mais ____ ... ........ ... n .............*.........— — — 13 74 13 76 13 70 13 72 13 68 13 90 13 88 ........ .................................. 13 68 13 70 13 70 13 72 13 70 13 72 1906 1906 1906 £ab — Hafer ........................... ............. 14 56 14 58 14 54 14 54 14 56 ............. 14 52 14 54 ■ Kápositarepcze — Kohlreps ............. ............. 28 10 gekündigter 28 30 Waare vtrg----— n) Határidőre. Felmondott árakban előfordult kötések. — Termínwnare. In «fallen e Schlüsse. Magyar buza — Ung. Weizen .... ........ Rozs — Roeeeii • Zab — Mai er.. ....- .......... .. ............. ... Ilnza — Weizen ........ — ................................- — — Tengeri — Mais d) Lessái* káposztarepeze — Kohlrep H ....... ... toló árfoByamok. Idqiiidationskurse. Magyar buasa — Ungarischer Weizen-----Rozs — Rosrs-----'£ ab — Ma*-----í äJtiaza — Weizen .. . ... .......... Tengeri — M ** II. Búr; a.äs . .... ... ive. Waare. Máposztarepcxse — Kohlrep S ........ .............. .... ............. gramm. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. jonya, készárű. — Kartoffeln, efekt Preise netto Casse per 100 Kilo Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya : Für menschliche Nahrung dienend« Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ............ . ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ... ... Nyirségi — Nyirer ........ ............................. Erdélyi — Siebenbürger ............. ............. Bánsági — Banater.... ........ ....... ... Pesti -- Pester ........................ ....... ,....... Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende. Kartoffeln sk. — Diverse Pr oá Dunántúli — Transdanubische....................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ........ ............................ Erdélyi — Siebenbürger ... ........................ Bánsági — Banater... ........................ .......... Pesti — Pester ....... ... ... ... ............. uete. Fohér — Weist; | Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 4 00—4 40 5 00—5 40 4 00-4 40 1 5 00—5 40 4 20—4 60 | 5 20—5 60 4 00—4 40 í 5 00—5 40 4 40—4 80 ! 5 60-6 00 4 00—4 40 | 5 00—5 40 III. különféle 4 60—5 00 4 60—5 00 4 80-5 20 4 60-5 00 5 00-5 40 4 60—5 00 terménye 3 00—3 40 3 00-3 40 3 00—3 40 3 00—3 40 3 40—3 80 3 00—3 40 — — _ _ Készáru — Effective Waarti Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések VorgefalUne Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld | árú — Waare ingyen hordó m, , , i franco Fass, netto Tara 1UU g' kent Disznózsír.............. Sctiw«ineíett .... Buda Vidé pesti ... .................................. ki ........... Budap Landft ester ... ... ... ........................ itt ....................................... ... 140 — 115 — 122 — 141 — ..................-.........----------_ 100 kg.-ként Szalonna.. ...... ... Spécit.. ....... ........ Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeek, ung. luftgetrocknet........ Városi légenszáritott 4 drbos ............ Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. n n 3 „ — „ n 3 „ Füstölt. ... ... ....................... ........ geräuchert ... ........................ .. _ 117 - 124 —----------................ Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ónt Szilva... . . .... Pllaam«:D ........ ... 29 50 . 33 50 37 50 25 50 30 - 34 — 30 - 34 - 38 - 26 — 30 50 34 50----------n 100 di ».. - 85 bős „ 100 Sttic 85 k — ............. . 85 8f> „ ........ ... ingyen hordó . , , i franco Fass, netto Tara Kg--60"* üzilvaiz................... Pflaumenmus.. Szlavóniai 1905... Szerbiai . 1905... slavonisches 1905 . ...... ................. serbisches 1905 ............................. 29 50 25 50 30 — 26 50-------------------------------100 kg.-ként Díjtételek, fillértől—fillérig: Heremag Kleesaaten ___ A fuvardíj 100 kilogra 96 — 96 — 110 — 118 — gramm indus Teller h“>her. 110 — 106 — 120 — 126 ive Transport Frachtsät .«« von Heller Lóhere aprószemü lí )05. évi Rothklee kleinkörnig 1905 ..............■ ... Wft. évi „ nagyszemü 1905. évi ............. „ grobkörnig 1905................ IV. Hajózási fuvardij. — ÄG minőnként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel — fillérrel magasabb. — Nach Győr ist — bis Heller. hiffsfr acht. rstehen sich per 100 Kilt der Frachtsatz um — Steuer und Assecuranz. Pancsova Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Földvár Szentes Szeged Zenta Titel Mitrovicz Temesvár N.-Becskerek ~ ~ *■ .J
