A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, január-március (43. évfolyam, 1-75. szám)

1906-02-13 / 35. szám

A BUDAPESTI ÁRÚ- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA if. 1. „Tiszavidéki bnzn“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés rármegyében és Csongrád, valamin! Jász-Nagy-Kua- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fojérmejíyei bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának a mely a nevezett »agy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „í*eslvld<iki búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Báuaág-I búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Kácskal búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1. „Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád rármegyében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „l>ianáotull árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és *s országhatár által körülvett részében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest~Pilis-Soxt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgooya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt buríoays «te 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen xu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder io dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ^ ^ ^ ». j * r. » ía­2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. r»n« 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pill»­Solt-Kis-Kun — dio Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in desMn Nachbargebieten ist sojciier Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nach bargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genanmoo Gebiete oder in dessen Nachbargebieten ^erntet wurde. ir) 1. Unter „Thelssgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Marot und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder m dessen Nachbar|ebieten che igt sojche Gerste *u verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbische ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im jenM^en Gebiete geerotetjpjrde. ** Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, TrencséoL Nyitra, ’ tÍÍ*!’ Ábauj-’l oma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln sind die in den Comitaten Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy. Ugocsa und Máa amaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln sind die in dra Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banstsr Kartoffeln sinddieinden oomiUten Bf£S-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Ka assó-Szörény geernteten Kartoffeln su verstehen. Unter „SiebenbUrger KartofTeln sind die in den ComiUt.n lunaelts de* Királyhágó curntatui Kartell Mn xu vantehM. IMII. évfolyam. Bodapost, 1906, február 13. (kedd). 35. szám. Időjárás \ hnrnlt-trtih Witterung / borult trüt) Vízállás reggel 7 órakor 1 , « Wasserstand 7 Uhr Früh / T‘ ^ Hőmérő reggel 7 órakor 1 , r, r> o Thermometer 7 Uhr Früli ) Lógsúljrmérő reggel 7 órakor \ w Barometer um 7 Uhr Früh / m Előfizetési árak óvenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva __________________> — Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _______________> 32.— Külföldre ________________________» 44.— Efifves példány 20 f. AMTLICHES KÜRSBUTT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. •WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. % Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich i Loco Secretariat der Börse ... ... K 24.— Ins Haus gestellt ________________ > 88.— Per Post für Ungarn und Öster­reich .........................................__ > 32 __ Für das Ausland _______________» 44.— Einzelne Exemplare 20 H. y A) üráfőzsde. — Waarenbörse. Árak készpénzben 100 kllog'r&mraonkéat. GabonaBieiR&selt. - (wCX/i tXtiS. Preise netto Gasse per 100 Kilogramm. a) Készáru. — Bffecííve Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualität»!/c wicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki ................. Theiss.. -.........- — — ... Fejérmegyei ............. Oom. Fejér........................ * Pestvidéki ................... Pester Boden ... ... ... ... I Bánsági------ ... ... ... Banater ........ ........ ... ... 'Bácskai .. ... ... ... ... Bácskaer ....................... ... Szerb ... .................. Serbischer ... ................... Román ................... ... Rumänischer.. .. ... ........ Bolgár. ............................ Bulgarischer... ____ ____-----­-----­16 05 16 25 16 25 16 45 16 50 16 35 16 55 16 70 16 45 16 85 16 80 16 50 16 70 16 90 17 — 16 75 16 95 17 10 16 90 16 70 16 70 16 75 17 — 17 15 17 — 16 90 17 - 17 20 17 — 16 85 16 85 16 90 17 25 17 30 17 15 17 15 17 20 17 45 17 30 17 20 17 10 17 35 17 55 17 50 17 35 17 45 17 40 17 25 17 15 17 70 17 55 17 45 17 60 17 30 17 80 17 55-----­-----­Rozi — Roggen ........ .. ... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer.......................... ....... Származás, nem és minőség —r~ Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis Elsörei Középi Provenienz, Gattung und Qualität K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ............................. Prima................................... Középminőségű ....... ... ... Mittel ................................... 13 35 13 15 13 55 13 30 ldü .. . ... ........... Prima ................................. nmőségű — ­........... Mittel— ............................ 15 50 15 30 15 70 15 40 Árpa — «erste .. ...... . .... ........ , Takarmány, elsőrendű.. _ Futter, Príma........................ „ másodrendű ... „ Sekunda ........ ... ... *)' Sörfőzésre tiszavidéki. . ... Brauer, Theiss.. ... ............. „ felsőmagyar. ... „ Oberungar................. ' „ dunántuli ........ „ Transdanub—........ 14 45 14 15 14 75 14 45 Tengeri — Mals ... . . ............. Magyar, új ...... ............. Ungar., neu........ .............. Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bülgar., alt........ Cinquantin ... ____ _____ Cinquantin ............. ........ Fehér ............................... Weisser ... .. ............. 13 60 13 80 Repcze — Rep» ..........................- Terminwaare. Káposztarepcze Réparepcze .. ............. Kohlreps... ....................... 9-----­-----­*£i>!es — Hirne ............................. h) Hatál pidftre. ­............. ... Rübsen ........................... Határidő — Termin Délutáni 1 éráig a legmagasabb és legaiaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen üo-'fféfüLlénén SőhlilSHé öhflS ZwiSSkPMkiii'BS Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb ár­folyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Ziirlichénltursé Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar búza — (Ing. Welzen ............. 