A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1906, január-március (43. évfolyam, 1-75. szám)

1906-02-06 / 29. szám

A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJ1 * 1. „Tlsaavldéfci bnr»“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés Tármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérinegryel buzi»“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának B mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvldékl bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a bial, pomázl és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „ßäna&grl bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1. „Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „I'elsőiuaKyarországi Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Danántuli Ar*>a“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és ti országhatár által körülvett részében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Í(H- Bnr&ouya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi bergonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Patti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Soit-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánaágl burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúll megyékben termelt burgoaya. ■k 1. Unter „Thelsswelzen“ ist solcher Welzen xu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comltate Békéi, aowfe io den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete odar in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ................... „ . _ .. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejte gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pill*­Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in daaaao Nachbargebieten geerntet wurde. ........... _ , _ , „ ... „ 4. Unter „Banater Welzen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder In dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bttcskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comltate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannt Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. X) i. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus aem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maroe und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische «erste“ Ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der In den Comitaten recht» der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische «erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche Im genannten Gebiete geerntet wurde. •fr it. Kartoffeln. Unter „Transdanubiiohe KartoffBln“ sind die In den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln *u verstehen. Unter „nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Ssatoár, Szabolcs, Hajdú. Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln «u verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, CsongTád, Arad. Torontál, Temes und Krassó-SzSrény geernteten Kartoffeln *u verstehen. Unter „8labeskUrgtr Kartoffeln“ lind die In den Comitaten jenseits dea Királyhágó «eerateten Kartoffeln au vartteh««. XLUI. évfolyam. Budapest, 1906. február 6. (kedd). 29. szám. WUterung } ««Ö-Regen Vízállás reggel 7 órakor 1 , 10ft Wasserstand 7 Uhr Früh / + 'm Hőmérd reggel 7 ómkor | , , r ö Thermometer 7 Uhr Früh \ Légsűlyméró reggel 7 órakor 1 77, Barometer um 7 Uhr Früh / Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva _________________ » 88.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában—' ... __________ > 32.— Külföldre .............-............-............» 44.— Eerves Qéldánv 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- ós vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich, Pränumerations-Preise jährlich ! Loco -Secret.-.riat der Börse ... K 24.— Ins Haus gestellt.............. ................ > 28.— Per Post für Ungarn und Öster­reich ___________________... » 32.— Für das Ausland _________...___» 44.— Einzelne Exemplare 20 H. A) Ärutäxsde. — Waarenöörse. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. GallOKBa Wííí’iiiiSiSSS» (xOtt (ililß* Preise netto Casse per 100 Kilogramm, a) Készáru. — Bffective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen äuza — Weiset). 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 I Tiszavidéki ................ Theiss.......-.......................­j Fejérmegyei. .............. Com. Fejér ........................ * Pestvidéki ... ... ... ... Pester Boden ........ ... ... Bánsági------ ... ____ Banater ______________ 'Bácskai.. ........ ... ... Bácskaer............................. Szerb ... ... ... ... ... ... Serbischer ................... ... Komán ... ... ... ... .... Rumänischer.. . ............ Bolgár... ...................... Bulgarischer... ... ... ........-----­-----­16 — 16 20 16 20 16 40 16 45 16 30 16 50 16 65 16 40 16 80 16 75 16 45 16 65 16 85 16 95 16 70 16 90 17 05 16 85 16 65 16 65 16 70 16 95 17 10 16 95 16 85 16 95 17 15 16 95 16 80 16 80 16 85 17 20 17 25 17 10 17 10 17 15 17 40 17 25 17 15 17 05 17 30 17 50 17 45 17 30 17 40 17 35 17 20 17 10 17 65 17 50 17 40 17 55 17 25 17 75 17 50-----­-----­B* «ifit« — Roggen............................ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-toi — von K-ig — bis Elsőrendű ............................. Prima ................................... Középminőségü ... .............. Mittel .................................. 13 35 13 15 13 55 13 30 Zab — Hafer Elsörei Középr ldü .................... Prima............. ............. ... 15 50 15 30 15 70 15 40 niaőségü - ... ... .... Mittel— .... ... ........... Árpa — (üente ................. ... ... , Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima........................ „ másodrendű ... „ Sekunda ... ............ *) ’ Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss.. ............ ... „ felsőmagyar. ... „ Oberungar ................. „ dunántuli ... ... „ Transdanub. ............. 14 45 14 15 14 75 14 45 Tengeri —- Mais ... ............. Magyar, új ... ... ............. Ungar., neu........................ Román v. bolgár, ó ... _ Rumän. o. bulgar., alt____ Cinquantin ... ... ... ... ... Cinquantin ... ... ... . ... Fehér ................................. Weisser ............................ 13 65 13 85 Repcze — Reps- Tevminwaare. Káposztarepcze .................. Kohlrt Reparepcze ........ ........ ... Rübse jps... ........................-----­-----­Köles — «im ............................. b) Hatá ridöre. ­Határidő — Termin Délutáni 1 éráig a legmagasabb és iegalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb ár­folyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den hliehsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkur se Árfolyam — Kurs pénz — (MA árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar bnza — Ung. Welzen ............. 1906 április...................-----­-----­-----­— — äSnza — 'Welzen .. ............................ . 1906 1906 TUOfí r 16 74 16 76 16 72 16 82 ... ....................... 16 80 16 74 16 82 16 76 16 78 16 74 16 78 .. .... ....... ................. 16 76 16 72 16 78 16 76 náius Mai 16 70 16 76 16 70 16 78 16 72 16 74... ................................................. Rom — Hoggen ......... .................. _. 1906 április................... April ............................. 13 72 13 74 13 70 13 76 ............................ 13 76 13 78 13 74 ... 13 76 13 78 1906 október ... ....... Oktober 13 42 13 44 ........... .. Teuerer} — Mals ... ....................... 1906 i 1906 j 13 80 13 95 14. — 13 88 14 04 13 90 14 06 13 80 13 82 13 78 . . 13 82 13 84 . ... Xab — Hafer ...... 1906 April ............ ... ......... 14 80 14 78 14 84 14 80 14 82 14 82 14 84 1906 október ............. Oktober 19 40 19 38 19 49 Káposxtarepcxé — Kohlreps ... ____ 1906 augusztus ... ... August 27 80 gekündigter 28 — Waare vorg-- -­— —■ c) Határidői*«* Felmondott árukban előfordult kötések. — T&rmínwaare. In efalUne Schlüsse. Magyar búza — Ung. Weizen . ............. Rozs — Roggen. Äab — Haf er... ... .... ..... ............................ * ■ Bnia — Welzen Tengeri — Mai« ........................................... d) L<asaeám©!á árfolyamok* —- lAquidationskurse. Káposztarepcze — Kohlrei» s ............ Magyar brna — Ungarischer Weizen .... _ R«ll — Rog| .............................-----­-----­ttnsa — Weizen .................. ....... ... .... Árak készpénzben 100 kilogrammonként. Tengeri — Mais .................. .................................... ................... ** H. Burgonya* készárú — Kartoffeln, effekt 've Waare. Káposztarepcse — Kohlrep gramm. Preise netto Gaste per 100 Kilo Emberi táplálkozásra szolgáié burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische. ............. ... Felsőmagyarországi — Oberungarische .... ... Nyírségi — Nyirer ... ... .. ... ... ... . ... Erdélyi — Siebenbürger . ... ................. Bánsági — Banater ............. .... ............ Pesti — Pester ............ ... ... . ...... Fehér — Weiss Rózsa — Rcsa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirthachaftUclie und industrielle Zwecke dienend« Kartoffeln sk. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische .......... ........ Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ... ............................ ... Erdélyi — Siebenbürger ............................ Bánsági — Banater ....................................... ucte. Fehér — Weiss \ Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 4 20—4 60 4 20—4 60 4 40—4 80 4 20—4 ÖO 4 60—5 00 4 20—4 40 III. 5 20—5 60 5 20—5 60 5 40—5 80 5 20—5 60 5 80-6 20 5 20—5 60 Különféle 4 80—5 20 4 80—5 20 5 00—5 40 4 80—5 20 5 20—5 60 4 80—5 20 terménye 3 40—3 80 3 40—3 80 3 40—3 80 3 40—3 80 3 80—4 20 3 40—3 80 _ _ — — Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó im -ként franco Fass, netto Tara 1UU keit iHsznézsir.. .......... Schweinefett... Rndarinsti Rndanfistor 144 — 145 —-------­--- --­Vidé bri Landff 100 kg.-ként Magyar légenszáritott vidéki ............... Landspeck, ung. luftgetrocknet........ Városi légenszáritott 4 drbos ........... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. f? 3 124 — 128 ­126 - 130 —-----­-----­Szalonna ___ ____ 1 F v n *■* 7» —- — n n 'üstölt ............................................... geräuchert ........................................ Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Szilva... JPflanraten ............. 29 50 34 — 39 — 25 50 30 ­35 — 30 — 34 50 39 50 26 — 30 50 35 50-----­-----­. 100 dr 85 „ „ 100 Stück .... ........ . 85 „ ............ — ............. „ „ 100 drbos................... „ „ 100 Stück ............ n o 85 „ .......- — — » „ 85 „ — ........ .................. ingyen hordó 1(X), franco Fass, netto Tara l Kent Szilvaiz Pflaume Szlavóniai 1 Szerbiai ... 1 905 slavonisches 1905 ............................. serbisches.... 1905 ............................. 29 50 25 50 30 — 26 50 — ——-----­­ntuuK ........ 905 ................. ............. 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Rereniag Rleesaaten .. ... .... Luczerna magyar 1905. évi ............. Luzerner ungarische 1905................ Lóhere aprószemü 1905. évi ........ Kothklee kleinkörnig 1905................ „ középszemfi 1905. évi _ _ „ mittelkörnig 1905................ 96 — 96 — 110 — 118 — tgramm inclus Teller höher. 110 — 106 — 120 — 126 — ive Transport-----­-----­IY. Hajózási fuvardíj. — Se A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtótel — fillérrel magasabb. — Kach Ztyőr ist hiffsfraeht. rstehen sich per 100 Kik der Frachtsatz um — J Steuer und Assecuranz. Frachtsätze von Heller — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Földvár Szentes Szeged Zenta Titel Mitrovicz Temesvár N.- Becskerek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents