A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, október-december (42. évfolyam, 223-295. szám)
1905-10-16 / 234. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA ♦ 1. »Tlsmavltliekt busa“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés rámiegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. ,,1'cjérraeKyvi búza“ alatt oly- búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvialélti frnxa“ alatt oly "búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a bial, pomázi és Váczi járások kivételéivel — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „BfkxsáKi bn«*“ alatt, oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának B mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeiken termett. 5. „Bácskai bús«“ alaft oly bűz» értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a. nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. JH 1. ..Tiszavidéki árpci“ alatt értendő oly árpa, nielynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árp átlagának s mely a nevetett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „FelftttuiaKyavort lx&si itrpa,“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagainak s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. Dunántúli űr;, «" alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű é jpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ★ Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zól yom, Liptó, Áirva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgony a. „Nyírségi burijonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya t,Pesti burgonya“ alatt értet; t: a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik £ Bács-Bodrog, Békés, Csőn grád, Arad, Toroltál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyt burgonya“ miatt értetik a Királyhágóntúl megyékben termelt burgor iVa. ■ft 1. Unter „Theinswelxen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie In den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder is dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weitest Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich lypus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-PilisSolt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. „ _ , . , ... 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durcnschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ■fc) 1. Unter „Tlieisssergte“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanttbisciie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ■fclf. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Berea geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Myirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar. Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „SlebenbUrgar Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLIX. évfolyam. Budapest, 1905. október 16. (hétfő). 234. szám. SSSV« } -r— Vízállás reggel 7 órakor ( , 9-7 Wassarstand 7 Ulír Früli j ^ Hőmérő reggel 7 órakor \ , 7 r 0 Thermometer 7 Uhr Früh J Légsülymorő reggel 7 órakor \ 7Cn Barometer um 7 Uhr Friih / m Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva __________________» 88.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _________________> 32.— Külföldre _____________________» 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Fränumeratians-Frai jährlich : Loco Secretariat der Börse ____K 24.— las Haus gestellt ________..._____ > 28.— Per Post für Ungain und Österreich ________________________> 32.— Für das Ausland ______... ...___» 44.— Einzelne Exemplare 2« H. r A) Árutőzsde. — Waarenbörse. Arak készpénzben 100 kilogrammonként. GctVi 'l (Iß. 'Preise netto Casseper- 100 Kilogramm. a) Készárú. — Bffective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätxijcwkht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki ................... Theiss.................................. Fejérmegyei .................. Com. Fejér......... .............. * Pestvidéki--------------- Pester Boden ................. Bánsági ......................... Banater ............................. Bácskai ...... __............ Bácskaer.................. ... ._ Szerb — ... ... ... ......... Serbischer .......................... Román .............. ....... Rumänischer......................... : Bolgár ............................... Bulgarischer.........................--------------------16 25 16 05 16 15 16 45 16 25 16 45 16 45 16 20 16 40 16 50 16 65 16 55 1« 75 16 75 16 55 16 -30 16 40 16 45 16 60 16 80 16 70 16 70 16 80 16 85 16 65 16 55 16 55 16 60 16 85 16 95 16 85 16 90 16 95 17 10 16 75 16 70 16 60 16 85 17 10 17 — 16 95 17 — 16 80 16 80 16 70 17 20 17 05 17 05 17 - 16 85 17 25 17 15----------Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőren Középír dü .................... ......... Príma Mittel 13 05 12 80 13 20 13 10 Zab — Hafer. ... .. .................. Elsőrendű ........................ Prima . ........ ... ....... ... Középminőségü. ... ........ Mittel... ......................... ... 13 20 13 — 13 80 13 20 — Riwggen.. ... . ............ linőségü ........ ......... , Takarmány, elsőrendű _. ... Futter, Príma ................ ... „ másodrendű... „ Sekunda.................... *)' Sörfőzésre tiszavidéki... ... Brauer, Theiss.. .................. „ felsőmagyar. _ „ Oberungar.................. ' „ dunántuli ......... „ Transdanub .............. 13 20 12 90 13 45 13 20 Tengeri — Mais----- ---- -----Magyar ... ... Román v. bolg Szerb... ... Cinquantin ... Fehér.. .......... ................... Unga r. in s< iá se 16 80 17 Árpa — «rerste .................. ........ ár .... ......... Rum ... . _ Serbi ... .............. Cinqi Weis t. o. bulgar ................ ;h . .......................... ntin ........ ... ... _ r ... .............. ........ eie — Reps ..... .... .............. minwaare. Káposztarepcze Réparepcze ........ Kohh •e ei DS ....... ...................