A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, január-március (43. évfolyam, 1-75. szám)
1906-02-09 / 32. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA ¥ 1. „Tiszavidéki búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés Tármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejéruiugyel bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „PcatvidCki búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázl és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „BSnsässrl búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bu«»“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagénak s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3$.) 1. Tiszavidéki drgi»“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. .,!»uii.'íutnlf árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva is tts országhatár által körülvett részében termeit hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Alf Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya" alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyirségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya, i,Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Scnt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt éltetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúll megyékben termelt burgoaya.-te 1. Unter „Thcissnelzen“ ist solcher Welzen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Békés, sowie ta im Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder lo dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ........................ ' _ 2. Unter „Weizcm Coiu. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich rypus dem Durchschnitte des im Comitate Fejet gefechsten Weizens entspricht und welcher Im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Welzeu“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitt« des im Comitate Pest-PUiaSolt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. . . _ , 4. Unter „Banater Welzen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des iß den Comltaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genanr •’« Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ★) 1. Unter „Tbeissirersie“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus äem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche Im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ........................ . . __ , _ . . , , . „ „ . _ 2. Unter „Oberungariacbe Oerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleichor Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische «erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ■k* Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comltaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abaui-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Hylrer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Ssatoaár, Szabolcs, Hajdú. Bihar, Szilágy. Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comltaten Pest-Pili»- Solt-Kls-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln au verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény goemteten Kartoffeln *u verstehen. Unter „SlcfeenkBrgcr Kartoffeln" sind die bi den Comitaten lenselts das Királyhágó geerntetes Kartoffeln xu versteh*». mii. évfolyam. ladapest, 1906. február 9. (péntek). 32, szám. időjárás \ s7a., Witterung J szep acllon Vízállás reggel 7 órakor ( , .,, rí Wasserstand 7 Uhr Früh ) + 114 ~<n Hőmérő reggel 7 órakor \ . . n 0 TUsraiometer 7 Uhr Früh j “ 1 Légsúiymérő reggel 7 órakor 1 Barometer um 7 Uhr Früh / Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva ... ______... ... » 38.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában ______________... » 32.— Külföldre ...........................................»44.— Esryes Déldány 20 f. AMTLICHES KÜRSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. IAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich» Pränumerations-Preise jährlich : Loco Secretariat der Börse ... ... K 24.— Ins Haus gestellt— ____________» 28.— Per Post für Ungarn und Österreich .........................................> 32.— Für das Ausland _______________» 4 t.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) ^B*RjfössdeB — Waarenbörse. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. G^llOII3Bl©BíiS&Í©Íta — G&t'i Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Kés aártó. —- JSjfeetive Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — ywaliMtsi/ewicht per Hektoliter in Kilogrammen Bnza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki ..........__ ... Theiss.............................. Fejérmegyei. ... ........ Com. Fejér........................ * Pestvidéki ... .... ... ... Pester Boden ............. Bánsági... ... ... ... ... Banater ... ... .................. ' Bácskai....................... Bácskaer ............................ Szerb ... ... ... ____ ... Serbischer ... ........ — ... Román . .......... Rumänischer.. .... ... ... ... Bolgár................ . Bulgarischer... ... ........ ...-----.-----16 05 16 25 16 25 16 45 16 50 16 35 16 55 16 70 16 45 16 85 16 80 16 50 16 70 16 90 17 — 16 75 16 95 17 10 16 90 16 70 16 70 16 75 17 — IT 15 17 16 90 17 - 17 20 17 — 16 85 16 85 16 90 17 25 17 30 17 15 17 15 17 20 17 45 17 30 17 20 17 10 17 35 17 55 17 50 17 35 17 45 17 40 17 25 17 15 17 70 17 55 17 45 17 60 17 30 17 80 17 55----------Rozs — Roggen ...................... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Xab — Hafer. ............................. Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ... ............. .... Prima ........ ....................... Középminőségü ... .... ... ... Mittel .................. ............ 13 35 13 15 13 55 13 30 Elsőrendű .... ................. Prima..... ... ... ............. Középminőségű-. .............. Mittel... ............................ 15 50 15 30 15 70 15 40 Árpa — Gerste. ....... ........ .... ... , Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima.......... „ másodrendű ... „ Sekunda ........ ★)< Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss............ , felsőmagyar. ... „ Oberungar. _ * dunántuli ... _ „ Transdanub.... ........ 14 45 14 15 14 75 14 45 Tengeri -- Mais. .... . ... ........ Magyar, új ... .................. Ungar., neu....................... Román v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt....... Szerb ....................... ... _ Serbisch ....... ........ ........ Cinquantin ... .................. Cinquantin ........................ 13 65 s 13 85 Repcze — Sit- Terminwaa Káposztarepcze................... Kohlr Réparepcze ... ................... Rübse Bps ........ .................----------Köles — Hirse... ....................... h) Hatái ridöre. re. Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefalte-nen Schlüsse uhn# Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az elözö tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des. letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Hchliisac ohne Ztcischenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld krii —Waare pénz — Geld árú — Waare üagyar bnza — Ung. Weizen ............. 1906 április... ............. April . — —--------------Búza — Weizen 99 W 99 f9 1906 1906 1906 iprilis . ........ April.................. május Mai 16 86 16 84 16 90 16 86 ............................. 16 84 16 74 16 86 16 76 16 88 16 86 16 90 . ................................ 16 78 16 76 16 80 . ’.i I .” .7. .7. 7 16 86 16 78 16 88 16 80 október ................ Oktober ............. ....... 6 76 16 80 16 76 ............ .... ................... Közs — Hofften 99 »9 99 99 1906 1906 iprilis................. . April................... 13 78 13 80 13 74 13 78 ... ... ____ ... 13 74 13 76 13 82 13 13 46 13 80 .. .................................................. 13 80 13 46 13 82 13 48 3 48 48 Tengeri — !5Iafs 99 99 1906 1906 13 84 13 90 13 86 14 04 14 02 14 04 13 84 13 98 13 86 14 02 13 84 13 14 02 14 86... ... ........ ... ............................. 13 84 14 02 13 86 14 04 ... ulius .................. Juli. ... ... .... ...- - ■— ............. ...... — 14 04 ....................... ............. — Sl&fer ~ .. 1906 14 86 14 82 14 90 14 86 14 88 14 86 ... 14 84 14 86 *9 «9 -- ------ -- ----- —- -- -1906 október _ ... Oktober ... ... ............. — ... ..........................— — — ........ -........— Káposztarepcze — Kohlreps ............. 1906 augusztus .......... August ........................ előfordult kötések. — Iterminwaare* in 27 70 gekündigter 27 90 Tfraare v»rg 27 70 ................. ... .....................................27 70 27 90 ...........'....................................................................... c) Határidőre* Felmondott árnkbarx «falline Schlüsse. Magyar hassa — Ung. Welzen ............. .............-.........—-.................... ROZS- fteggen ....... -...... - ---- ---------Zub — Maier— .......... ... ... ................... ........................—............. ....... »uza — Weizen .................. ........ ... ... — ............................................ Tengeri — Mais ........ .. .... .................. d) Leszámoló árfolyamok. —- JAquidationsleurae. Káposztarepcze — Kohlreps .............. .........- — Magyar haza — Ungarischer Weizes* ... .................. . .... —• — Sloas - Roggen ....................... — •— — -- —................ .............-----Kafe — Säaffer ................-.......................................... —..............—-----«■** — Weisen ............ ....................... . ............................. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. Tengreri — SKais..............— ...................................................... ** II. Burgonyás készárú. — Kartofflel/n, eftekt ive Waare.. Káposztarepcze - Kohlreps ------ .. ..................... Preise netto Casse per 100 Kilo gramm. Emberi táplálkozásra szolgáié burgonya Mir menschliche Nahrung dienende Kartoffeln t Dunántúli — Transdanubische. ............... ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ............. ... ... ... ... _ Erdélyi — Siebenbürger ...... .. ... ........ Bánsági — Banater... ............ ........... ... Pesti — Pester ............................................. Fehér — Weiss Rózsa — Sósa \ Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáié tmrgonya Für landwírthsehaftíiche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln sk» — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ...................... Felsőmagyarországi — Oberungarische _ ... Nyirségi — Nyirer ........ .... ................. ... Erdélyi — Siebenbtirger ............. ... ... ... Bánsági — Banater .................. ...... Pesti — Pester ... .. . ... ............................ ucte. Fehér — Weins | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól - von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 4 20—4 60 4 20 -4 60 4 40—4 80 4 20—4 60 4 60—5 00 4 20—4 40 in. 5 20—5 60 5 20-5 60 5 40—5 80 5 20—5 60 6 80—6 20 5 20-5 60 i£ülönféüe 4 80—5 20 4 80—5 20 5 00-5 40 4 80—5 20 5 20-5 60 4 80- 5 20 termény« 3 40—3 80 3 40-3 80 3 40—3 80 3 40—3 80 3 80—4 20 3 40-3 80 — — _ . _. Kéasáru — Mffective Waare Áríclyastí — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kfltések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — GM árú — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó .( 0, ... franco Fass, netto Tara JUJ Kent Oisznézsir ............. Schweinefett ___ Budapesti............................... Vidéki. ... ...................... .. . ... ... Budapester .... .................................. ........ Landfett........ ..... ......—.................. 144 — 145 — — —-----mmm ■■■ an» *»* 100 kg.-ként Szalonna...... ...... ... Speck.................................... Magyai- légenszáritott vidéki.. Városi légenszáritott 4 drbos. a n n n Füstölt .............................. .. . ____ Landspeck, ung. luftgetrocknet........ ........... Stadtwaare, lxiftgetrocknet 4 stückig. — — n n 3 b . ... ... geräuchert ____ ... ........................ 120 — 126 ~~ 122 - 128 ----------Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Szilva ........ ............. Pflaumen ............. Boszniai, 1905. szokványminőség.. ... bosnische, 1905. Usance-Qualität-----„ * 100 drbos ................. „ , 100 Stück .............. 85 „ ...... ..........- „ 85 „ .............. Szerbiai, 1905. szokványminőség ___ serbische, 1905. Usance-Qualität... ... „ „ 100 drbos.. ................ „ „ 100 Stück .......... n n 85 „ ...... ... ,-i n « 85 » — — --29 50 34 — 39 - 25 50 30 35 — 30 — 34 50 39 50 26 — 30 50 35 50 ........-...................------------------ —..................... ingyen hordó , , franco Fass, netto Tara Szilvaiz ... fflanmenrams— Szlavóniai 1905 ........ ........... Szerbiai.. 1905 ..................... ............ Slavonische» 1905 ... ...........-........... . ... .... serbisches 1905 ..........................29 50 25 50 30 — 26 50------------___ ___ .100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Heremag Kleesaaten... ... .. A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1905. évi ............. Luzemer ungarische 1905................ Lóhere aprószemű 1905. évi... ... .. Rothklee kleinkörnig 1905................................. „ középszemű 1905, évi.. ............... „ mittelkömig 1905. ............ „ nagyszemü 1905. évi... .... ... „ grobkörnig 1905................................. IV. Hajózási fuvardíj. — Sct mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardíj tétel -- fillérrel magasabb. — Mach Gyér ist hiffsfracht. stehen sich per 100 Kilc der Frachtsatz um — i 96 — 96 — 110 — 118 — gramm inclus leller hSher. 110 — 106 — 120 — 126 ive Transport Steuer und Assecuranz. Frachtsf.il 'ze. von Heller — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Földvár Szentes Szeged Zenta Titel Mitrovicz Temesvár N.- Becskerek 9 J
