A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, január-március (43. évfolyam, 1-75. szám)
1906-02-07 / 30. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- És ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. Jf. 1. „Tiszavidéki bnta“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés Tármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „#‘ej<5ir»»*sf},el buaa“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s moly a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. * 3. „jPcstvld«k.i IjKsa“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a blai, pomázl és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. ' 4, „SíáMwíiífi alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekke! szomszédos területeken termett. 5. „Bäcsftal buzi»“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében —• a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezeti vagy ezekkel szomszédos területeken termett. >f) 1. „Tiszavitiélrf árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „I'elsttmaifyai'oímz&g'! íis'pa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben él Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. .,»nn&ntuli Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és uc országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. £)+ Bnrtrouy«. „Dunántúli burgonya" alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya" alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya" alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Sort-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya, „Bánsági burgonya“ alatt érte tűr * Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágómul! megyékb'm termelt burxosya. ■SS 1. Unter „TUelsswelzera“ ist solcher Weizen m verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie ls daa Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder In dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Walzest Com. Fejér“ ist solcher Welzen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Poster Boden-Wdzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilla- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder In deswtn Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter Banater Welzen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Toroetil und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dossen Nach!,argebieton geerntet wurde. 5. Unter „B&cskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genann tan Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. jt) 1. Unter „Tbeig»gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus sem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gorste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. _ ................................. 2. Unter „Oberungarische «erste“ Ist solche Gerste zu verstehen, welch» hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten recht« der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „fransdannblscbe «erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche Im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdamiblsohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln *u verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ Bind die in den Comitaten Nógrád, Kszterzom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes. Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad. Torontál,' Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „SiebenWrger Kartoffeln" sind die in den Comitaten iensetts des KiráMiájjő geernteten Kwtotfsta tti v*r#t*fe«a. XLHI. évfolyam. Budapest, 1966. febrnár 7. (szerda). 30. szám. wftternng } ^p-schün 7ÍU11&S reggel 7 órakor ) , 10, Wasserstand 7 Uhr Früh / " /,l! Hőmérő reggel 7 órakor l . q r ,, Thermometer 7 Uhr Früh j ■ ö ° JLégSÜlymérő reggel 7 órakor \ ^ Barometer um 7 Uhr Früh / m Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 84.— Házhoz hordva ________________- » 88.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában __________________> 32.-Küllőidre _____._______________» 44.— Esrves oéldánv 20 T. AMTLICHES KÜRSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- ós vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich s Loco Secretariat der Börse _____K 24.— Ins Haus gestellt-----------------------> 28.— Per Post für Ungarn und Österreich _______________________> 32.— Für das Ausland ________________> 44.— Einzeln© Exemplare 20 H. ty A) Árutőzsde. — Waarenöörse. Árak készpénzben ÍOO kilogrammonként. ^ Geti CÍfle. Preise netto Casse per 100 Kilogramm, a) Késtartó. — Bffective Waare. A minőségi stily hektoliterenként kilogrammokban — QtnditäUgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 |. 76 77 78 79 80 81 82 . Tiszavidéki.. ... ... ... Theiss.. ... ... ... ... ........ Fejérmegyei. .............. Com. Fejér ... ... ... ... ... i * Pestvidéki .... .... ... Pester Boden ...............Bánsági ....... ...... ... Banater ... ... ... ... _ — 'Bácskai .. ............ ... Bácskaer... „ Szerb ................ ... ... Serbischer ....................... Román ____ ... ........ Rumänischer.. ............. ... Bolgár. ..... ... ... ... ... Bulgarischer_... ...............----------16 — 16 20 16 — 16 20 16 40 16 10 16 45 16 30 16 50 16 65 16 40 16 80 16 75 16 45 16 65 16 85 16 95 16 70 16 90 17 05 16 85 16 65 16 65 16 70 16 95 17 10 16 95 16 85 16 95 17 15 16 95 16 80 16 80 16 85 17 20 17 25 17 10 17 10 17 15 17 40 17 25 17 15 17 05 17 30 17 50 17 45 17 30 17 40 17 35 17 20 17 10 17 65 17 50 17 40 17 55 17 25 17 75 17 50----------fUMH — Reffgea. ........—. Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs iSaS» — fiSafeff. .................. ........ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Provenienz, Gattung und Qualität K-töl — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Eisören Középn dü ... ........................ Primí Mitte .................................. 13 35 13 15 13 55 13 30 Elsörei Középi idü ... — ........ Prima........ ........ ... ... ... 15 50 15 30 15 70 15 40 íinőségü — .... ........ ................................... ninőségü ... ............. Mittel_ -.......................... Árpa — «erste... ........................ , Takarmány, elsőrend „ másodre ★) Sörfőzésre tiszavidék „ felsőmag) „ dunántuli Ö ....... ndű . .. i ........ ar. — Futter, Prima ... .................. „ Sekunda ........ ... ... Brauer, Theiss ................... „ Oberungar ............... „ Transdanub ......... 14 45 14 15 14 75 14 45 Tengeri — Mais ____ ... Magvar, új ......