----— — Köles — ääirse ................... . b) Hatá ridőre. Ei.eE» — Tér ........ ........ Rübs ............................... Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a iegmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bi< 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallentn Schlüsse ohne Zwischenkurse. Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az elozii tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage, des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor gefallenen Schlüsse ohne ZwUtfimlmrse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld áru — Waare Magyar bnza — Ung. Weizen .............. 1905 október ................. Oktober--------------------SSsiza — Weizen ........... . 1905 nktnhpr Oktohor 16 12 16 08 16 10 1fi «4. Ifi R9. 1fi «8 16 «0 1(1 fi6 16 08 16 62 16 10 16 64 16 16 16 14 16 18 .................... .............- ... 16 14 16 70 16 16 16 72 1906 A 16 68 16 70 16 66 16 7 0 ... ... .... .................... .. ■ — .......................... Rozs — Roggen .......................... ................ 1905 1906 október ................. 0 A ktober .................... .... 13 08 13 06 13 16 1 13 64 13 70 ........... 3 10 ........... - ........ 13 12 13 68 13 14 13 70 13 06 13 08 13 64 13 62 13 06 .................................... ... 13 64 ............. .............. ......... 13 04 13 64 13 06 13 66 " -H ~ Tengeri — Mais _____________ ... 13 26 13 28 13 26 13 13 26 13 28 1906 M 13 24 13 22 13 30 1 3 22 .................... .......... 28 13 22 13 30 ... .................... .... ... . Zab — Hafer ~ ................... 1905 október ................. Oktober.............. ......... 1906 április .................... April............. ... -----13 62 13 60 13 66 13 64 ............................... 13 36 13 40 13 34 ..... ......... ... .......... 13 64 13 34 13 66 13 36 13 32 13 30 13 32 ____ .... ................... ... 13 62 13 32 13 64 13 34 Káposztaresncze — Kohl 24 50 gekündigter 24 70 Waare vorg--- --« n 1906 augusztus.. ......... August c) Határidőre. Feli 24 50 24 60 ........ .................. ... .............. előfordult köiesok. — Terminwaare. In nondott árnkban efallme Schlüsse. Síagyar bnza — Ung. Weizen ................. Rozs — Roggen Zab — ííaí Bnza — Weizen __________ Tengeri — Mais d) Leszán *£áposztajrepez® -- Kohlreps —-----noló árfolyamok. — Liquidationskurse. Magyar bnza — Ungarischer Weizen .............. .-----Rozs — Roggen .................................................................... .. ... 13 08 13 66 Sísuza — Weizen .. .. _ 16 16 Tengeri — Mais............... .. .................... .............. ......................... ** II. B^rgon^a, készárú. — Kartoffeln, efekt ive Waare, Hápositarepeie — Kohlreps .......... ................................... Preise netto Casse per ÍOO Kilo gramm. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Proä Fehér — Weiss \ Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Dunántúli — Transdanubische Felsőmagyarországi — Oberungs Nyírségi — Nyirer ......... . . ... Erdélyi — Siebenbürger ........ Bánsági — Banater .................... Pesti — Peuter .... ................... irische ........ 4 00—4 40 4 00-4 40 4 20—4 60 4 00—4 40 4 40—4 80 4 00-4 40 ni. 4 80-5 20 4 80-5 20 5 00—5 40 4 80-5 20 5 20—5 60 4 80—5 20 Különféle 4 80—5 20 4 80—5 20 5 00-5 40 4 80—6 20 5 20-5 60 4 80-5 20 terménye Dunántúli — Tra Felsőmagyarorszá Nyírségi — Nyir Erdélyi — Siebei Bánsági — Banal Pesti — Pester ucte. gi — Oberungarische ........ 3 00—3 40 3 00-3 40 3 00—3 40 3 00—3 40 3 40—3 80 3 00-3 40 — _ _. ................... lbürger .................... ... ... Késxáru — Effektive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések <— Schlüsse Árfolyamok — Kurse pélíZ — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó . ^ . ... franco Fass, netto Tara kg.-kent Disznózsír ............... Schweinefett ... Budapester .............. ... .................... Landfett ............................................... 158 — 159 — — --- -Vidé ki ICK) kg.-ként Magyar légenszáritott vidéki .............. Landspeck, ung. luftgetrocknet......... Városi légenszáritott 4 drbos ........... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. n rt 3 „ — — „ n 3 „ Füstölt ..........- ............... ... ... ......... geräuchert . ................ ... ... 139 — 142 140 — 143 —-----— — ................. Szalonna.. ________ .................. Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für ne*,to. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént 32 50 35 50 40 — 27 — 31 — 35 — 33 — 36 -- 40 50 27 50 31 50 35 50 — —-----* 100 d-„ „ 100 Stück .............. — ............. ruaumen — ......... n » 100 d «ft ............. „ „ 100 Stück ............. Rfl ................... ingyen hordó , , , franco Fass, netto Tara kg.-kent Szilvaiz .................... Pflanmeamas......... Szlavóniai 1 Szerbiai .. 1 305 slavonisohe serbisches 3 1905 29 — 25 — 29 50 25 50 — — — — — ............ 905 .................................. . 1905 ............................... 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Ueremag Kleesaaten .............. A fuvardíj 100 kilógva 98 — 96 — 108 — 120 — der vom 10. bis rgefallenen Sohlt )gramm inclus leller höher. 108 — 100 — 112 — 130 — 14. Oktober Lsse. ive Transport----------Lóhere aprószemü 1905. évi. Rothklee kleinkörnig 1905. .............. r nagyszemű 1905. évi .............. „ grobkörnig 1905................. IV. Hajózási fuvardíj “ — Schij mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel 20 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist ifsfrachtauf (iranvt rstehen sich per 100 Kik der Frachtsatz um 20 1 stuuer und Assecuranz. Frachtsätze von Heller — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán 50—52 46-48 38—40 Kalocsa 34—36 D.-Földvár 32—34 Szenten 60—68 Szeged Zenta 54—58 50—54 Titel 48—50 Mitrovicz 64—66 Temesvár N.- Becskerek 92-96 60-64
