A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, január-március (43. évfolyam, 1-75. szám)
1906-01-11 / 8. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. ¥> 1. „TlNzavldéki bura“ alatt oly búza értendő, moly jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Ssolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmeifyei buaa“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának b mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. ,.B>estvI<lél*i bűz»“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági !>nz»“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának 8 mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Káesk»! buv.a“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának* s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1. „Tiszavidéki Arj»»“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros 69 a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fei*6maicy»rorn*Afri Árpa" alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „nnnäntnll árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak ■ Duna, a Dráva és as országhatár áltál körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. *Jf Bnrgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya" alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya" alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pe»tl burgonya" alatt értetik a Pest-Pilis-Soit-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya" alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, TemeB és Kraasó-Ssörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya" alatt értetik a Királvbágóntúll megyékben termelt burgoaya. á l 1. Unter „TheUaweizen“ ist solcher Welzen tu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie In don en links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder ta dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ....... 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. S. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizon zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitat« Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder In dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich i ypus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácakaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genanr en Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *) 1. Unter „Theisseerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus 'am Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maro» und die südösüichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder In dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist Bolche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3 Unter „Transdannbiscbe «erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. + M. Kartoffeln. Unter „Tramdanublsobe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abaui-Toma Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nylrer Kartoffeln“ sind die in den Comitatto Szatmár, Szabolcs Hajdú, Bihar Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester KartofTeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln *u verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szarény geernteten Kartoffeln *u verstehe«. Unter „SlebentDrger KartofTeln“ sind die in de» Comitaten lenselts des Királyhágó geernteten Kartoffeln su verstehe«. XXIII. évfolyam. Budapest, 1906. január 11. (csütörtök). 8. szám. Időjárás 1 i .i, _früh Witterung / b0iult trüt) Vízállás reggel 7 órakor | , Wasserstand 7 Uhr Früh ( "** 10 Hőmérő reggel 7 órakor X <s p > TSjermometer 7 Uhr Früh \ Légsúlymérö reggel 7 órakor 1 m, Barometer um 7 Uhr Früh j ‘ m Előfizetési árak óvenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva __________i______ > SS.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _________________ » ä‘2.— Külföldre _________...______________> 44.— Köves Déldánv 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- ós vasárnap kivételével mindennap. WAAREH- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise Jährlich : Loco Secretariat der Börse _______K 24.— Ins Haus gestellt _________... ... > 28.— Per Post für Ungarn und Österreich _______________________» 32.— Für das Ausland ________________> 44.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) Hrútcl^sdea — Waarenbörse. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. G*8bOH28H©#í8ÍÍ©fei« Éretr etile* Preise netto Cause per 100 Kilogramm, a) Késxárú. — JBffective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 | 76 77 78 > 79 80 81 82 / Tiszavidéki .......... ... Theiss................................. Fejérmegyei. .............. Gom. Fejér ........... ........ * Pestvidéki ................... Pester Boden .......... ... Bánsági........ ... ... ... Banater ... ... .... .............. 'Bácskai ............... ... Bácskaer...................... ... Szerb ....... ... .... ... ... Serbischer ... ................... Román ... .... ... ....... Rumänischer....... ... ........ Bolgár. ............ .............. Bulgarischer........ ...........----------16 35 16 55 16 65 16 75 lü 80 16 65 16 85 17 — 1 17 10 _ _ 1 _ _ 16 85 16 80 ! 17 — 17 15 j 17 20 17 30 17 15 17 35 17 45 17 20 17 — 17 — 17 05 17 30 IT 45 17 30 17 30 17 40 17 55 17 30 17 15 17 15 17 20 17 55 17 60 17 45 17 50 17 55 17 80 17 55 17 45 17 35 17 60 17 75 17 90 17 75 17 70 17 75 17 95 17 70 17 55 17 45 18 10 17 80 17 80 17 95 17 60 18 20 17 90----------Rozs — K«íg«n. _______ .... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer.. ... ... ................ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ............................. Prima.................................. Középminőségü ........ ........ Mittel ................................... 13 55 13 35 13 75 13 50 Elsőrendű ..................... Prima... ... ............ ........ Középminőségű .. .... ... _ Mittel— ... ........................ 14 80 14 60 15 — 14 70 ,irg*a — tiergfe ........ ... ............. , Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima ............ ... ... „ másodrendű..-. „ Sekunda .................. *) ’ Sörfőzésre tiszavidóki. ....... Brauer, Theiss.................... , felsőmagyar. ... „ Oberungar................. ' ,, dunántuli ........ „ Transdanub......... ... 14 35 13 65 14 65 14 15 Tengeri — Mais ............. Magya Román Szerb Cinqua Fehér r, új ... ... ... ... ... Unsa r., neu n. o. b ich antin er 13 10 13 60 v. bolgár, ó ........ Rumä .......... ........ .... _ Serbis ntin ... ................... Cinqu . ........... .... ... Weis.ulgar., alt ........-----— — K#le* — Hirse ______ ... .... ... b) Haté ridőre. Repcze - .................. | Ré£arepczer- Terminwaare. .... ____ .... Rübsen ... .... ... .... ........ Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zxoi&chenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Masyar búza — Uns. Weizen ............. 1906 április... ............. April............................--------------------Buz» — Weizen ____ .... 1906 április .................. 1 *Lpril 17 22 17 24 17 22 17 22 16 84 17 24 16 86 17 24 17 22 17 26 ........................................ 17 26 16 84 17 28 16 86 >» w ....................................... 1906 október. . ........ Oktober ... ... 16 84 ............. .....................- ... ........ ... ... Közs — Koggen ....... ... ... 1906 április................... 1 Vpril 14 10 14 10 14 12 14 IS 14 12 14 14 1906 október ... ... Oktober Tengeri — Mais ____ ____ ... 1906 1906 j nájns . Mai 13 64 13 66 ........ 13 64 13 66 13 66 13 68 13 82 13 84 13 66 13 68 w ...........-• -.......-.............. ulius ... ............. Juli........... .............................— Zab — Hafer.. ... ____ 1906 190G ( iprilis ... April 14 44 14 46 14 48 14 46 14 48 ...................................... 14 48 14 50 )któber Oktnhnr ..................— • 5Íáposztarepeze — Kuh!km** ............. 1 190« ausrasztus . ... . Amrnst 28 20 gekündigter 28 40 — —-- —» ifaUtn* o^Lut- . c) Határidőre. Felmondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In Wai ire vtora magyar Ibuza — Ung. Wetzen ................ Rozs — Roggen ....... ... ... ...........— Zab — Hafer.. ............................................. — .............-........................ Buza — Weizen ........ ........ ... ... Tengeri — Mais d) Leszám Máposztarepcze — Kohlrep s .............ölő árfolyamok. LiquidationsJmrse. Magyar bnia — Ungarischer Weizens.-----Rozs — Rogg-----Zab — Hafer— ............— — —..............- — --- .......................-----SSuza — Weizen ... ................ ......... Árak készpénzben 100 kilogrammonként. Tengeri — DK +* n. Burf ’pe Waare. Káposztarepcxe — Kohlreps .................................................. Preise netto Gerne per 100 Kilo gramm. jonya, készárú. — Kartoffeln, efekt' Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya í'ilr menschliche Nahrung dienend* Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische.. ........ Felsőmagyarországi — Oberungarische . Nyírségi — Nyirer ... ........ ... ... ... ....... Erdélyi — Siebenbürger ... ... ... Bánsági — Banater... ... .... Pesti -- Pester J ........... ... ... ... .... Fehér — Weiss j Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln ik. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische.. ... ---------Felsőmagyarországi — Oberungarische ...... Nyírségi — Nyirer .................. ... ... ... ... Erdélyi — Siebenbürger „..... . ............- ... Bánsági — Banater ....... .... ------ -----Pesti — Pester ... ........ :........................... niete, Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 4 00—4 40 5 00—5 40 4 00—4 40 1 5 00—5 40 4 20—4 60 i 5 20—5 60 4 00—4 40 ! 5 00—5 40 4 40—4 80 ; 5 60—6 00 4 (X)—4 40 1 5 00—5 40 III. SCUlönféie 4 60—5 00 4 60—5 00 4 80-5 20 4 60—5 00 5 00-5 40 4 60—5 00 termény« 3 00—3 40 3 00—3 40 3 00—3 40 3 00—3 40 3 40—3 80 3 00-3 40 — — _ _ ■ I Készáru — JEffective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefállene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minősén Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefállene Schlüsse Keltések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú —■ Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó ... . . . franCÖ Fass, netto Tara uw KeiU misznózsir ........... Schweinefett ....... Budapesti. Vidéki. ... Budapester 141 142 — — . — — 100 kg.-ként Szalonna ................ Speck... .J. ... ....... Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet........ Városi légenszáritott 4 drbos.. ____ Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. n n J1 — —7) V ^ TI Füstölt. ........... ............. . . geräuchert ... ... ............. ... ..... ... 116 — 124 — 118 126 —----------...........- — Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. HX) kg.-ént Szilva ____ 1‘ftaumen ............. 29 50 33 50 36 75 25 50 29 50 34 — 30 — 34 - 37 50 26 — 30 - 34 50 — — — — „ 100 dr . 85 Szerbiai, 1905. szokvá * 100 dr . 85 „ „ 100 Stüt 5k — — ........... n v v -— — — .. OVI UiOV^UÜ, At/Y/ts. uoouw - --1ÍXA «fürtír n r 1VV --- — ■ 85 . ... -----ingyen hordó . „n , , , . franco Fass, netto Tara 100 kS"ként Szilvaia Pflaume Szlavóniai 1 Szerbiai .. 1 905 Slavonische serbisches . ? 1905 29 50 25 50 30 — 26 50 — — — — maus. .. 905 .................................. 1905 ............. ............. H._ _______ KW) kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: 96 — 94 — 108 — 113 — igrarnm inclus ieUer höher. 108 — 104 — 116 — 124 ive Transport---------Heremag Lóhere aprószemü lí Rothklee kleinkörnig 1905 ................ — - ........... — „ nagyszemü 1905. évi ............. „ grobkörnig 1905. ... ........ IV. Hajózási fuvardíj. — Se A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe.' a fuvardijtótel — fillérrel magasabb. — Sach Győr ist hiffsfraeht. rstehen sich per 100 Kill der Frachtsatz um — j Steuer und Asseeuranz. Frachtsätze von Heller — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Földvár Szentes Szeged Zenta Titel Mitrovicz Temesvár N.- Becskerek