—........... Ungar., neu............ ... .... Román v. bolgár, ó ... _ Rumän. o. bulgar., alt........ Szerb... ... ........... ... Serbisch .. ... ... ____ Cinquantin ... .... ... ... .... Cinquantin ... ... ............ Fehér ................. ............. Weisser ... ... ... ... ........ 13 65 13 85 Repcze — Ste**s ... ....... . .... ...- Terminwaare. K ánnsztarenczR ....... ...... Kohlreps ............ .... ... ...----------SiSSles — Mirse b) Hfatái Hsdöre« Répare ncze ... ... .... ........ Rübsen ........ ............. ... Síalárido — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen voryefaitenen Schlüsse ohne ZiciscJienkurae Zárlat 1 óraker Schluss um 1 Wir Az előze tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor gefallenen Schlüsse ohne Ztoii- chenkursi, Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú—Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar bnza — Bug. Weizen ............. 1906 április... ... ... ... April ............................--------------------JBswsa — Weilssen ........ . ... . 1906 16 82 16 74 16 80 16 76 16 74 16 78 16 76 16 80 16 84 16 78 16 80............................. 16 80 16 74 16 82 16 76 16 74 16 70 16 78 16 74 16 72 16 74 _ ilozü — 1906 április ................. April............................. 13 72 13 76 ........ .................................. ... ... 13 74 13 76 13 76 13 78 13 76 13 78 1906 október ... ... ... Oktober — .....................-........... ................................. Tengeri — Mais 13 90 13 82 13 86 ... ................................. 13 84 13 86 13 88 13 90 1906 Zab — Hafer.. ... ............ 1900 április ................_. 14 86 14 84 14 90 14 86 14 88 14 84 14 86... ... .... ................. ~...............14 84 14 86 1906 október ... ........ Oktober ... .. KápoMstarepcze — Hehlrepü ........ 1906 augusztus ... ... August 27 80 gskimdigter 28 — Waare mrg fi) ISatáríslífcj*©,« Felmondott árukba» előfordult kötések, — Termlmvam'e. In efalhne 8chMe.se. SXagyar feuza — Ong. Weizen ............. Sí©*® — Meggem. Zafe — Mafcr ................................................. .......-............. SSwaa — Weizen Tengeri — 59a is d) Losxánr- lAquidathms/mrse. Sipesatxrepm — Kofelreps ............. 5®ló llagyar imza — Ungarischer Weizen ___ _ _ .... ........ — — Reis — Koggen ........................—....................................................-----Zah — Mai Pid“ ,. .......-----CSnaa — Weiten ......................- ... — ,....... ............................ Árak készpénzben 100 kilogrammonként. Tengeri — Mais.... ........ ........ ... ........ ... ... .... ... ............- — ** II. ÜSesrgosnya; készáru. — Kartoffeln, efekt ive Waare. Káposztarepcxe — Kohlreps ...............~........... .... ........ Preise netto Casse per ÍOO Kilo gramm. SSimfteri táplálkozásra sxolgáló Imrgonya IPttr menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische....................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ... ... .... ... ... ... Erdélyi — Siebenbtirger ........ ... ........ ... Bánsági — Banater... ....................... Pesti -*• Pester ............. ........ ........ ... ... Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló Irargonya Für landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln sk» —- Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische .................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer .................................. ... Erdélyi — Siebenbürger ............. ...... ... Bánsági — Banater .... ............ ... ........ Pesti — Pester ............................................ uete„ Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 4 20—4 60 4 20—4 60 4 40—4 80 4 20—4 60 4 60—5 00 4 20—4 40 III. 5 20—5 60 5 20-5 60 5 40—5 80 5 20—5 60 5 80-6 20 5 20 -5 60 iCSiönféle 4 80—5 20 4 80—5 20 5 00-5 40 4 80—5 20 5 20-5 60 4 80—5 20 tersményf 3 40—3 80 3 40—3 80 3 40—3 80 3 40—3 80 3 80—4 20 3 40—3 80 — — — — í£é«aeárss — Rffecüve Waare Ärfolya!» — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam I/iquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Eiäforduit kötések Vorgefallene Schlüsse Kätesek — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld áru—Waare ingyeu hordó 100 . . . franco Fass, netto Tara 1UU Kent Disznózsír .............. Schweinefett..... ... Budapester 144 — 145 — — —-----Vidél----100 kg.-ként Szalonna. .......... ... Speck.. ................... Magyar légenszáritott ........ Landspeck, ung. luftgetrocknet........ 126 - 130 —----------.................. 124 — 128 — n w 3 „ — — -) *3 r Füstölt................ . ... ........................ geräuchert .... ..................... ...... — ... ... — Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qr.aiität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Boszniai, 1905. szokv „ 100 dr . 85 Szerbiai. 1905. szokvá . , 100 dr » * 85 ányminöség. ... bosnische, 1905. Usance-Qualität .......... „ „ 100 Stück .... ... ... v n 85 ti — — serbische, 1905. Usance-Qualität— ..... „ „ 100 Stück ........................... * v 85 „ — .................. 29 50 34 — 39 — 25 50 30 35 — 30 — 34 5C 39 50 26 — 30 50 35 50 — ......................--------------------------— .............................. f 1 isií'va n ......... ... Pflanme ínyminőség ....... bős. .................. .................................. — ........................ — ................. ingyen hordó , ... franco Fass, netto Tara 100 k^ént ízUtaíz ................... Pflanmenraa« ........ Szlavóniai ] Szerbiai... ] 905 slavonisches 1905 ... ........................................serbisches 1905 ... ........ — ... — 29 50 25 50 30 — 26 50 — ____-----905 ............................... 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Sleremagr Kleesaaten ....... A fuvardíj 100 kilogra 96 -- 96 — 110 — 118 gramm inclus feiler höher. 110 — 106 — 120 — 126 — ive Transport Fracht siti ze von Heller Lóhere aprószemü li Rothklee kleinkörnig 1905. -----n V»**-.. ---- fi ... ----- ----„ nagyszemű 1905. évi— ................... * grobkörnig 1905. ... ................... IV. Hajózási fevardiijj. — Se, mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve S«y3i*l»* s fuvardíj tétel — fillérrel magasabb. — Wur-h 'hjőr üt hiffsfraeht. ■stehen sich, per 100 Kilo der Frachtsatz v.m — J »teuer und, Assecuran«. — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Földvár Szentes Szeged Zenta Titel Mitroviez Temesvár N.-Becskerek"*
