A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, október-december (42. évfolyam, 223-295. szám)

1905-10-14 / 233. szám

A BUDAPESTI ÁRÚ- És ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés rármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Síolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „l’estvidélkl bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bttns&gl bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácsikat bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. ) J. „Tiszavidéki ärpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt fésűben termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. ..Ounílutnli árj-.a“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ^ jf Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felíímagyarorszáji burgonya" alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gőmör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírség! burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. ,.Pesti burgonya“ alatt értetik a Pesl-Pills-Solt-Iíis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli mearvékben termelt bursosva. ■*r 1 Unter Thelsswelzen“ Ist solcher Welzen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comltate Békés, sowie In den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder la dessen ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Puis- Soit-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten gee™ *e.Jt^^'w'gizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5 Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ★) 1 Unter „Tbeissserste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maro» und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspncht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbarjpbieten ehe Gcrste« ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder m dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3 Unter Transdann bische Oerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Vi Kartoffeln Unter Transdanubisohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter Oberunoarisohe Kartoffeln“ sinä die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsen, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, ’Ábauj-'Iorna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln < sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs Haidú Bihar Szilágy Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Soft Kis kun Hevea^nd Jász^aCT^Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln" sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, !ékés, Csongrád Arad, Torontáf fernes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenter Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLH. évfolyam. .Budapest, 1905. október 14. (szombat). 233. szám. WUternng } esös-regnerisch Vízállás reggel 7 órakor 1 , 91, <* Wasserstand 7 Uhr Früh / t M Hőmérő reggel 7 órakor \ ß r. Thermometer 7 Uhr Früh / + Légsúlymérő reggel 7 órakor \ Barometer um 7 Uhr Früh / Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24,— Házhoz hordva _________________» Ü8.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában __________________> 32.— Külföldre .............................................> 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE, Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich i Loco Secretariat der Börse ______K 2*.— Ins Haus gestellt ____ __... > 28.— Per Post für Ungan. 1 Öster­reich --------------------­---------- > 33.— Für das Ausland _______________» 41.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) Árutőzsde. — Waarenbörse. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. 6abOB?«äli©81b8M©k» ddc. Preise netto Citsse per \100 Kilogramm. a) Készárú. — Bffective W/rare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualiiätsgeuicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 14 75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki.................... Theiss ........... ... — — ... Fejérmegyei ................. Com. Fejér ... ... .............. * Pestvidéki ... ... ... ... Pester Boden ... ... ... .... Bánsági.... ... ... ____ Banater .................. ....... ’ Bácskai ................... ... Bácskaer............. ... ... ... Szerb ... ... ............. ... Serbischer ..................... Román ... ..................... Rumänischer....................... Bolgár... ... ... .... ... ... Bulgarischer ........................-----­-----­-----­-----­16 35 16 15 16 25 16 55 16 35 16 55 16 55 16 30 16 50 16 60 16 75 16 65 16 85 16 85 16 65 16 50 16 50 16 55 16 70 16 90 lfi 80 16 80 16 90 16 95 16 75 16 65 16 65 16 70 16 95 17 05 16 95 17 - 17 05 17 20 16 85 16 80 16 70 16 95 17 20 17 10 17 05 17 10 16 90 16 90 16 80 17 30 17 15 17 15 17 10 16 95 17 35 17 25-----­-----­Hóm — Hongén. ...................... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer. ........................ ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ... ........................ Príma ... .................. ... ... Középminőségű ....... ......... Mittel ............................... ... 13 05 12 80 13 20 13 10 Elsőrendű ... ................... Prima ....................... Középminőségű.. ............. Mittel_ ... .............. ......... 13 20 13 — 13 80 13 20 Árpa — Oerste... ... ____ Takarmány, elsőrendű.. ... Futter, Prima ................. ... „ másodrendű „ Sekunda ... ... ... ... *): Sörfőzésre tiszavidéki ....... Brauer, Theiss.. ... .............. „ felsőmagyar. .... „ Oberungar ............ ... * ., dunántuli ......... „ Transdanub .......... ... 13 10 12 80 13 35 13 10 Tengeri — Mais ......................... Magyar ... ... . .................. Ungar.................. ... Román v. bolgár -------... Rumän. o. bulgar ___ Szerb. ........... ... ... ... ... Serbisch .. ...____ Cinquantin ... ................... Cinquantin ... ... ... 16 80 17 ­Repcze — Ri- Terminwaa Káposztarepcze Réparepcze Kohlreps... ... .............-----­-------­Köles — Hirse ............................... b) Hatái cidöre. ­re. ................... Rübsen .................... ......... Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb ós legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat i órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb ár­folyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwi&chenkursc Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld áru —Waare Magyar bnza — Uns. Welzen .............. 1905 október.................. Oktober--------­-------­-------­-------­Bnza — Weizen ... __________________ 99 99 .................................. ..................... 1905 október ................. Oktober................... ... 1906 április ................... April ......................... ... 16 30 16 26 16 v8 16 78 16 80 16 70 16 18 ... 16 16 16 68 16 18 16 70 16 34 16 36 16 32 ................................... ......... 16 80 16 82 16 78 ................... ...................... 16 30 16 78 16 32 16 80 Közs — Roggen 13 08 13 0 13 68 13 6 fi ____________ 13 08 13 66 13 10 13 68 13 12 13 14 13 72 13 70 13 14 13 70 13 16 13 72 1906 4 13 fi8 13 72 ............................................... Tengeri — .Hais 0 13 26 13 28 13 36 13 13 34 13 36 1906 május 13 34 13 6 ........................................ ................... 38 13 32 13 34 .................................. 99 99 ........................................... Zab — H«if er 1905 október ................. Oktober 1906 április .................... April... 13 58 13 6 13 38 13 6 _____ 13 66 13 38 13 68 13 40 13 60 13 58 13 42 13 44 13 58 13 40 13 60 13 42 99 99 ......................................—-­6 13 38 ................................................ 13 40 13 42 ...........................— Káposztarepcze — Kohlreps .............. « M .............. 24 50 gekündigter 24 70 Waare vorg-- — 1906 augusztus... ......... August c) Határidőre. Feli are. In nondott árukban előfordult kötések. — Terminusa efallene Schlüsse. Magyar bnza — Ung. Weizen Rozs — Koggen Zab — Uaf er ____ — — — ....................... Tengeri — Mais d) Leszáír káposztarepcze — Kohlrep s ............. ■ölő árfolyamok. — JLiquidationskurse. Magyar bnza — Ungarischer n-----­Rozs — Kog{ 13 08 Zab — Haf 13 66 Bnza — Weizen ...... ... 16 16 T«n?«ri — Mais ... ........... ... ’ve Waare. Káposztarepcze — Kohlreps ...................................................... Preise netto Casse per 100 Kilo gramm. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. ** II. Burgonyái készárú. — Kartoffeln, efekt­Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienend« Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ........................ Felsőmagyarországi — Oberungarische......... Nyírségi — Nyirer ... .................. ........ ... Erdélyi — Siebenbürger ............................... Bánsági — Banater ............. ... ............. Pesti — Pester ............. .. ... ................... % Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln >k. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ...................... Felsőmagyarországi — Oberungarische — ... Nyírségi — Nyirer......................................... . Erdélyi — Siebenbürger ........................ — Bánsági — Banater ........................—............ ucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 4 00—4 40 4 00-4 40 4 20—4 60 4 00—4 40 4 40—4 80 4 00—4 40 m. 4 80—5 20 4 80-5 20 5 00—5 40 4 80—5 20 5 20—5 60 4 80—5 20 Különféle 4 80—5 20 4 80—5 20 5 00-5 40 4 80—5 20 5 20—5 60 4 80—5 20 terménye 3 00—3 40 3 00-3 40 3 00—3 40 3 00—3 40 3 40—3 80 3 00-3 40 — — — — Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare franÄ, ttto Tara 100 kS-ként Disznózsír. ............. Schweinefett... Budapesti ..........................!.............. Budapester.......................................... Vidéki. ............................................. Landfett...................................... — 158 — 159 —-----­100 kg.-ként Szalonna.. ... ... ... Speck----- ... ____ Magyar légenszáritott vidéki .............. Landspeck, ung. luftgetrocknet......... Városi légenszáritott 4 drbos ............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. » n 3 ......... „ * 3 „ Füstölt .......... ................................... geräuchert ... ......................­139 — 142 — 140 14:i —------­------­Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto fúr netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Szilva... .................... Pflaumen .............. Boszniai, 1905. szokványminőség ­__ bosnische, 1905. Usance-Qualität.......... „ „ 100 drbos ... _ — — „ „ 100 Stück ................ n » 85 „ — — —--- „ „ 85 „ — —. — Szerbiai, 1905. szokványminőség ........ serbische, 1905. Usance-Qualität------­„ „ 100 drbos....................... „ „ 100 Stück ............... » n 85 „ ................ ... „ „ 85 „ — — --­32 50 35 50 40 — 27 — 31 — 35 ­33 — 36 — 40 50 27 50 31 50 35 50 .............................. — —-----­--- ... — ingyen hordó franco Fass, netto Tara b Szilvaiz .................... Pflaumenmus.. Szlavóniai 1905..................................... slavonisches 1905 .... ... ..................... Szerbiai . 1905— .....................’.____ serbisches . 1905 ....................... — 29 — 25 — 29 50 25 50 — — — — 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Heremag Kleesaaten ........ A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1905. évi .............. Luzerner ungarische 1905.................... Lóhere aprószemű 1905. évi... ... .... Rothklee kleinkörnig 1905 ................... „ középszemü 1905. évi .............. „ mittelkörnig 1905................... „ nagyszemű 1905. évi .............. „ grobkörnig 1905...... .......... IV. Hajózási fuvardíj “.JM — Schij mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. —■ Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardíjtótel 20 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist ff sfr achtauf Gr"“rd stehen sich per 100 Kik der Frachtsatz um 20 2 98 — 96 - 108 — 120 — der vom 2. bis gefallenen Schlüs gramm inclus leller höher. 108 — 100 — 112 — 13C ­7. Oktober se. ive Transport, Steuer und Assecurans. Frachtsät ze von Heller — bis] Heller. Pancsova Újvidék Bezdán 50—52 46 -48 38-40 Kalocsa 34—36 D.-Földvár Szentes 32—34 64—68 Szeged Zenta 54—58 50—54 Titel 48—50 Mitrovicz 64—66 Temesvár N.- Becskerek^pP 92—96 64-68 ' !

Next

/
Thumbnails
Contents