1906 április .................. April......... ........ ... ... _ — —.............................— ......................- —-----­— —-----­-----­Bnza — Welzen ........ ..................... n m ......................—.............. *1 ti ........................................ 1906 április ........... ... April....................... ... 1906 május ............ Mai. ... .................. .... 1906 október ................ Oktober ....... ............. 16 80 16 82 16 72 16 74 ____ __________ 16 74 16 76 16 7Ö' 16 72 ..." ", ........... ........ 16 72 16 70 16 74 16 72 16 86 16 82 16 84 ..................................... 16 78 ... .. ....................................................... 16 84 16 76 16 86 16 78 Rozs — Roggen ....................................... J *» n — -..........................— — 1906 április ................. April....................... 13 72 13 64 13 68 ........................................ 13 66 13 68 13 72 13 76 ...................................................... 13 72 13 74 1906 október ....... ... Október 13 44 13 46 ................. Tengeri — Hal« ............................. ........ 1906 május................... Mai......................... ....... 1906 julius .................. Juli................................ 13 74 13 66 13 70 ........ ............................. 13 88 13 90 13 86 ............................. ....... 13 66 13 82 13 68 13 84 13 80 13 74 13 78 .................................. ... 13 74 13 76 *ab — Hafer ................. ...... 99 99 ...................................... ....... 1906 április ... ............ April... 1906 október ... ........ Oktober _____ .... ... 14 84 14 8 12 32 12 3 2 14 86 14 76 14 82... ............. 4 14 80 14 82 14 86 .... .. ..................................................... 14 86 14 88 ftiposztarepeze — Kohlrep» ............ M H ............. 1906 augusztus.. ........ August .. o) Határidőre. Felmo 27 70 gekündigter 27 90 Waare very adott árakban előfordult kötések. — T&rmlnwaare. In efalltne Schiilm. Magyar bnza — Ung. Weizen ___ ____ Rozs — Roggen.. .................................. — 3B»b — Haf Búza — Welzen Tcn^Ari — Mat« iOStn — Máposztarepcze — Kohlrep 8 .... ­....... ................................................. d) Leftzámctlé án*£©!yasr Liguidatimitfkurse. Magyar busa — Ungarischer Welzen ................................. — — Rozs — Roggen... ..-----­-----­Bnza — Weizen ... .. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. Tengeri — Mais.. .......................................................................... ­** II. Burgonya, készárú. — Kartoffeln, etfekt ive Waare. Kápomtarepeae — Kohlrep» ............................................— Preise netto Gasse per lOO Kilo gramm. Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienend« Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ..................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ... ... ... ... ... Erdélyi — Siebenbürgor ... ... ........ ... Bánsági — Banater... ... .......... .. ......... Pesti — 'Pester ............ ... ... .... ... ....... Fehér —- Weiss j Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirthachaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln »k. — Diverse Frod Dunántúli — Transdanubische....................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ........................... . ........ Erdélyi — Siebenbürger ............................. Bánsági — Banater ............................ ........ ucte. Fehér — Weiss \ Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 4 20—4 60 4 20-4 60 4 40—4 80 4 20—4 60 4 60—5 00 4 20—4 40 in. 5 20—5 60 5 20—5 60 5 40—5 80 5 20—5 60 5 80—6 20 5 20—5 60 g£üI5nfé8e 4 80—5 20 4 80—5 20 5 00-5 40 4 80—5 20 5 20—5 60 4 80—5 20 terménye 3 40—3 80 3 40—3 80 3 40—3 80 3 40—3 80 3 80—4 20 3 40-3 80 — — _ _ Készáru — Kffective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld áru — Waare ingyen hordó 1(X) . ... franco lass, netto Tara 1W ** Ktnt Disznózsír....................... Schweinefett... .. Budapesti. Vidéki. .... Budapester Lafldfett... 144 — 145 —-----­-- -­100 kg.-ként Szalonna .............. Spécit ______ _______ í > I I S íagyar légenszáritott vidéki... ........ Landspeck, ung. luftgetrocknet........ Városi légenszáritott 4 drbos ........... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. n » 3 ,, — — « n ^ * ’üstölt. ............. .............................. geräuchert .............. ... ............ — 120 — 126 ­122 - 128 —-----­-----­Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Szilva ................. ... Pflaumen ............. boszniai, 1905. szokványminőség _ bosnische, 1905. Usance-Qualität.... .... „ „ 100 drbos... ............. „ r 100 Stück ............. 85 „ ............... „ 85 „ ............. tzerbiai, 1905. szokványminőség ....... serbische, 1905. Usance-Qualität— ... „ „ 100 drbos................... „ „ 100 Stück ............ „ „ 85 „ — .... — ... „ „ 85 „ — — — 29 — 33 5C 38 — 25 — 29 50 34 — 30 — 34 — 39 — 25 50 30 ­35 —-----­-----­— —1 _— franco FaTs^netto Tara 100 kS"ként ÍSzilvaiz ........ ........ Pflaumenmus... ... Szlavóniai 1905 .................................. slavonisches 1905 ............................. Szerbiai .. 1905. ................................ serbisches. 1905 ... ... „............... 29 — 25 — 30 — 26 — .............................-----­— — ................... 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Heremag Kleesaaten ....... A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1905. évi ............ Luzerner ungarische 1905................ Lóhere aprószemű 1905. évi ..........— Rothblee kleinkörnig 1905. ......... „ középszemű 1905. évi.. ..... .... „ mittelkörnig 1905. ... ... — „ nagyszemű 1905. évi. ............ „ grobkörnig 1905..... ........ IV. Hajózási fuvardíj. — Sei mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Syorhe a fuvardijtétel —- fillérre! magasabb. — Mach Spör ist hiffsfracht. •stehen sich per 100 Kilo der Frachtsatz um — I 98 — 92 — 104 — 112 — gramm inclus Teller höher. 112 — 102 — 110 - 118 — ive Transport Steuer und Assecuram. Frachtadt ze von Heller — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Földvár Szentes Szeged Zenia Titel Mitrovicz Temesvár N.- Becskerek5*®*" * ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents